Žitňanská maffiaellenes törvényét Gál inkább visszavonta, mert a Smer és az SNS húzza a száját
Még a korábbi igazságügy-miniszter, Lucia Žitňanská (Híd) pontosította, hogyan foglalja le az állam a bűnözők illegális úton szerzett vagyonát, de ez a törvényjavaslat a parlamentig nem jutott el.
Gál Gábor (Híd) ugyanis a múlt héten inkább visszavonta a parlament aktuális ülésszakáról, holott a kormányegyeztetésen már átment. A Smer és az SNS nem akarták támogatni - írja a Denník N.
Žitňanská egy évvel ezelőtt azzal érvelt a törvény elkészítése mellett, hogy a hivatalok ne mutogathassanak egymásra amiatt, hogy mégis kinek a felelőssége a vagyonelkobzás a törvény hatálya alá eső ügyekben.
A bűnelkövetők ugyanis ebben az esetben időt nyernek, és megszabadulhatnak a vagyonuktól, például fiktív hitelezők útján. A Sýkora-klán egykori vezérének, Róbert Lališnak így sikerült csökkentenie a vagyonát - mire lefoglalták volna, egy végrehajtó segítéségével már eladták.
Ez volt Žitňanská első olyan törvénye, mely ellenállásba ütközött a kormányon belül. A Smernek kifogásai voltak a vagyonelkobzásról szóló törvényt illetően, Žitňanskának pedig Robert Kaliňákkal kellett egyeztetnie. Bekapcsolódott a vitába egy ügyvédi iroda is, melyet a Smer korábbi igazságügyi minisztere, Tomáš Borec vezet. Végül januárban módosítottak a törvényen, bizonyos ellentmondásokat kiemeltek, és úgy már átment a kormányon.
Erre a törvényre már régóta várnak a rendőrök és az ügyészek, mivel megkönnyítheti a munkájukat a szervezett bűnözés ellen. Miután a parlamentben első olvasatban átment, de később kétszer is elhalasztották a róla folytatandó vitát, júniusban maga az elkészítője, Lucia Žitňanská emelt szót, ekkor már nem miniszterként, csak mint képviselőként. Nem értette, mi ez a halogatás egy hosszú időn át készített törvényről, de bízott abban, hogy szeptemberben jóváhagyják.
Gál Gábor végül szeptemberben visszavonta a napirendről. Ezt azzal magyarázta, hogy a koalíciós partnerek frakcióvezetői már a nyár elején megjegyezték neki, hogy problémáik vannak a jogszabállyal. Úgy vélték, nem segít a módosító javaslat sem, és nem látnak reális lehetőséget arra, hogy támogassák.
Miután megtörtént a visszavonás, ezt a törvényt legközelebb félév múlva lehet ismét napirendre tűzni, hacsak a képviselők a házelnök javaslatára nem döntenek másképp.
Gál szavai szerint Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalása, hogy elfogadtassa a törvényt, de az egyik kifogás, hogy az abban foglaltak az európai irányelven túlmennek. Vagyis Szlovákia törvénye szigorúbb volna, mint amit Európa előír.
A kifogásokat azonban eddig sem a Smer, sem az SNS nem konkretizálta. Žitňanská eleinte úgy fogalmazott a törvényben, hogy a vagyon lefoglalásáról már a vizsgálótiszt dönthetne még a gyanúsítás előtt, miközben 48 órája volna az ügyészi beleegyezés megszerzésére. A rendőrök eme erős hatáskörét azonban később kiemelte a törvényből.
A vagyon lefoglalásáról tehát továbbra is bíróság dönt. Illetve dönthet az ügyész is, de 48 órán belül bírói beleegyezést kell szereznie.
A legnagyobb változás a jelen állapothoz képest az volna, hogy a lefoglalt vagyonért a Pénzügyi Hatóság felelne. A törvény azzal is számolt, hogy az adóhatóság eladhatná a lefoglalt vagyont, mégpedig a tulaj beleegyezése nélkül, ám csak akkor, ha gyorsan romló állapotú vagyontárgyról van szó.
(DenníkN)
