Žilinka az USA-tól félti Szlovákia szuverenitását, de Ukrajna orosz megszállása és az orosz civilek, ellenzékiek bebörtönzése nem fáj neki

Lajos P. János | 2022. január 5. - 19:35 | Vélemény

A szlovák főügyész nem aprózta el a Szlovákia és az USA közti védelmi megállapodás bírálatát. A tárcaközi véleményezési eljárásban az alapvető hozzászólások kétharmadát ez az intézmény nyújtotta be, szám szerint az 52-ből 37-et Maroš Žilinka írt alá.

Žilinka az USA-tól félti Szlovákia szuverenitását, de Ukrajna orosz megszállása és az orosz civilek, ellenzékiek bebörtönzése nem fáj neki
Fotó: TASR

Ez a szám egyáltalán nem lenne meglepő, ha például a büntetőtörvénykönyv módosításáról lenne szó vagy a büntetőeljárásról szóló törvényt akarná átírni a kormány, de itt most egy védelmi megállapodásról beszélünk, amely lehetővé teszi például, hogy az Egyesült Államok katonái jelen legyenek Szlovákia területén, itt milyen szabályokat kell betartaniuk nekik és családtagjaiknak stb.

A Žilinka által bírált megállapodás-tervezet nem jelenti azt, hogy az amcsik szabadon jöhetnek-mehetnek bármikor és bármivel ki az országból és be az országba. A szlovák parlamentnek továbbra is hozzá kell járulnia minden amerikai katonai jelenléthez. Ami viszont már könnyebbséget jelentene számukra az az, hogy ha megvan a szlovákiai „tartózkodási engedély”, akkor a behozott eszközeikhez – például gyakorlatok esetén – használhatnák az amerikai hadsereg üzemagát, saját lőszert, muníciót.

Egyébként ezt tették eddig is, csak ezt minden esetben külön kellett engedélyeztetni, ez az adminisztratív teher már megszűnne.

Lényeges eleme, hogy az USA a következő években több milliárd dollár értékben fejleszti a szlovák hadilétesítményeket, már az első időszakban, fejlesztésébe, amelyek végül a szlovák állam tulajdonát képezik majd. Nem zsákbamacska az sem, hogy mit akarnak használni – és egyben fejleszteni – az amcsik Szlovákiában:

a két katonai repülőterünket, Sliačot és Malacky-Kuchyňát.

Már a következő évben lehívhatóvá válik egy 105 millió dolláros fejlesztési csomag, a teljes fejlesztés értéke akár a 6 milliárd dollárt is elérheti.

Magyarország például négy létesítményét jelölt meg az USA-val kötött hasonló egyezményében:

a pápai és a kecskeméti légibázist, valamint a tatai és a várpalotai laktanyát és gyakorlóteret.

Maroš Žilinka alaposan átolvasta a 36 oldalas dokumentumot, és hogy milyen komolyan veszi azt, mutatja, hogy a 38 javaslatából 37-et tart alapvető fontosságúnak, vagyis olyannak, aminek a z elfogadása nélkül nem tudja támogatni az egyezményt. Alapvető fontosságúnak tartja például azt a szabályozást, amely az amerikai hadsereg alkalmazásában állók szlovákiai adóztatását írná elő, vagy például azt is, amelyik követeli a teljes egyezmény szlovák változatának helyesírási átvilágítását.

Ez utóbbit Žilinka azért szeretné elérni, mert szerinte hiba, hogy a szlovák változat Szlovákiát helyezi első helyre, az angol változat pedig az Egyesült Államokat… Már a címben is.

Nem lehet, hogy ez a nemzetközi gyakorlat? A magyar-szlovák alapszerződés például szlovákul Szlovákia és Magyarország között, míg magyarul Magyarország és Szlovákia között köttetett meg. Mellesleg a Magyarország-USA védelmi megállapodás két változata is ugyanilyen eltérést mutat.

Habár a Főügyészség a 37 alapvető javaslatát hosszan indokolja és próbálja jogi érvekkel alátámasztani, az egész szövegből érezni lehet az USA-tól való félelmet, az Amerika-utálatot. Valójában nem különbözik azoktól a javaslatoktól, mint amelyeket az Eduard Chmelár nevével fémjelzett Egységben a békéért kezdeményezés nyújtott be: egyenesen vegyi-, biológiai és atomfegyverek szlovákiai telepítésétől tart az egyezmény aláírása esetén. Elég lett volna annyit írnia Žilinkának is, mint amennyit a Szakszervezetek Szövetsége írt (igen, ők is véleményezték a tervezetet):

a KOZ alapvetően elutasítja az egyezmény megkötését.

Nézhetjük kicsit távolabbról is a megegyezést. Talán meglepő, de a Putyinnal olyan jó barátságot ápoló Orbán Viktor is aláírta hasonló védelmi megállapodást az USA-val. Magyarország nevében ezt 2019 áprilisában tette meg. A NATO keleti szárnyába tartozó, vagyis a volt szocialista országok közül egyedül már csak Szlovákia nem kötött ilyen megállapodást az USA-val.

Mivel eddig még egyetlen volt szocialista tagállamot sem szállt meg a megegyezésre hivatkozva az USA, várható, hogy Szlovákiát sem fogja lerohanni.

Mindenesetre a békét és Szlovákia szuverenitását most annyira féltő Maros Žilinkának nincs problémája azzal, hogy elmegy Moszkvába megünnepelni az orosz ügyészség fennállásának 300. évfordulóját. Eltekintve attól, hogy az elmúlt 300 év túlnyomó részében Oroszország/Szovjetunió nem volt éppen a demokrácia mintaképe, és ebben az orosz ügyészség sokat segített, de az intézmény jelene sem foltmentes.

Úgy látszik Žilinkát, nem zavarja, hogy az orosz ügyészség lelkesen végrehajtja Putyin utasításait, ha kell bebörtönzi az orosz ellenzékieket, civileket, szétveri a nyugatbarátnak bélyegzett civil szférát, tönkreteszi a szabad sajtót.

Az sem zavarja, hogy azzal az Igor Krasznov főügyésszel kell majd kezet fognia, akit az Európai Unió is indexre tett, éppen az általa vezetett ügyészség aktuális lépései miatt.

Arról már ne is beszéljünk, hogy Oroszország most is szerződés – és „meghívás” – nélkül tartózkodik a „baráti” Ukrajna területén, a 2014-ben elfoglalt Krím félszigetet már sajátjának tekinti.

Szlovákiának sajnos nincs szerencséje a főügyészekkel, egy évvel megválasztása után úgy látszik, Maros Žilinka sem lesz sokkal jobb a posztján, mint volt a Dobroslav Trnka vagy Jaromír Čižnár.