MADÁRINFLUENZA: Döglött gémet találtak Csilizradványon!

camera

1

MADÁRINFLUENZA: Döglött gémet találtak Csilizradványon!

Fotók: Kovács Krisztián 

Megosztás

Aggodalomra adtak okot, hogy az utóbbi napok és hetek madárinfluenzás esetei után január 18-án egy elpusztult gémet találtak Csilizradványon.

A Paraméter szerkesztőségébe szerda délután futott be az erről szóló üzenet:

"Csilizradványon döglött gémet találtam a Csiliz-patakban"

– írta e-mailben olvasónk, majd több fotót is mellékelt.

Az elpusztult madarat megtaláló olvasónk közölte, hogy már úton van a helyszínre az állategészségügyi felügyelet is. A madár tetemét minden bizonnyal laborvizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák, madárinfluenza miatt hullott-e el.

Amennyiben a teszt eredménye pozitív lenne, ez volna az első madárinfluenzás eset, amit közvetlenül a Csallóközben regisztrál a hatóság

Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet január 17-ig összesen hat esetben állapított meg madárinfluenzát szabadon élő madarknál.

Ezekből egy az érsekújvári járásbeli Udvardon történt, további öt pedig a Komáromi járásban – Nagykeszi, Komárom-Lándor, Komárom-Kava, Csicsó és Szilas közelében. A szilasi eset tulajdonképpen a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határában történt – ám a közeli Ekecsen (Dunaszerdahelyi járás) egyelőre nem kötelezték az önkormányzatot arra, hogy összeírják a faluban tartott szárnyasokat, ahogy erre sor került az összes említett község három kilométeres körzetében.

Mire ügyeljenek a baromfitartók?

Dr. Miholics István, a Komáromi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatójának elmondása szerint

a betegséget megelőzendő elsősorban arra kell vigyázni, hogy a házi szárnyasok semmilyen kontaktusba ne kerülhessenek vadmadarakkal.

Ennek érdekében az ivóvizüket és a táplálékukat is olyan helyről kell beszerezni, illetve olyan helyre kell kihelyezni, ahová a vadon élő madarak nem férhettek, nem férhetnek hozzá.

Mihalics doktor szerint egyelőre nem kell tartani attól, hogy emberre átterjedne a betegség, mivel erre még nem volt példa Európában, ugyanakkor leszögezte, mindig be kell tartani az előírásokat.

A betegség lappangási ideje 2-6 nap lehet, de több helyen előfordult már ennél gyorsabb lefolyás is.

„Amennyiben csökken a szárnyas a vízfogyasztása, táplálékfelvétele, tojáshozama, az figyelmeztető jel, hogy valami nincs rendben. A fertőzés légúti betegségekkel, idegi tünetekkel járhat”

– magyarázta az igazgató.

Ha valaki elhullott szárnyast talál a házánál, azt azonnal jelentenie kell. „Be kell biztosítani, hogy ne vigye el más állat, ragadozók vagy macskák, és hívjon bennünket, mi már tudjuk, mit kell vele tenni”

– húzta alá.

Ha fertőzött tetemet találnak egy udvarban, abban az esetben ott az összes baromfit likvidálják.

„Előbb-utóbb kipusztulna az egész állomány, ezzel meggyorsítjuk a folyamatot” – mondta.

Az influenza többi típusához hasonlóan a betegség elsősorban a téli időszakban terjed. Mint fogalmazott, a betegséget vándormadarak is terjeszthetik, a vírust pedig leggyakrabban a vadmadarak, vadkacsák tartják életben.

(db/SzT)

A cikk szerzői

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program