Washington a szíriai török katonai művelet leállítását szorgalmazta, Ankara szolidaritást követelt

Az amerikai védelmi minisztérium az Északkelet-Szíriában indított török hadművelet leállítását szorgalmazta, Törökország viszont szolidaritást követelt NATO-szövetségeseitől a terrorizmus elleni harcban pénteken.

Washington a szíriai török katonai művelet leállítását szorgalmazta, Ankara szolidaritást követelt
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)

Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter a török hivatali partnerével, Hulusi Akarral folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében világossá tette, hogy az amerikai kormány ellenzi a Szíriában indított török offenzívát, amely akár komoly következményekkel is járhat Ankara számára.

A telefonbeszélgetésben Esper egyben határozottan sürgette Törökországot, hagyjon fel az Északkelet-Szíriában folytatott műveletével. A miniszter szerint ez javíthatná annak kilátásait, hogy az Egyesült Államok és partnerei, illetve Törökország közös megoldást találjanak a helyzet feszültségmentesítésére, mielőtt az helyrehozhatatlanná válna.

Donald Trump amerikai elnök korábban arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között. Ezt megelőzően Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van; több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet, "keményen odacsap" pénzügyi úton és szankciókkal Törökországnak, vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.

Ugyanakkor Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Törökország szolidaritást vár NATO-szövetségeseitől a terrorizmus elleni harcban.

Cavusoglu úgy fogalmazott: "nem elég azt mondani, hogy értjük Törökország aggodalmait, Ankara nyílt támogatást vár".

Ankara szerdán indított offenzívát az általa terrorszervezetnek tartott, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen. A YPG adja gerincét a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezetnek, amely összecsapásokat folytat a török hadsereggel és szíriai szövetségeseivel.

Stoltenberg jelezte: nincs egyezség a NATO-szövetségesek között az YPG megítélését illetően. A főtitkár egyúttal aggodalmait fejezte ki a török diplomácia vezetőjének, és rámutatott: a közös ellenség az Iszlám Állam. Hangsúlyozta: nem szabad engedni, hogy a dzsihadisták elleni nemzetközi fellépés utóbbi években elért eredményei veszélybe kerüljenek és az elfogott dzsihadisták megszökjenek az északkelet-szíriai internálótáborokból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Független Államok Közössége (FÁK) asgabati csúcstalálkozóján szintén arra figyelmeztetett, hogy kiszabadulhatnak az Iszlám Állam terroristái.

"Szíria északi részének olyan övezetei vannak, amelyekben a terrorszervezet harcosai összpontosulnak. Ezek mindeddig kurd harci alakulatok ellenőrzése alatt álltak. Most benyomul oda a török hadsereg, a kurdok elhagyják ezeket a táborokat, ők (a terroristák) pedig egyszerűen szétszéledhetnek"

- mondta az orosz vezető.

Putyin kétségbe vonta, hogy a török hadsereg képes ellenőrzése alá vonni a helyzetet.

Az SDF közlése szerint az Iszlám Állam öt dzsihadistája szökött meg a nap folyamán az észak-szíriai Kamisli börtönéből, miután a török tüzérség lőtte a területet.

A Rudau kurd televízió az SDF-re hivatkozva pedig azt állította, hogy a török hadsereg és a vele szövetséges szíriai milíciák 262 fegyverese vesztette életét a török katonai offenzíva kezdete óta az SDF-fel folytatott harcokban.

Az SDF saját közlése szerint mindössze 22 harcost vesztett.

Hulusi Akar török védelmi miniszter korábbi közlése szerint a török csapatok és szövetségeseik "342 terroristával végeztek" a katonai művelet során. A török védelmi tárca legfrissebb értesülése szerint három török katona is elesett a harcokban.

A harcoló felek közléseit független forrásból egyelőre nem lehetett megerősíteni.

A nap folyamán aknagránát csapódott be egy lakóházba a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Suruc településén, két civil meghalt, ketten pedig megsebesültek.

Az észak-szíriai Kamisliben, az önhatalmúan kikiáltott kurd autonóm területek székhelyén pedig autóba rejtett pokolgép robbant. A kurd hatóságok szerint három civil életét vesztette és kilencen megsebesültek.

A török hadművelet kezdete óta 121 embert vettek őrizetbe a török hatóságok az offenzíva becsmérlése, Törökország megszállónak minősítése miatt - jelentette be Ankarában Süleyman Soylu török belügyminiszter. Leszögezte: nem fogják eltűrni - legyen az bármelyik szervezet is -, hogy "a terrorizmussal harcoló hőseiket" a közösségi médiában megszállóknak nevezzék. A török belügyminiszter hozzátette: árulók azok, akik háborúnak nevezik a katonai beavatkozást, mert a háború az két ország között zajlik. Ez a hadművelet azokat a terroristákat likvidálja, akik bajt próbálnak hozni az országra - hangoztatta.

Nyilatkozataik miatt nyomozás indult csütörtökön a második legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnöke, Sezai Temelli és Pervin Buldan, illetve a HDP további három képviselője ellen is "terrorista propaganda" terjesztése, valamint "a török kormány nyilvános megsértése" miatt.

Svédország javasolta, hogy az EU foganatosítson fegyverembargót Törökországgal szemben. Stockholm hétfőn, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán áll majd elő javaslatával.

Amélie de Montchalin, francia Európa-ügyi miniszter szerint a Törökország elleni esetleges szankciókról is fognak egyeztetni az EU jövő heti csúcstalálkozóján.

(MTI)