Yoko Ono 90 éves

camera

1

Yoko Ono 90 éves

-illusztráció- (Fotó: TASR/AP) 

Megosztás

Február 18-án lesz kilencvenéves Yoko Ono japán képzőművész, énekesnő, John Lennon özvegye, akiről Lennon azt mondta: "ő a világ leghíresebb ismeretlen művésze: mindenki ismeri a nevét, de senki sem tudja, hogy mit csinál".

Yoko (keresztnevének jelentése "az óceán gyermeke") gazdag tokiói családból származik. Bankár apját, aki kiváló zongorista is volt, még gyermekének születése előtt Amerikába helyezték, lányát csak kétévesen látta először. Yoko a legelőkelőbb japán iskolába járt, a család a második világháború után végleg New Yorkba költözött. A főiskolán szülei nemtetszésével dacolva bohém művészekkel ismerkedett, performanszokban vett részt. 1956-ban megszökött egy fiatal japán zeneszerzővel, akihez férjhez is ment, de nem sokáig éltek együtt.

Visszatért a New York-i bohémnegyedbe, verseket írt, de végül a konceptuális művészetet választotta, mert úgy érezte, ezáltal a végsőkig kitolhatja a művészet határait. Vonzotta a dadaizmus inspirálta fluxus-csoport, lenyűgözték Andy Warhol művei, de képzőművészeti radikalizmusa sokakat taszított. Munkáira felfigyelt Anthony Cox producer, művészeti ügynök, aki 1962-ben feleségül vette, a következő évben lányuk született. A házasság gyorsan szétesett, és miután Yoko megismerkedett Lennonnal, elváltak. A kislány felügyeleti jogát Cox kapta, aki nem sokkal később egy szekta tagja lett, és mindketten eltűntek Yoko látóköréből, Kyoko csak 1998-ban vette fel újra a kapcsolatot anyjával.

"Konceptuális eseményein" Yoko arra törekedett, hogy a nézőket bevonja műalkotásaiba és állásfoglalásra késztesse őket. Egyik leghíresebb kiállítási tárgya 1965-ben saját maga volt: arra ösztökélte a látogatókat, hogy vágjanak le egy-egy darabot ruhájából, míg végül meztelenül állt, szándékai szerint azt üzenve, hogy legyél úrrá a képmutatáson, mutasd meg a valódit, a természetest.

Az életét és a rockzenét is megváltoztató nap 1966. november 7-ike volt: ekkor tért be a képzőművészet iránt érdeklődő John Lennon a londoni Indica Galleryben rendezett Yoko-kiállításra. Az egyik installáció egy fehérre festett létra volt, amelyre felmászva a mennyezeten nagyítóval azt lehetett olvasni: "Igen". A pozitív üzenet lenyűgözte az akkor még házas zenészt, aki nemsokára fülig beleszeretett a nála hét évvel idősebb Yokóba, majd válása után, 1969. március 20-án Gibraltáron feleségül is vette. A folyamatos médiafigyelmet kihasználva nászútjukon Amszterdamban, majd Montrealban "ágykampányt" rendeztek a világbékéért, vagyis napokig ki sem keltek szállodai szobájuk ágyából, így is tiltakozva a vietnami háború ellen. A kanadai városban született és vették fel az azonnal békehimnusszá vált Give Peace a Chance című dalt is, amely közös zenekaruk, a Plastic Ono Band bemutatkozása is volt. Jóllehet a Beatles hivatalosan még létezett, Lennon idejét és alkotói energiáját egyre inkább a Yokóval való közös munka foglalta le, bár az együttes rajongóit (is) megosztották Yoko Lennonnal közös, botrányoktól sem mentes happeningjei, alkotásai – a Mosoly néven ismert Film No.5 például szuperlassításban egy órán keresztül azt mutatja, ahogy Lennon elmosolyodik. A Beatles 1970-ben megszűnt, s bár ez hosszas folyamat eredménye volt, sokak szerint a döntő lökést Yoko Ono megjelenése és Lennonra gyakorolt hatása jelentette. Yoko idővel kibékült Paul McCartney-val és Lennon első házasságából származó fiával is, 1995-ben együtt vettek részt a Beatles-antológia összeállításában.

A kapcsolat hatására Lennon művészileg új erőre kapott. Feleségével elválaszthatatlanok voltak, lemezfelvételeket, kiállításokat, filmprojekteket alkottak közösen. 1973-ban szakítottak, de másfél év múlva kibékültek és 1975-ben megszületett Sean fiuk. Lennon felhagyott a zenéléssel, hogy a gyerekét nevelje, de Ono továbbra is a művészetnek szentelte magát. Lennon csak öt év múlva tért vissza a reflektorfénybe a Double Fantasy című albummal, melynek megjelenése után hetekkel, 1980. december 8-án lőtte le New York-i otthona közelében egy őrült rajongója – a Double fantasy 1981-ben Grammy-díjat nyert.

Yoko a Seasons of Glass című albummal búcsúzott tőle, viszonylag sikeres első szólólemezének egyik dalát egy nappal a gyilkosság után vette fel. Később még kilenc stúdiólemezt készített, a legutóbbi Warzone (Háborús zóna) címmel 2018-ban jelent meg, de ezek vegyes fogadtatásban részesültek. Csaknem négy évtizeddel férje halála után sikerült kivívnia, hogy hivatalosan is elismerjék Lennon legnagyobb slágere, az Imagine társszerzőjének, és átvehette az Évszázad dalának járó díjat is. Nevéhez egy zenetörténeti rekord is fűződik: hetvennyolc éves volt, amikor 2011-ben Move On Fast című dala első lett a dance-listán, ilyen idősen ez még senkinek sem sikerült.

Yoko fokozatosan tért vissza a képzőművészet világába, folytatta a fényképezéssel kapcsolatos kísérletezését. Első retrospektív kiállítása 2002-ben nyílt meg Londonban, 2015-ben a New York-i Modern Művészet Múzeumában volt kiállítása. Képzőművészeti munkája elismeréseként 2009-ben megkapta a velencei kortárs képzőművészeti biennálé Arany Oroszlán-életműdíját. Férje emlékére békedíjat alapított, és rendkívül tevékeny még ma is a közösségi médiában. Tavaly az Európa kulturális fővárosának megválasztott litvániai Kaunasban rendezték meg új kiállítását, a Magyar Nemzeti Múzeumban novemberben megnyílt A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono című kiállítás március 5-ig látogatható. Korábban is nyíltak tárlatai Budapesten, ahol többször is járt a magyar származású Havadtőy Sámuel (Sam Havadtoy) képzőművészhez fűződő kapcsolata révén.

(MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program