Žilinka ügyésznői minden követ megmozgattak, hogy Kováčik, Výboh és Pčolinský megússza
A Speciális Ügyészség nyilvánosságra hozta azokat a leveleket, melyeket a Legfőbb Ügyészség ügyésznői küldtek a múlt árnyainak védelmében a bíróságra, miután Dušan Kováčik volt speciális ügyész, Miroslav Výboh smeres oligarcha és Vladimír Pčolinský volt SIS-igazgató büntetőügye eljutott a bírósági szakaszig, tehát az illetékes ügyész benyújtotta ellenük a vádemelési javaslatot. Az ügyésznők az utolsó követ is megmozgatták, hogy kételyeket ébresszenek a hatalmasságok elleni büntetőeljárás törvényességével kapcsolatban, de felsültek.
2021 szeptemberében, decemberében, valamint 2022 májusában nyújtották be a vádemelési javaslatot Kováčik, Výboh és Pčolinský ügyében. A Legfőbb Ügyészség az ő esetükben nem jutott el addig, hogy döntsön a 363-as paragrafus alapján a meggyanúsításuk megszüntetéséről. Miután viszont a vádemelési javaslat eljutott a bíróságra, a főügyészség ügyésznői levélben fordultak a bírósághoz, melyben "lehetséges" eljárásbeli hibákra figyelmeztettek, majd a a bíróságra bízták ezek mérlegelését. Az eljárásbeli hiba indok lehet a vádemelés elutasítására - írja a Denník N.
Daniel Lipšic speciális ügyész tipikusan olyan eseteknek tartja ezeket, melyek arról tanúskodnak, hogy Maroš Žilinka ügyészei beavatkoztak az igazságszolgáltatás folyamatába.
A vádemelési javaslatokat ugyanis a Speciális Ügyészség ügyészei nyújtották be, és miután ezt megtették, már a bírók dolga, hogy döntsenek róluk. A főügyészség hatásköre itt véget ér.
A Speciális Ügyészség a Facebook-oldalán tette közzé az ügyésznők leveleinek tartalmát, és azt fűzték hozzá, hogy Martina Cibuľová és Katarína Habčáková ügyésznők anélkül küldték el leveleiket az illetékes bírónak, hogy ehhez bármi jogalapjuk lett volna, ismerték volna az ügyirat tartalmát vagy tájékoztatták volna az ügyben eljáró illetékes ügyészt.
A Legfőbb Ügyészség ennek kapcsán ködösíteni kezdett ahelyett, hogy magyarázatot adott volna az ügyésznők nyomulására. Lipšic arra figyelmeztetett, hogy a két ügyésznő pont úgy cselekszik, mint a védelem. Megdöbbentőnek tartja, hogy olyan súlyos korrupciós ügyekben, mint amilyenek a fenti figurákat érintik, a védelem részévé válik a főügyészség ügyészeinek ilyen ténykedése.
Žilinka erre csak annyit üzent a szóvivőjén keresztül, hogy visszautasítja azokat a vádakat, miszerint az ügyésznők a vádemelés elutasítását javasolták. Nehéz ugyanakkor másképp értelmezni a "lehetséges" eljárásbeli hibák felemlegetését, mint egyfajta útmutatót a vádemelés elutasításához. Nem rámutattak a hibákra, csak felvetették, hogy esetleg hibák történhettek az eljárás során. Az is szokatlan, hogy a bírósághoz fordultak, miközben semmi közük az ügyhöz.
Az ügyésznők egyébként végül felsültek a próbálkozásaikkal. Az első ilyen eset Kováčiké volt, amelynél Cibuľová arra hívta fel Michal Truban bíró figyelmét, hogy a vádemelést azt megelőzően nyújtották be, hogy a Legfőbb Ügyészség dönthetett volna a 363-as paragrafusra hivatkozó panaszról. A bíró neve korábban felmerült a Norbert Bödör-féle Állattenyésztő-ügyben, mint a befolyásolt agrárdotációk egyik kedvezményezettjéé, és ő annak rendje s módja szerint el is utasította a vádemelést azzal az indokkal, hogy sérült a gyanúsított törvényes védelemhez való joga.
A Legfelsőbb Bíróság végül elutasította Truban érveit azzal, hogy semmiféle védelemhez való jog nem sérült, csupán az ügy átkerült a bírósági szakaszba.
Nem sokkal ezután küldte meg levelét a bíróságnak Habčáková ügyésznő, aki pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Miroslav Výboh elleni vádemelési javaslatot szinte egyidőben nyújtották be azzal, hogy elutasították a gyanúsítás ellen tett panaszt, így a gyanúsítottnak tulajdonképpen ideje sem maradt, hogy a 363-as paragrafusra hivatkozzon. Eljárásbeli hibát látott abban is, hogy a védelem nem a teljes ügyiratot tanulmányozhatta át, mielőtt a vádemelést benyújtották, ugyanis abból hiányzott a gyanúsítás elleni panaszról szóló döntés.
Habčáková ezúttal sem rámutatott a hibára, csupán a bíró megítélésére bízta az ügyet. A vádemelésről eredetileg Jozef Šutka bíró döntött volna róla, aki ezt nem utasította el, de mivel ő időközben átkerült a Legfelsőbb Bíróságra, az imént említett Truban bíró viheti tovább az ügyet.
Výboh ügyvédei bekapcsolódtak a két vezető ügyészség közti csatába azzal, hogy védelmükbe vették az akadékoskodó ügyésznőt, majd azt emlegették, hogy az oligarcha személyiségi jogait sértette meg az ügyben illetékes ügyész, az ilyesmi pedig egy jogállamban elfogadhatatlan.
A harmadik levelet, Vladimír Pčolinský ügyében ismét Cibuľová ügyésznő fogalmazta meg tavaly májusban. Pčolinský ügyében a Legfőbb Ügyészség egyszer már megszüntette a hivatalos gyanúsítást a 363-as paragrafus alapján. Cibuľová levelében a védelem kétszáz oldalas érvelését is elküldte arról, hogy az ügyet felügyelő ügyész elleni indítványról nem a "megfelelő ügyész" döntött. Tehát nem az ügyész közvetlen felettese, hanem Ladislav Masár, a speciális ügyész helyettese.
A vádemelési javaslatot Rastislav Stieranka bíró visszadobta, ám ő rámutatott egy hibára, amit a nyomozótiszt követett el, és a Legfelsőbb Bíróság végül ezért hagyta jóvá a döntését, miközben az ügyésznő érveit indokolatlannak tartotta.
Tehát a főügyészség ügyésznői mindhárom esetben felsültek a saját küzdelmükkel.
(Denník N)
