Woyzeck: a legkisebb emberi közös többszörös – a Komáromi Jókai Színház és a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem közös produkciója

2023. január 25. - 11:32 | Kultúra

A Komáromi Jókai Színház 2023. január 30-án mutatja be Georg Büchner Woyzeck című drámáját Béres Attila rendezésében.

Woyzeck: a legkisebb emberi közös többszörös – a Komáromi Jókai Színház és a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem közös produkciója
Fotók: Dömötör Ede - Komáromi Jókai Színház

Az előadás a színház és a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem közös produkciójaként jött létre. A címszerepet alakító Oszlik Péter, továbbá (a komáromi társulatból) Mokos Attila, Olasz István és Matusek Attila mellett az egyetem négy magyar hallgatója szerepel az előadásban: Marie – Katona Eszter, Andres – Hégli Bence, Magreth – Bencsík Stefánia, Bolond – Mezőszállási Márk.

Georg Büchner, a 19. századi német irodalom későn felfedezett zsenije alig huszonnégy évet élt. Írói munkássága egyetlen kis kötetben elfér. Drámát mindössze hármat írt, ezek közül az utolsó a töredékesen fennmaradt Woyzeck. A darab több korabeli bűncselekmény peranyagait felhasználva egy féltékenységből elkövetett brutális gyilkosság történetét meséli el, de jóval több bűnügyi krónikánál.

Büchner 1837-ben bekövetkezett haláláig dolgozott a Woyzecken, történetét főként két, a korabeli közvéleményt sokáig lázban tartó gyilkosság ihlette: a Schmolling- és a Woyzeck-ügy. Mindkét esetben szerelmi gyilkosságról volt szó, és az elkövetők elmeállapotát, beszámíthatóságát hosszasan vizsgálta a bíróság. Daniel Schmolling dohánysodró iparos halálos ítéletét végül életfogytiglanra enyhítették, Johann Christian Woyzecket, a negyvenegy éves borbélyt azonban nyilvános kivégzésen fejezték le Lipcsében, 1824-ben. Mindkét férfi kiszolgált katona volt, az orvosi szakvélemények alapján mindkettőt kínozták látomások, megérzések, megmagyarázhatatlan agresszív kitörések, és mindketten több szúrással végeztek áldozatukkal. Büchner a száraz bírósági iratokból olyan figurát teremtett, akinek sorsáért elsősorban a társadalom, a szegénység és az emberi közöny felelős.

„A történet alapja tulajdonképpen egy egyszerű féltékenységi dráma, de erre ráépül egy nagyon összetett jelzésrendszerű világ- és lélekábrázolás. Woyzeck egy apró csavar egy őrült gépezetben, és mindaddig felszínen tudja tartani magát, amíg van egy biztos pont a világegyetemben, ami az övé. És ez a pont a családja, Marie és a gyerek. Ahogy ez a pont megszűnik, Woyzeck elpusztít mindent maga körül. Napjainkban, az Ukrajnában dúló háború árnyékában talán még sötétebb képet mutat ez az Istentől elhagyott világban játszódó történet. Woyzeck, a végletekig kizsákmányolt testű és szellemű katona a legkisebb emberi közös többszörös; bárki megnézi ezt a darabot, talál magában valamit belőle” – fogalmazott Béres Attila, az előadás rendezője.

A Woyzeck a színháztörténet egyik legtalányosabb szövege, hiszen nem ismert a szerző által véglegesített, befejezett változat. Az összesen 48 megírt jelenet kéziratban, több különböző drámavázlatban maradt fenn. A komáromi előadás ezekből a töredékekből és Pilinszky János verseiből formál egy, a mai korra adaptált történetet.

Az előadás 18 éven felüli nézőknek ajánlott.


(-)