A visegrádi országok elutasítják a Bizottság migrációs csomagját, Szlovákia legalább tárgyalni hajlandó

2020. szeptember 24. - 20:38 | Belföld

A kvótákat látta meg a legtöbb szlovák politikus az Európai Bizottság új migrációs csomagjában, ugyanezt mondta el Brüsszelben Ursula von der Leyennek a V4-ek képviseletében a magyar, a cseh és a lengyel miniszterelnök.

A visegrádi országok elutasítják a Bizottság migrációs csomagját, Szlovákia legalább tárgyalni hajlandó
Fotó: European Union, 2020

Pedig a kvóták most nem a befogadandó menekülteket jelentik, hanem csak annyit, hogy minden tagállamnak kötelezően be kell kapcsolódnia a menekültek kezelésébe: ha nem akar befogadni senkit, akkor azokkal kell foglalkoznia, akik nem kapnak menekültstátuszt, akiket vissza kell juttatni a kiinduló országukba, vagy hozzá kell járulnia a kapacitások építéséhez.

Matovič: jobb mint 4 éve, de nem elég jó

Igor Matovič, aki nem vett részt a V4-ek és von der Leyen találkozóján, kicsit békülékenyebb hangot ütött meg, mint a Brüsszelben tárgyaló három miniszterelnök. „Tudomásul vesszük, hiszen ez már a második javaslat, és sokkal jobb, mint az első volt 4-5 évvel ezelőtt – értékelte a csomagot csütörtökön Matovič. –

Másrészt el kell mondanunk, hogy Szlovákiában semmilyen kötelező kvóta nem lesz érvényes. Ugyanakkor azt is hozzátesszük, hogy készek vagyunk segíteni az európai testvéreinket, szolidárisan azokkal az országokkal, ahol a legnagyobb problémát okozza a migráció.”

Elfogadhatatlannak tartja azonban, hogyha valaki engedély nélkül lépi át a schengeni határt, szerinte a migránsoknak is meg kellene mutatniuk az útlevelüket, a vízumukat, ha be akarnak lépni az EU területére. Azt nem árulta el, hogy hogyan akar segíteni a legrosszabb helyzetben lévő országoknak, Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak.

A többi visegrádi ország is elutasító

A V4-eket képviselő három kormányfő közül Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő volt a legbarátságosabb a csomaggal, szerinte további tárgyalásokra van szükség a a probléma megoldásához.

Andrej Babiš cseh kormányfő határozottan kijelentette, hogy kormánya a kötelező deportálásokat sem akarja végrehajtani, ugyanúgy, ahogy a kötelező befogadásokat sem.

A csomag szerint ugyanis a tagállamok választhatnak, hogyan akarják kifejezni szolidaritásukat: befogadnak menekülteket vagy pedig kitoloncolják azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra.

Orbán: csak olyat, ami összhangban van a magyar állásponttal

Hasonlóan vélekedik Orbán Viktor magyar kormányfő is, aki az előző, 2016-os csomaghoz képest ugyan jobbnak nevezte a bizottság javaslatát, de ezt sem tartja elfogadhatónak. Kijelentette, hogy

kormánya addig nem fogad el semmilyen közös menekültügyi szabályozást, ameddig nincs összhangban a magyar állásponttal.

Az pedig Orbán szerint az, hogy az EU ne kezelje, hanem megállítsa a migrációt. A magyar kormányfő úgy véli a mostani csomag is csak menedzsel, ahelyett hogy tiltana.

A legtöbb gondot a szolidaritási mechanizmusok okozzák

A kvótákat elutasítják a kisebb koalíciós partnerek is, Boris Kollár (Sme rodina) és Richard Sulík (SaS). Martin Klus, az SaS által jelölt külügyi államtitkár lát pozitív kezdeményezéseket a migrációs csomagban, mint például a menekültügyi eljárások felgyorsítását, a nemzetközi védelemre szoruló menekültek és a gazdasági migránsok szétválasztását. „A javaslat legérzékenyebb része azonban a szolidaritási mechanizmusok kérdése, amelyet elvárnak minden tagállamtól” – mondta Klus.

Richard Sulík (SaS) pártelnök szerint is vannak a csomagban előremutató elemek, de pártja elutasítja a menekültek bármilyen típusú elosztását a tagállamok között. Úgy véli azonban az egyetlen értelmes megoldás a menekültkérdésre a határok védelme.

„Készek vagyunk a racionális tárgyalásokra, hogyan segítsük azokat az országokat, ahol gondok okoznak a migránsok, de elutasítjuk a kötelező kvótákat" - mondta Sulík.

Rigó: konstruktív megoldás

Azzal a Híd is egyetért, hogy a kvótákkal nem lehet megoldani a menekültproblémát. „Viszont azt jónak tartjuk, hogy az unió egy konstruktív megoldást tett le az asztalra, mert aki az életéért fut, annak segítséget kell nyújtani – jelentette ki Rigó Konrád, a Híd elnökségi tagja. Azt is jónak tartja, hogy az egyes tagállamok határozhatják meg, hogy hogyan tud hozzájárulni a rendszer működéséhez.

„Abban látom a legnagyobb előnyét a rendszernek, hogy nem alakít ki feszültséget, segít elkerülni, hogy ezzel a témával vissza lehessen élni. Ez számunkra, kisebbségiek számára különösen fontos, mert az a gyűlölet, amely akár a bevándorlók felé irányul, nagyon könnyen fordítható más kisebbségek irányába” – magyarázta a Híd politikusa.

lpj, hvg.hu