1
Olekszandr Zaharcsenko (Fotó: AP/SITA)
Megosztás
Életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko kelet-ukrajnai szakadár vezető pénteken pokolgépes merényletben, és miközben a moszkvai és a kijevi egymást vádolja a gyilkosság elkövetésével, a strana.ua ukrán hírportál összeállításában több lehetséges indítékot is felsorol, amelyek magyarázatot adhatnak a merényletre.
1. Kijev keze van a robbantásban
A hírportál szerint minden, nagy visszhangot keltő gyilkosság mögött a szakadárok Kijevet látják. A 2016-ban ugyancsak pokolgépes támadásban megölt, Motorola ragadványnéven ismert, valamint a 2017-ben rakétával megölt Givi nevű katonai parancsnokok halálát is Kijev számlájára írták. A pénteki merénylet után az úgynevezett Donyecki Népköztársaság hatóságai ráadásul már bejelentették: a robbantást megszervező "ukrán diverzánsokat" fogtak el.
Ez a feltevés nem alaptalan, mivel Zaharcsenko a kelet-ukrajnai szeparatizmus fő jelképe volt, likvidálásából óriási propagandafogást csinálhatna a kijevi hatalom, ami a jövő évi választás előtt jól is jöhet a népszerűségéből rengeteget vesztett ukrán elnöknek és kormányzatának.
Hogy ez a verzió mennyire valószínű, arra a kijevi hatalom reagálásából lehet majd következtetni, ha például üdvözölni fogja a szakadár vezető vesztét, mondván, hogy ez egy újabb győzelem Ukrajnának és "még egy lépés a megszállás megszüntetésének irányába". Ha azonban elhatárolódik a gyilkosságtól, és a helyi belharcoknak tulajdonítja Zaharcsenko halálát, Kijev indítéka már nem is lesz olyannyira nyilvánvaló.
2. Üzleti érdekek és leszámolások
Miután a szakadárok 2017-ben államosították a "népköztársaságok" területén lévő ukrajnai vállalatokat, megindult a harc vagyon tulajdonlásáért a helyi oligarchák és politikusok között. Elképzelhető, hogy Zaharcsenkótól és közeli szövetségesétől, a robbanásban megsebesült Olekszandr Tyimofejevtől, a szakadár kormány miniszterelnök-helyettesétől és bevételi forrásait kezelő miniszterétől így akartak megszabadulni az ellenlábasok.
3. Moszkva tisztogatott
Az utóbbi hónapokban egyre több jel utalt arra, hogy Moszkva megelégelte Zaharcsenko és Tyimofejev önkényeskedését, és már tervezte eltávolításukat. Feltételezések szerint a Kreml nem nézte jó szemmel, hogy a páros a saját zsebébe próbálta átirányítani a pénzforrásokat, valamint azt, hogy teljes zűrzavart teremtettek a "népköztársaságban" a csempészet és más bűncselekmények leplezésének érdekében.
Kiélezte a helyzetet az, hogy a Zaharcsenkónak közvetlenül alárendelt szakadár zászlóaljak elutasították, hogy beolvadjanak az orosz tanácsadók segítségével létrehozott "donyecki hadtestbe", miközben Zaharcsernko fegyvereseire hárult az ukrán állások elleni támadások nagy része. Nem kizárt, hogy Zaharcsenko ellenállt ezeknek a folyamatoknak, és ezért született a döntés arról, hogy egy könnyebben irányítható személy vegye át a helyét. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy nemrég Moszkvába rendelték, és ő ezt demonstratívan elutasította.
Zaharcsenko nyilván számot vetett azzal, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha Moszkvával dacolva saját útját járja. Aligha akadékoskodott volna, ha távozásra szólítják és ehhez nem kellett volna megöletni. Moszkvának számtalan eszköze volt ahhoz, hogy hasson rá. Zaharcsenko halála ráadásul rossz fényt vet Oroszországra, mert úgy tűnhet, hogy képtelen megvédeni a saját embereit, még egy olyan fontos személyeket sem, mint amilyen a meggyilkolt donyecki vezető volt.
4. Helyi leszámolás történt
Zaharcsenkónak bőven akadt ellensége Donyeckben. A Zaharcsenko-Tyimofejev páros üzleteket sajátított ki, önkényes büntetéseket rótt ki, a leszámolásokkal példát statuált másoknak. A néhai vezetőt gyűlölte több egy kiemelkedő hadműveleti parancsnok.
Zaharcsenko támogatottsága a donyeckiek körében és Oroszországban is csökkenőben volt. A donyeckiek megunták, hogy még mindig arra várnak, mikor lesz vége a "fiatal köztársaságok átmeneti időszaka" miatti zűrzavarnak. Ezt tetézték azok híresztelések, melyek szerint Zaharcsenko határozatlan időre elhalasztja a választásokat a Donyecki Népköztársaság vezetői tisztségére, amiből arra következtettek a bírálói és ellenlábasai, hogy meghatározatlan ideig még hatalmon akart maradni.
5. A kelet-ukrajnai konfliktus kiélezése
A gyilkosságot azért hajtották végre, hogy ürügyet szolgáltassanak a Donyeck-medencei harcok kiújulására. Ha igaz ez a feltevés, akkor más-más okokból, de a kijevi hatalomnak és a moszkvai keményvonalasoknak is érdekében állhatott Zaharcsenko eltávolítása. Kijevnek a jövő évi választások miatt is jól jönne a konfliktus kiélezése, hiszen háború alatt ritkán történik demokratikus kormányváltás. A moszkvai "héják" is meg akarják torpedózni Nyugat és Oroszország kapcsolatainak rendezését, és ezért állhatott ez érdekükben a konfliktus kiélezése.
(MTI)