Vírusos lehet a román államfő, hogy ennyi hülyeséget beszél?

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács beadványa szerint a román államelnök április 29-i televíziós beszédében gyűlöletre és diszkriminációra uszított, ezt pedig a törvény bünteti. Kifogásolt beszédben Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) "azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Ez a buta hangvételű megnyilatkozás kiverte a biztosítékot az erdélyi magyar lapoknál is, ami miatt a román államfő magyarellenesnek tartott kijelentései után a meghatározó erdélyi lapok áttértek az elnök nevének a romános írására.

Korábban a Krónika napilap és a Maszol.ro portál korábban következetesen németesen, Klaus Johannisnak írta az államfő nevét, a napokban azonban mindkettő Klaus Iohannisra váltott. A Krónika keddi vezércikkében megemlítette: a szerkesztőség a név J-s írásmódjával gesztust próbált tenni az államfő felé, és le akart számolni azzal a típusú totalitárius eszmével, hogy az állam szabná meg, írná át az egyén identitását. "Úgy véljük, elérkezett a pillanat, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, az i-re pedig felkerüljön a pont: lapunk ezentúl Iohannisként tünteti fel a román elnök nevét, ahogyan azt az érintett hivatalosan használja. Rászolgált erre" – fogalmazott a vezércikkíró.

Klaus Iohannis még 2014-es elnökké választásakor a nagyszebeni Turnul Sfatului TV műsorában adott magyarázatot a neve írásmódjára. Elmondta: családja több mint ötszáz éve Johannisként írta a nevét, de születésekor a román anyakönyvvezető megtagadta, hogy németesen vezesse be a nevet az anyakönyvbe, így lett hivatalosan Iohannis.

"Az iratokban I-vel maradtam, de az is én vagyok, aki J-vel írja a nevét. A magánlevelezésemben J-vel írom alá a nevemet" – magyarázta. A riporter kérdésére, hogy miért nem változtatta vissza a nevét, miután erre lehetősége nyílott, a politikus a bürokratikus eljárásra hivatkozott, és kijelentette: noha lett volna ismerőse a nagyszebeni városházán, nem látta időszerűnek a névváltoztatást. A városházi ismerőssel arra utalt, hogy 14 éven át ő volt Nagyszeben polgármestere.

Az egész ügy háttere az, hogy április végén elutasította a román szenátus azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a bukaresti parlament két magyar képviselője által decemberben beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. (Az SZNT-nek van egy ehhez hasonló, de uniós szintre helyezett kezdeményezése is, aminek célja, hogy az EU kiemelten támogassa azokat a régiókat, amelyeket etnikai, kulturális és nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő területtől, és ennek érdekében május 7-ig egymillió aláírást szükséges legalább hét tagállamból összegyűjteni).

A román kétkamarás parlament felsőházának rendkívüli ülését azért hívták össze, mert Romániában belpolitikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be. A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus április 29-én név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést. Az autonómiatervezetet kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója támogatta.

A képviselőházi hallgatólagos elfogadásért az alsóház elnöki tisztségét betöltő, az ellenzéki PSD-t vezető Marcel Ciolacu a kormányt hibáztatta, amely késve véleményezte a tervezetet.

A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis a voksolás napján szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta a PSD-t, hogy "odaadná Erdélyt a magyaroknak", azt sugallva, hogy a PSD az RMDSZ-szel kötött titkos megállapodás alapján szervezett egy "mérgező többséget" a parlamentben, és tudatosan segített be az autonómiatervezet elfogadásába.

Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.

"Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?" – tette fel a szónoki kérdést, a "jó napot" köszöntést magyarul mondva. "Ez egy mérgező többség" – jelentette ki az elnök

arra utalva, hogy a Ludovic Orban vezette kormány ellenzéke többséget alkot a parlamentben.

Tegnap, azaz hétfőn aztán ismét megvádolta Iohannis az ellenzéki PSD-t, hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő erről egy televíziós nyilatkozatban beszélt, amelynek központi témája a koronavírus-járvány elleni küzdelem volt. Megjegyezte: múlt heti fellépése nyomán a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő PSD a felsőházban gyorsan megbuktatta a Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét. Hozzátette azonban, hogy a szociáldemokraták a szenátus szakbizottságaiban támogatták az RMDSZ kezdeményezését egy "párhuzamos közigazgatási törvénykönyv" létrehozására, amely – mint fogalmazott – "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein". Klaus Iohannis szerint az efféle törvények "Székelyföld autonómiájához vezetnek".

Az elnök kijelentette: nincs semmi baja a magyar nemzetiségű személyekkel. Sok magyart ismer, sokakkal dolgozott vagy dolgozik most is együtt, tiszteli őket. Többségüket jóravaló, szorgalmas embernek tartja, aki végzi a dolgát. Közölte, hogy a politikusokkal van baja, elsősorban a szociáldemokratákkal, akik olyan törvényalkotásba kezdtek, amely "az erdélyiek által Székelyföldnek nevezett régió" autonómiáját segíti elő. Az elnök többször is úgy fogalmazott, hogy "ez mindennek a teteje".

MTI/para