Záróvizsga lenne a Tesztelés 9 az alapiskolán, a magyar nyelv csak tévedésből eshetett ki, és a nemzetiségi iskolát is meghatároznák a közoktatási törvényben

Nem kell tartaniuk a magyar iskoláknak, hogy jövőre a kilencedikesek magyar tudását már nem fogja mérni a Tesztelés 9. Ezt ugyan a minisztérium nem mondta ki, de a Paraméternek több forrás is megerősítette, hogy valószínűleg véletlenül maradt ki a tervezetből ez az alaptantárgy.

Az oktatási minisztérium a kérdéseinkre csak egy általános nyilatkozattal válaszolt, ebből az derül ki, hogy a tárcaközi egyeztetésre bocsátott tervezetet ők csak „munkaverziónak” tartják.

„A nyilvánosságra hozott anyag a tárcaközi egyeztetési folyamat része, vagyis csak egy munkaverzióról van szó, amely nem hatályos –

írta a Paraméternek küldött rövid nyilatkozatában a szaktárca. – Az oktatási minisztérium a tervezethez érkező minden javaslatot standard módon kiértékeli.”

1119 módosító javaslat

Módosító javaslatból meglehetősen sok lett, mivel a minisztérium a törvénytervezetek előkészítése során nemcsak a magyar pedagógusok, hanem a szlovákok szakmai szervezeteivel sem egyeztetett. A Szlovák Pedagóguskamara (SKU) 53 ponton módosítaná a tervezetet. Kifogásolja ugyanakkor, hogy a minisztérium ismételten megsérti a nyilvánosság bekapcsolását a törvényelőkészítésbe. „A törvénymódosítás nem a nevelés és oktatás szereplőinek igényeinek elemzése alapján készült, és elmaradt a szakmai vita is” – írja a törvényhez készített javaslatcsomag bevezetőjében az SKU.

A véleményezési eljárás összegzése alapján végük 1119 javaslat érkezett, vette észre Prékop Mária, a Híd oktatáspolitikusa.

„Még olyan helyről is érkezett módosítási javaslat, amire eddig nem volt példa: maga az oktatásügyi minisztérium 57 pontban nem ért egyet a saját maga által előkészített, benyújtott törvénymódosítási javaslattal” – tájékoztatott Prékop.

Ráadásul ebből 29 pontban alapvető kifogásaik vannak a saját tervezetükkel, ami azt jelenti, hogy ennyi ponton szöges ellentétben áll mostani véleményük a korábban általuk leírt szöveggel.

Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakértője

A magyar pedagógusszövetséggel sem volt egyeztetés

Módosító javaslatokat készített a tervezethez a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) is a Comenius Intézettel közösen. A szaktárca a magyar pedagógusok képviselőivel sem egyeztetett, a tervezet előkészítéséről sem tájékoztatta őket. A Tesztelés 9-et egy, a közoktatási törvényhez csatolt minisztériumi rendelet szabályozná, amelyet a tervezettel együtt nyújtottak be véleményezésre. „Az információink szerint valóban egy munkaverzióról van szó – tájékoztatta lapunkat Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke. – Természetesen megtettük javaslatainkat, hogyha átdolgozzák a tervezetet, akkor még véletlenül se maradjon ki a magyar nyelv, ne feledkezzenek el róla.” Szerinte nem szándékosan hagyták ki a magyart – és természetesen minden más nemzetiségi nyelvet is – a tesztelésből.

„Nem látok benne szándékosságot inkább egy elsietett, felületes nyilvánosságra hozatalt látunk ebben az esetben” – mondta Vörös Mária.

„Érettségi” az alapiskolában

A Tesztelés 9-cel azonban szakemberek szerint sokkal súlyosabb problémák is vannak, mint az, hogy véletlenül kimaradt a magyar nyelv: a minisztérium ugyanis egyfajta záróvizsgának, „alapiskolai érettséginek” tekinti a Tesztelést az új meghatározás szerint.

A magyar iskolákban négy tárgyból lenne kötelező: magyar, szlovák, matematika és egy általános ismeretek nevű, egyelőre még közelebbről meg nem határozott tárgyból. Önkéntesen az egyes iskolák az angol nyelvből is vizsgáztathatnák a tanulókat.

20 százalék alatt bukás

A változást ráadásul már ősztől bevezetnék, vagyis az idei nyolcadikosok már így vizsgáznának, és ezzel úgynevezett „alacsonyabb szintű középfokú végzettséget szereznének”. De csak abban az esetben, ha a teszteket legalább 20 százalékos eredményességgel oldják meg.

„Amennyiben ez nem sikerül, akkor ugyan van lehetősége a tanulónak arra, hogy egy javítóvizsgán részt vegyen, amennyiben ez sem sikerül, akkor a rendelet szerint nem tudja értékelhető eredménnyel befejezni az alapiskolát – magyarázta Vörös.

– Akkor sem, ha a bizonyítványai ennél jobbak voltak.” Ez egyben azt is jelentené, hogy nem mehet majd tovább semmilyen középiskolára.

Vörös Mária, az SzMPSZ alelnöke

Mire van a bizonyítvány?

Prékop Mária, a Híd oktatáspolitikai szakembere, az oktatási minisztérium korábbi főosztályvezetője felháborítónak tartja, ahogyan a Tesztelés 9-et akarja használni a minisztérium.

„Akkor mire szolgál au iskolai, év végi bizonyítvány, hiszen abban szerepel a tanuló elérte az ISCED 2 végzettségi szintet – magyarázza Prékop. – Olyan kevés a munkanélküli és a szakképzés nélküli fiatal?”

Főleg most, a járványidőszakban tartja nagyon veszélyesnek ezt az ötletet, mivel a leszakadó régiókban sok iskolában már szinte egy éve nem járnak iskolába a gyerekek, és ez az ő esetükben sokszor azt is jelenti, hogy nem is tanulnak.

Prékop szerint először azt kellene tisztázni, hogy miről szól a Tesztelés 9. „Ez most felvételi a középiskolába? Vagy a tanulók kimeneteli tudását mérjük? Vagy azt akarjuk megnézni, hogy az 5. és a kilencedik között mennyit fejlődtek a tanulók? Mindegyiknek van értelme, de ez a mostani változat ezek közül egyik sem. Mindent akarunk egyszerre, de nem valósul meg belőle semmi” – magyarázta a szakember.

Országosan 6,7 százalék bukna

Vörös nem tartja nagy problémának a vizsgatantárgyak számának bővítését, de a 20 százalékos minimális sikeresség egyes esetekben szerinte is probléma lehet. „Nem minden tanulónak azonos a családi háttere, a körülményei – véli Vörös. – Vannak olyan területei Szlovákiának, ahol ezt sokan nem érnék el.”

Ezt az elképzelést kifogásolta az SKU is, amely a Tesztelés 9 2019-es eredményei alapján arra jutott, hogy országosan a tanulók 6,7 százaléka nem menne át a matematika teszten, de vannak olyan megyék is, ahol ez 11 százalék.

Már a mostani nyolcadikosokat így tesztelnék

A másik nagy probléma Vörös Mária szerint a rendelet gyors életbe léptetése. „Már szeptembertől életbe lépne, és tudjuk, hogy a tavalyi tanév sem volt megszokott, a tantermi tanítás márciusban befejeződött, és az idei sem szokványos – magyarázta Vörös. – Két ilyen tanév után elkezdeni egy komoly Tesztelés 9-et, szerintem nem jó ötlet.”

Ráadásul azt sem tudják, hogy az „általános ismeretek” vizsgatantárgy mit takar majd.

„Csak sejtjük, hogy valószínűleg ez egy általános tudásfelmérő, tehát valószínűleg több tantárgyból áll majd össze, történelem, földrajz, fizika, kémia. De mi is csak találgatunk” – mondta az SZMPSZ alelnöke.

Nem tartja eleve elvetendőnek ezt az ötletet, de szerinte ez is elsietett és előkészítetlen.

Nemzetiségi iskolák lesznek, de milyenek?

A közoktatási törvény megpróbál orvosolni egy régi problémát is, bevezeti a nemzetiségi iskola fogalmát. Jelenleg ugyanis csak az oktatás nyelvéről beszél a törvény a magyar iskolák esetében, nem tartja azokat egységes rendszerbe tartozónak. Magyar szakemberek szerint azonban ezt a módosítást is elég sután, következetlenül valósítja meg a tervezet.

„Sajnos nem abban a formában került ez bele a törvénybe, ahogyan ezt elképzeltük, ahogyan azt mi szeretnénk” – mondta Vörös Mária. – Mi egy külön új paragrafust javasoltunk, egy olyan résszel szeretnénk bővíteni a törvényt, amely a nemzetiségi iskola hálózatot határozza meg több pontban.”

2019-ben már volt egy kész javaslat

A Híd 2019-ben az előző kormány idején javasolta a nemzetiségi oktatásügy meghatározását a közoktatási törvényben, de akkor a parlament ezt nem fogadta el. Prékop Mária szerint ők máshogy közelítették meg ezt a kérdést. Külön fejezetben tárgyalták a nemzetiségekhez tartozók oktatását, meghatározva a nemzetiségi közoktatás intézményi hálózatát az óvodától az középiskoláig, beleértve a szakiskolákat, művészeti iskolákat és a speciális iskolákat is.

„Az nemcsak arról szólt, hogy a bevett gyakorlatban egy már használt szót, a nemzetiségi oktatást beillesztjük a törvénybe, hanem azt is leírtuk, hogy ez pontosan mit takar, tartalmilag mi az, ami oda kellene, hogy tartozzon” – magyarázta Prékop.

Szerinte azt is szabályozni kellene, hogy a minisztérium háttérintézményeinek hogyan kell foglalkozni a nemzetiségi oktatással. „Például meg kellene határozni, hogy a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók kötelesek olyan nyelven beszélő munkatársakat alkalmazni, amilyen nyelven beszélnek az adott régióban, tehát a magyarok lakta területen ne vagy ne csak olyan pszichológust vegyenek fel, aki nem beszél magyarul” – magyarázta Prékop.

Erősíteni a jogállást

Az SZMPSZ elsősorban a nemzetiségi iskolák meghatározásához nyújtott be módosító javaslatokat, ők is meghatároznák például, hogy a nevelési tanácsadók dolgozói beszéljenek magyarul is egy magyarok által lakott régióban.

„Javasoltuk például, hogy ne csak a tanítás nyelve legyen a nemzetiségnek megfelelő, hanem az összes vizsga, illetve az összes tesztelés nyelve is. Ez konkrétan így nem szerepelt a tervezetben – magyarázta az SZMPSZ alelnöke.

– A pedagógiai dokumentáció kapcsán is volt javaslatunk: szerintünk külön rendeletben kellene meghatározni, hogy mi az, amit államnyelven kell vezetni, mi az, amit kétnyelvűen kell vezetni, és mi az, amit elegendő az iskola tanítási nyelvén vezetni.”

Vörös szerint olyan pontosításokat javasoltak, hogy a nemzetiségre vonatkozó egyes paragrafusok erősítsék a nemzetiség nyelvét, az oktatás nyelvét, annak jogállását.

A jogszabály a tárcaközi egyeztetés után kerülhet a kormány majd a parlament elé, hacsak a minisztérium vissza nem vonja azt teljes átdolgozásra.

– lpj –