1
Megosztás
Amikor Iveta Radičová vagy Peter Pellegrini miniszterelnök lett, a népszerűségük nőni kezdett, Robert Fico esetében meg csak kissé csökkent. Igor Matovičnak és pártjának az elfogadottsága a választások után fél évvel meredeken zuhanni kezdett. Az Aktuality hírportál megnézte ennek okait.
Igor Matovič valószínűleg az első szlovák miniszterelnök, aki a hivatalba lépésétől számított néhány hónapon belül elveszítette a választóinak jelentős részét, és akinek a hitelességi mutatója is jócskán megtépázott. Ha visszatekintünk a múltba, azt látjuk, hogy valami hasonló sem történt Iveta Radičovával, Peter Pellegrinivel és még Robert Ficóval sem.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a jelenlegi szlovákiai körülmények kivételesek, és a kormányfő elődeinek nem kellett szembenézniük a világjárvánnyal. Ugyanakkor itt van egy sor külföldi példa arra, hogy a koronavírus elleni küzdelem nem jelenti feltétlenül a végrehajtó hatalom bukását. A portálnak nyilatkozó szakértő szerint az OĽaNO és Matovič bukórepülésének három fő oka lehet.
Először azonban idézzünk fel néhány számadatot. Még tavaly novemberben a Focus felmérése szerint a miniszterelnök tömörülése mindössze 5,7 százalékon állt. Pár hónappal később aztán hihetetlen magasságba lőtt ki az OĽaNO népszerűsége: a választásokon a szavazatok 25 százalékát szerezték meg.
Eltelt 9 hónap és novemberben a közvélemény-kutató cég már csak 14 százalékot mért Matovičéknak, és a pártvezető hitelességi mutatója hasonló pályát írt le: az év elején a válaszadók 29 százaléka bízott benne, és 70 százaléka elutasította el őt. Majd nem sokkal a választások után nagy fordulat következett be, amikor a hitelességi rátája 48 százalékra ugrott, és 44 százalékra esett a kormányfőt elutasítók tábora. Szeptemberre megint minden megváltozott. A választók 32 százaléka bízott a miniszterelnökben, 66 százalékának nincs ínyére a miniszterelnök személye.
A Matovič előtt kormányfői pozíciót elnyerő Peter Pellegrini 2018 márciusában lett a miniszterelnök smeres politikusként. Az adatok azt mutatják, hogy hitelessége március óta éppen ellenkező irányba mozgott, mint Matovič esetében. 2018 áprilisában a szlovákiai választók 35 százaléka bízott benne, aztán 2019 júniusában ez 52 százalékra kúszott fel. Jelenleg Zuzana Čaputová elnök után Pellegrini továbbra is a második legnépszerűbb politikus az országban. Robert Fico, aki 2016 márciusában harmadszor lett miniszterelnök, szintén nem élt át olyan bukórepülés, mint Matovič mostanság.
Abban az időben a Focus szerint a Smer vezetőjében az emberek körülbelül 35 százaléka bízott. Később népszerűsége fokozatosan csökkent, de 2018 januárjában, nem sokkal Ján Kuciak meggyilkolása és a kormánya bukása előtt még mindig 30 százalék maradt. A baloldali párt preferenciái is csökkentek, de nem olyan mértékben, mint azt az OĽaNO esetében tapasztalhatjuk. Fico pártja lényegében a 20-30 százalék közötti tartományban maradt egészen a Pellegrini-féle Hlas megalakulásáig.
Az SDKÚ ma egy ideje a múlté, de a 2010-es választások után kissé még növekedett is a támogatóbázisuk. Tíz éve júniusban a szavazatok 15 százalékát szerezték meg, októberében a Focus 18 százalékot mért nekik, és 2011 februárjában még mindig 15 százalékon állt a vezető kormánypárt.
Ami tehát most Matovičcsal és a politikai formációjával történik, az a szlovák körülmények között példátlan a maga nemében. De miért veszítette el az OĽaNO és miniszterelnökük ilyen gyorsan a választók bizalmát? Az Aktualitynek erről Radoslav Štefančík politológus nyilatkozott, aki három lehetséges okról beszél.
Instabil választó
Néhány hónappal a februári választások előtt úgy tűnt, hogy az OĽaNO kiesésre áll a parlamentből, aztán mégis nagy előnnyel megnyerték a választásokat. Most a szavazók ismét elpártolnak a legerősebb kormánypárttól: könnyen jöttek a tömörülés szavazói, könnyen is mennek el.
"Csapongó választókról van szó, akik az utolsó pillanatban döntenek. A másik oldalon a Smernél például látni, hogy szilárd a választói bázisa."- magyarázza Štefančík.
Koronaválság
Azt el kell ismerni, hogy Matovič egyik elődjének sem kellett ilyen válsággal szembesülnie. A vírus elleni küzdelem során az emberek dühösek és fáradtak lettek. Ezért a gyeplőt a kezében tartó miniszterelnök az elégedetlenségük célpontjává vált. A politológus szerint azonban ez nem szolgálhat mentségként. Hiszen ugyanezzel a koronavírussal hadakoznak külföldön is, és azt látni, hogy ez nem mindehol megy a kormánypárt támogatottságának rovására.
"Például Angela Merkel német kancellár támogatottsága ebben a választási időszakban pont novemberben volt a legmagasabb. Vagy itt van a szomszédos Ausztria, ahol a Sebastian Kurz irányította kormány vezető pártja, az ÖVP népszerűsége töretlen. Csehországban továbbra is Andrej Babiš miniszterelnök pártja, az ANO a legerősebb, ahogy Magyarországon sem veszélyezteti semmi Orbán Viktor pozícióját.
Igor Matovič
A népszerűségi mutatók alakulása szempontjából harmadik, – és valószínűleg nem a legkevésbé – fontos szempont maga a miniszterelnök személye, aki gyakran konfliktusosnak tűnik és hajlamos mindig másokat hibáztatni a kudarcokért.
"Elvesztegette a hitelességét azzal, hogy konfliktusokba keveredett a kormányának gazdasági miniszterével, Richard Sulíkkal, vagy az államfővel, aztán banális vitákba bonyolódik bele a nyilvánosság előtt, és a bolhából elefántot csinál" – véli Štefančík. Sok választópolgárnak egyszerűen nem tetszik, hogy Igor Matovič miként viselkedik a miniszterelnöki tisztségben.
(Aktuality/para)