Visszaléptetné a Szövetség a másik két magyar pártot, a Híd és a Magyar Fórum szerint Forró hiába könyörög

Elkezdődött az előrehozott parlamenti választás kampányának hajrája, ami ami az 5 százalék alá mért pártoknak létfontosságú lehet. Ez különösen érvényes a magyar pártokra, hiszen a releváns közvélemény-kutató ügynökségek által készített felmérések azt mutatják, hogy egyik sem jutott volna be a parlamentbe, ha augusztusban lettek volna a választások.

A legmagasabb támogatottságot a Szövetségnek mérik, a Focusnál 3,4, az AKO-nál viszont csak 2,5 százalékon álltak augusztusban. Ugyanez a Kékek-Híd esetében 1,7 és 2,1, a magyar Fórum által vezetett tömörülés pedig 0,7 és 0,8 százalékos. A Szövetség a Polis felmérésére hivatkozva állítja, hogy megugorná a lécet, legutóbb 5,3 százalékot mért nekik az ügynökség, míg a Kékek-Hídnak 1,8-at, a Magyar Fórumnak pedig 1,1-et.

A Szövetség az Ipsos közvéleménykutatónál is 3,6 százalékon állt augusztusban.

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szerint egyértelmű a kép: a másik két formációnak fel kellene adnia a küzdelmet a Szövetség javára: „Mindkét pártnak meg kellene fontolni, hogy visszalép a választástól” – jelentette ki Forró Krisztián a Ma7 egyik választási műsorában. Azt nem is tartja kérdésesnek, hogy kit kellene javasolniuk választóiknak. „A Szövetség az egyetlen megoldás Dél- és Kelet-Szlovákiában” – véli Forró. Más esetben ugyanis szerinte „elveszik a magyar választók szavazata”, még akkor is, ha olyan szlovák pártra adják a voksukat, amelyik bejut a parlamentbe. Forró érvelése szerint ugyanis csak magyar párt képes képviselni a szlovákiai magyarság érdekeit.

Forró már könyörög?

A másik két tömörülés teljesen másképp látja a történetet. Rossz irányba fordult a kampány, amikor arról szól, hogy ki lép vissza kinek a javára, véli Sólymos László a Híd párt elnöke, a Kékek-Híd választási párt képviselőjelöltje.

„Én bízom benne, hogy az emberek végül is szabad akaratukból fognak dönteni, és nem befolyásolja majd őket, hogy az egyes közvélemény-kutató cégek milyen számokat hoznak nyilvánossága” – mondta Sólymos László a Paraméternek.

Ő azt tanácsolja mindenkinek, hogy azokat válassza, akikben bízik, és akikről el tudja képzelni, hogy olyan országot akarnak építeni, amilyet ő is szeretne.

A Híd és a Magyar Fórum sem érti, hogy a Szövetség miért „könyörög” most nekik, hogy adják fel a javukra. Sólymos szerint ezen néhány hónapja kellett volna gondolkodni, amikor még egy pártban politizáltak. Hasonlóan látja a helyzetet Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője is. „Már egyértelműen kimondtuk, hogy nem” – mondta a Paraméternek Simon.

A Magyar Fórum elnöke szerint Forrónak korábban kellett volna megszólítani őket.

„Most már látja, hogy egyedül nem tudnak bejutni, ezért ez a könyörgés – véli Simon. – Amikor tárgyalni kellett volna arról, hogy közösen induljunk, akkor sem ő, sem Berényi József nem vette a fáradtságot, hogy tárgyalóasztalhoz üljön velünk.”

Simon ezzel a tavaszi tárgyalásokra utal, amikor a Szövetség MKP Platformja és a párt elnöke nem volt hajlandó tárgyalni velük, csak az akkor még Sólymos által vezetett Híd és az Összefogás platformok támogatták az együttműködést. Ez Simonéknak kevés volt, úgy látták, hogy az MKP Platform támogatása nélkül nem működne a közös indulás.

Mit érne, ha valaki feladná a másik javára

Sólymos László szerint a Szövetség nem sokat profitálna abból, ha ők visszalépnének.

„Nem hiszem, hogy aki a Hidat választaná, az párt visszalépése esetén a Szövetségre adná a voksát” – mondta Sólymos.

Simon Zsolt szerint nem is segítené a Szövetséget az ő visszalépésük. „A Magyar Fórum választói nem olyan értékeket vallanak, mint a Szövetség. Számomra egy picit megmosolyogtató, hogy a Szövetség elnöke ilyen módon akar támogatást szerezni pártjának, így akarja megszerezni a Magyar Fórum választóit” – mondta a Paraméternek Simon.

Ficóra adja a voksát, aki a Szövetségre szavaz?

Simon szerint ők az egyetlen magyar tömörülés, amely esetében a választó biztos lehet abban, hogy a szavazata nem kerül Robert Fico kosarába.

„Ha a Magyar Fórum feladná, akkor a magyar választónak nem maradna olyan magyar alternatíva, amely esetében biztos lehet abban, hogy a voksával nem a Smert fogja támogatni – mondta Simon. – A Szövetség nem nyilatkozik egyértelműen, viszont Gyimesi György nyíltan hangoztatja, hogy át kell értékelni az együttműködést a Smerrel.”

A Kékek-Híd szintén kizárja az együttműködést a Smer vezette szélsőséges oldallal.

„A választás tétje nem az, hogy a liberálisok és a konzervatívok között milyen viták vannak, hanem az, hogy az ország a következő 10 évben milyen irányba halad, maradunk-e az EU és a NATO tagjai” – utalt Rigó Konrád, a Híd alelnöke arra,

hogy a Smer és a hozzá kapcsolódó szélsőséges pártok az EU-ból és a NATO-ból való kilépést sem zárják ki. Mikulás Dzurinda, a Kékek-Híd listavezetője csak a demokratikus pártokkal való együttműködést tartja elképzelhetőnek. Bírálja azonban a Progresszív Szlovákiát, mert még nem kezdett egyeztetést a szorosabb együttműködésről, pedig legerősebb pártként ezt neki kellene meglépnie. „A Smer »ötösfogata« katasztrófába vinné az országot” – jelentette ki Dzurinda, utalva arra, hogy sokan tartanak attól, hogy a választások után akár Smer-Hlas-Republika-SNS-Sme rodina koalíció is alakulhat, amely akár alkotmányos többséggel is rendelkezhet.

Jól mérik a közvéleménykutatók a magyar pártokat?

A Szövetség csak a Polis mérését emlegeti a kampányában, azt emelik ki a Facebook-oldalukon is. A Polist ugyan a szakma az egyik legmegbízhatatlanabb ügynökségnek tartják, a legtöbb lap nem is közli mérési eredményeit. A Szövetség viszont többivel nem foglalkozik, mert szerintük az ügynökségek általában rosszul mérik a magyar pártok támogatottságát, rossz mintát használnak, ezért általában alacsonyabb számokat hoznak ki a valósnál.

Az igaz, hogy minél kisebb egy párt, annál nehezebb megmérni a tényleges támogatottságát, és itt már az 1-2 százalékos hibahatár – amivel az ügynökségek dolgoznak – is sokat jelent.

A Szövetség 3,4 százalékos támogatottsága a Focusnál azt jelenti, hogy az eredményét valahová a 2,0 és 4,8 százalékos intervallumba várják.

Érdemes azonban megnézni a 2020-as választásokat, amikor a közvélemény-kutatások ugyan meglehetősen pontatlannak bizonyultak, de a magyar pártok esetében a Focus például nem volt annyira pontatlan. A 2020 január végi felmérése, vagyis durván egy hónappal a választás előtt 4 százalékot mért az akkor MKÖ néven induló MKP-Összefogás-Magyar Fórum hármasnak. A valós eredmény bő egy hónappal később 3,9 százalék lett, vagyis nem volt túl nagy a tévedés. A Híd akkor rosszabbul járt: a Focusnál januárban még 4,4 százalékon álltak, ez csúszott le a választásokra 2 százalékra.

– lpj –