Volkswagen-botrány: A vezérigazgató elvitte a balhét

Lemondott Martin Winterkorn, a Volkswagen vezérigazgatója, aki nem várta meg, hogy a német autóipari konszern szűk legfelső vezetése döntsön a sorsáról.

Volkswagen-botrány: A vezérigazgató elvitte a balhét
Fotó: TASR/AP

A bejelentésre azonnal 9 százalékos pluszba került a Volkswagen árfolyama a frankfurti értéktőzsdén, a papír végül több mint 5 százalékos erősödéssel zárt keddhez képest. A WV részvényára több mint 30 százalékkal csökkent hétfő óta.

A VW igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öt tagú grémiuma délelőtt óta ülésezett, hogy ajánlást tegyen az igazgatótanács pénteki ülésére.

A Volkswagen emissziós hamisítási botránya miatt távozott vállalatvezető közleményében azt hangsúlyozta, hogy "a Volkswagennek új kezdésre van szüksége, személyi konzekvenciával. Az új kezdethez az utat lemondásommal nyitom meg."

Martin Winterkorn amiatt távozik a 78 éves cég éléről, hogy a napokban kiderült: az Egyesült Államokban forgalmazott járműveiben a társaság olyan szoftvert alkalmazott, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem korlátozza a motorteljesítményt. A VW ezt elismerte.

Szlovákiát is elérte a Volkswagen gigabotránya - a Škoda előző szériáiba is telepítettek a problémás motorokból!

Ki lesz az utód?

A VW igazgatótanácsa elnökségének, a konszern legfelsőbb vezetőiből és a nagyrészvényesek képviselőiből álló öt tagú grémiuma közleményben tudatta, hogy péntekig javaslatot tesznek a vállalatvezetés új összetételére. A közlemény szerint "további személyi változások várhatóak a következő napokban".

A cég felügyelőbizottsága pénteken tárgyal Martin Winterkorn utódjáról. Ezzel kapcsolatban máris több találgatás látott napvilágot. A Tagesspiegel című német lap úgy tudja, hogy Matthias Müller, a Porsche AG vezérigazgatója a befutó. A Reutersnek nyilatkozó két forrás is Müllert nevezte a legvalószínűbb utódnak.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) még pénteken azzal vádolta meg a legnagyobb európai autógyártó vállalatot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. Az amerikai tisztalevegő-törvény értelmében a rendelkezéseket megsértő gyártó gépkocsinként akár 37 500 dollár büntetéssel is sújtható, így a Volkswagenre kiszabható bírság elméletileg elérheti a 18 milliárd dollárt. A VW amerikai eladásainak mintegy ötöde dízelüzemű jármű.

Várható volt?

Egy német intézet, az ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa ) már 2013 óta kongatja a vészharangot, rámutatva, hogy a globális felmelegedés egyik fő felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátására vonatozó adatoknál a laboratóriumi és a valós körülmények között végzett vizsgálatok eredményei akár 25 százalékos eltérést is mutathatnak.

Az ICCT a legnagyobb - 25-30 százalékot is elérő - különbségeket a BMW, Audi, Vauxhall/Opel (GM) és Mercedes-Benz (Daimler) német gyártóknál tapasztalta.

"A fogyasztás és a CO2-kibocsátás mérésére használt jelenlegi rendszer nem megfelelő" - állapította meg 2014 végén a Transport and Environment (Közlekedés és Környezet) nevű csoport, a környezetet jobban tisztelő közlekedés egyik európai harcosa. A brüsszeli székhelyű szervezet a héten arra figyelmeztetett, hogy a Volkswagen-botrány "csak a jéghegy csúcsa", és felszólította az Európai Uniót, cselekedjen annak érdekében, hogy a számok a valóságot tükrözzék.

"Az eltorzított vizsgálati eredmények becsapják az autósokat: kocsijuk fogyasztása jóval rosszabb annál, mint amit a reklámokban ígérnek nekik"

- mutatott rá tavaly a Transport and Environment.

A gépjárműveken Európában jelenleg alkalmazott NEDC (Új Európai Vezetési Ciklus) néven futó vizsgálategyüttes az 1970-es évek óta van érvényben, és "nagyrészt nem megfelelő, idétlen, de ez a törvény" - mondta Laurent Meillaud autótechnológiai szakértő. Az említett tesztek többek között a járművek szén-dioxid- és nitrogénoxid-kibocsátását vizsgálják.

"Az emberek a valós életben nem így vezetnek" - ironizált a szakértő, utalva a vizsgálati körülményekre. Az autó az utóbbi esetben 20 perc alatt 11 kilométert tesz meg, 26 másodperc alatt gyorsul fel nulláról 50 kilométeres óránkénti sebességre, mindeközben sem a légkondicionáló, sem a fényszórók nem működnek, a hőmérséklet pedig 20 és 30 Celsius-fok közötti tartományban van. Mint Meillaud megjegyezte, a gyártók igyekeznek a lehető legjobb eredmények elérése érdekében úgy optimalizálni az autót, hogy az megfeleljen a hivatalos vizsgálatok fő kritériumainak.

A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a rendszer változni fog, mert 2017 körül elkészül a könnyű gépjárművekre vonatkozó új, világszerte alkalmazandó tesztcsomag (WLTP). Komolyabb és kétszer akkora időtartamú eljárásról lesz szó, amelynek során várhatóan az eddiginél megbízhatóbban reprodukálják majd le a forgalom valós körülményeit.

(MTI)