Párkányi hulladékerőmű: Újabb céget utasított el a képviselő-testület

A tervezett párkányi hulladékerőmű kapcsán még alig fejeződött be a tiltakozó lakossági petíció, a városban továbbra sem csitulnak a kedélyek. A napokban ugyanis egy másik, szeredi cég szeretett volna támogatói hozzájárulást kérni a helyi önkormányzattól egy másfajta hulladék-átalakító rendszer telepítésére és üzemeltetésére. A képviselő-testület azonban – rendkívüli ülésen -, ezt a céget is határozottan elutasította.

Világszínvonalú új eljárás és berendezés

A cég képviselői az ülésen azzal érveltek, hogy a Párkányba telepítendő hulladék-átalakító ugyan nem teljesen azonos a Szereden már próbaüzemelő berendezéssel, a tervezett párkányi rendszer viszont még ettől is korszerűbb és környezetkímélőbb lesz, a legszigorúbb uniós előírásokat is teljesíti, a végtermék pedig nem szemét, hanem részben továbbértékesíthető, nem veszélyes alapanyag. Az eljárás lényege – az ülésen is kiosztott ismertető szerint – az, hogy nagy nyomással és hőkezeléssel bontanák le az extrudálóba bekerülő, osztályozott tiszta műanyaghulladékot, a folyamat végén keletkező technikai gázt pedig azonnal visszajuttatnák a rendszerbe, a végtermék pedig paraffin, tiszta szén és olaj – ezek pedig a piacon továbbértékesíthető, eladható és keresett alapanyagok.

A cég arról is tájékoztatta az önkormányzatot, hogy az eredeti hulladék-átalakító rendszer egyik alapvető berendezését cserélnék ki egy még korszerűbb elemre, tehát ezért került most sor a korábbi, 2013-as befektetői szándéknyilatkozat módosításának kérvényezésére a környezetvédelmi tárcánál. Pont emiatt kérik ismét Párkány hozzájárulását. A cég szerint eddig 12 millió eurót költöttek a fejlesztésre és Párkányba nemzetközi viszonylatban is vadonatúj, még az Unió jelenlegi előírásait is messze meghaladó, környezetbarát technológiát hoznának.

A képviselő-testületet azonban nem győzték meg a beruházók érvei. Már csak azért sem, mert a rendkívüli ülést megelőző napon Párkány küldöttségét fogadták az ügyben Pozsonyban, a környezetvédelmi tárcánál, ahol többek közt azt is közölték a párkányiakkal, hogy erre a konkrét berendezésre jelenleg nincs szabadalom és műszaki tanúsítvány.

Komoly kételyek

„A minisztérium illetékese a tárgyalás során elmondta azt is, hogy addig a napig, tehát tegnap előttig, nincs a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumában olyan bizonyíték, amely arról tanúskodna, hogy létezik olyan eljárás, amely következtében a végtermék, nem tartalmaz káros anyagot, tehát minden eljárás, amely egyelőre Szlovákiában működik, az gyakorlatilag hulladékból hulladékot gyárt“ – közölte szerkesztőségünkkel Szigeti László.

Az ülésen a potenciális befektetők felé a legtöbb kifogást és észrevételt szintén Szigeti László képviselő tette, mondván, hogy befektetői szándéknyilatkozatuk több ponton csak feltételes módban beszél a gyártási folyamat következményeiről, a végtermékről, a várható hatásokról. Nem beszélve arról, hogy a most szóban forgó eljárásról és berendezésről hiányolja a szakirodalmi, tudományosan alátámaszott és hitelesített dokumentumokat.

Vitkó Andrea képviselő pedig a szerinte környezetvédelmileg végképp nem kielégítő befektetői szándéknyilatkozaton kívül roppant érdekesnek tartotta azt is, hogy az eredeti, 2013-as befektetői szándéknyilatkozatot az eredeti cég adta be, a mostani, módosított szándéknyilatkozathoz viszont már egy új cég társult. Ugyanakkor az eredeti cégnek már a kezdetektől fogva sem volt a tevékenységi körében a hulladékgazdálkodás, a másik, hozzá betársult új cégnek pedig csak idén, február 25 –én, tehát egy héttel a minisztériumba engedélyeztetési eljárásra beadott anyagok leadása után került be a tevékenységi körébe a hulladékgazdálkodás.

A cég képviselői erre úgy reagáltak, ők minden legiszlatív feltételnek megfelelnek, és a lényeg az, hogy az új cég tevékenységi körében már szerepel a hulladékgazdálkodás.

Csepregi Zoltán képviselő viszont erre olyan hasonlattal érvelt: ha én a volánnál ülök és vezetek, de nincs jogosítványom, de mellettem ül valaki, akinek van – akkor majd nem büntet meg a rendőr, ha megállít?

Vitkó Andrea továbbá aggályosnak tartotta azt is, hogy a cég eredetileg évi hétezer tonna műanyag hulladék feldolgozásával számolt a városban, most, az új, módosított nyilatkozatban már ezt a mennyiséget évente plusz 1700 tonnával megemelte.

Mi leszünk Nyitra megye szemétkosara?

„Ha ezt folyamatos működésnél 365 napon keresztül vesszük, akkor ez napi 3,3 tonna plusz hulladékot jelent. Ugyanakkor a 2016-os nyilvántartás szerint Párkány városa és a környező nyolc falu tavaly összesen 113 tonna műanyaghulladékot termelt. Ennek nyolcvan százaléka pillepalack volt, amit ráadásul ezzel a módszerrel nem lehet feldolgozni. Tehát ennek a hulladéknak csak a húsz százalékát lehetne ilyen módszerrel feldolgozni“ – érvelt Vitkó Andrea. –Félő tehát, hogy ha ezt a technológiát befogadnánk, akkor mi lennénk egész Nyitra megye szemétkosara – tette hozzá a képviselő. Vitkó azt is elmondta, hogy a cég által ismertetett anyagban ők maguk is elismerik, hogy a hulladékátalakító-rendszerükbe egy új berendezést telepítenének, egy olyat, ami nincs teljesen kipróbálva a gyakorlatban, és nincs alátámasztva szakvéleménnyel.

A cég képviselői viszont az ülésen azt is elmondták, hogy szeredi központjukban a tesztüzemben működő berendezés minden műszaki és technikai előírásnak megfelel, és a hulladékátalakítási folyamat próbaüzemére már rendelkeznek ellenőrzött eredményekkel. Ráadásul egy cseh cég tartja karban és felügyeli a berendezést, az eddigi tapasztalatok és gyakorlat alapján pedig ott tart a fejlesztés, hogy készek a berendezés sorozatgyártására is. Plusz helyszíni látogatásra is meghívták a párkányi képviselőket. Ami pedig a hulladék mennyiségét illeti, ők nem hoznának ide tonnaszámra máshonnan szemetet, ők a már Párkányban működő üzemektől vennék át a tiszta műanyagot, de kapcsolatban állnak egy nagy hulladékszállító céggel is.

A szeredi cég egyik képviselője azzal is érvelt az ülésen, hogy ők a kínai és az amerikai piacra is be szeretnének törni ezzel a technológiával és már eddig is nagyon sok pénzt öltek a fejlesztésbe, csak nem gondolják a párkányiak, hogy épp ide környezetszennyező és nem megfelelő módszert hoznának?

Viszont a képviselők szerint akkor is aggasztó, hogy a Párkányba telepítendő rendszer nem lenne ugyanaz, mint amit Szereden kipróbáltak.

„Igen, a keddi ülésen félő volt, hogy nem azt a berendezést hoznák majd ide, mint ami Szereden működik, mert ahhoz a berendezéshez, amit itt leírtak mindenfajta engedély, licensz, hiányzik és mindenfajta szakvélemény nélküli. Ez az anyag, amit elolvashattunk értelmezésem szerint csak egy elaborátum és nem kielégítő“ – taglalta a Paraméternek Vitkó Andrea.

Senki sem tudott eddig semmiről?

Az ülésen Szigeti László képviselő azt is közölte, hogy a szeredi cég eredeti, 2013-as befektetői szándéknyilatkozatához még 2013-ban hozzájárult a város (pontosan 2013. december 19-én, és még az előző polgármester ideje alatt), és jóváhagyta akkor azt a környezetvédelmi minisztériumnak megküldött levélben – ám erről a képviselők nem tudtak. Miként arról sem, hogy 2014-ben szintén volt egy – törvény által előírt – nyilvános közmeghallgatás az ipari park területén – de mint most az ülésen kiderült-, erről szintén senki nem tudott.

Pontosabban akkor, 2014-ben, az ún. közmeghallgatás után, (amiről most kedden a teremben lévő képviselőknek és városházi dolgozóknak nem volt tudomása, sőt, még az előző képviselő-testületben működő képviselőknek sem! – a szerk. megj.) szintén egyetértett a város a befektetői szándékkal, de a mostani rendkívüli ülésen erről szintén senki nem tudott.

Szigeti: Eugen Szabó tavaly augusztusban is mulasztott – a polgármester ezt elutasítja

Ezt Szigeti László képviselő nehezményezte, és bár ő és mások is elismerték, hogy Eugen Szabó polgármester nem tehet a 2013-as és 2014-es városi egyetértő álláspontról (már csak azért sem, mert ő akkor még nem volt polgármester), ugyanakkor szerinte Eugen Szabó tavaly, azaz 2016 augusztusában szintén mulasztott. Mert senkit sem tájékoztatott arról, hogy a szeredi cégnek ismét városi állásfoglalásra van szüksége, az új, módosított befektetői szándéknyilatkozathoz.

Márpedig – mint azt Szigeti az ülésen elmondta -, a minisztériumban ő is csak most, azaz pár napja szembesült azzal, hogy a tárca tavaly augusztusban levélben kért állásfoglalást Párkány városától az ügyben, de erre a város akkor nem reagált.

Fokozódó Szabó-Szigeti csörte

Mivel a városháza tavaly augusztusban nem foglalt állást a tárca felé az új, módosított céges szándéknyilatkozatról, a minisztérium ezt automatikusan beleegyező, beruházást támogató hozzáállásként értékelte. „Márpedig ezt logikailag nem tudom másképp értelmezni, mint hogy a polgármester úr ezzel tulajdonképpen a befektetőket támogatta”– modta el szerkesztőségünknek is a képviselő.

Eugen Szabó polgármester viszont szerkesztőségünknek hangsúlyozta, hogy mindez egyáltalán nem igaz, mert ami 2013-ban és 2014-ben történt, arról nem ő tehet, mert az még az előző városvezetést érinti, a tavaly augusztusi minisztériumi megkeresést pedig nem hallgatta el, hanem eleget tett a törvényes tájékoztatási kötelezettségének. Szerinte ő tavaly augusztusban sem csinált hibát, mert akkor is közzétette a város tájékoztató tábláján és a város weboldalán az anyagokat, de nem reagált rájuk senki. Ráadásul pont a mostani rendkívüli gyűlés is a bizonyíték rá, hogy a véleményeztetési szakaszban részletesen foglalkoznak az üggyel. Szabó hozzátette, arról meg végképp nem ő tehet, hogy sok esetben maguk a képviselők sem nézik meg, olvassák el a közzétett anyagokat.

Szigeti László képviselő szerint azonban számára továbbra sem meggyőző a polgármester magyarázata, mert szerinte az önkormányzatiság elvét sértette meg azzal, hogy ekkora horderejű ügyben tavaly augusztusban sem szólt a képviselőknek arról, hogy új, módosított szándéknyilatkozatról kéne állást foglalni.

A polgármester viszont úgy reagált, ő senki pártján sincs, ő a lakosság érdekeit képviselte eddig is, és most is, viszont a rá vonatkozó törvényeket minden kifogásolt esetben betartotta.

Azt viszont továbbra sem tudni, a városháza tavaly augusztusban miért nem foglalt állást a minisztérium felé az adott ügyben.

Határon túli vonatkozások

Ami pedig a szeredi cég befektetői szándékának nemzetközi vonatkozásait illeti, az ülésen ismét felrótták a polgármesternek, hogy miként az előző cég esetében, úgy most sem tájékoztatta Esztergom városát kellőképpen a készülő beruházásról. Szabó viszont úgy reagált, hogy minden ilyen esetben nem az érintett települések, tehát nem Párkány és Esztergom, hanem az illetékes legfőbb szakhatóság, azaz a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma dönt arról, hogy adott ügyben kit kell és kötelező tájékoztatni. A mostani ülésen pedig Esztergom önkormányzati küldöttsége is részt vett, Fürjes Balázs alpolgármester vezetésével. Igaz, az esztergomi alpolgármester sajnálatát fejezte ki, amiért az ülés túlnyomó részét nem értették, mert szlovákul zajlott.

Az ülésen továbbá azt is elhangzott, hogy mindkét ügyben, tehát a HC Logistik és a mostani, szeredi cég ecetében is környezetvédelmi hatástanulmány készül, a pozsonyi tárca pedig ezt megküldi az érintett magyar minisztériumnak és további hatóságoknak is, angol nyelven.

Egyértelmű vétó

A párkányi képviselő-testület viszont már döntött, kedden, a rendkívüli ülésen a szeredi céget is határozatban utasították el, továbbá arról is tárgyaltak, hogy a közeljövőben változtatnak a párkányi területrendezési- és fejlesztési terven, épp azért, hogy gátat szabjanak a hasonló befektetői szándékoknak.

– buch-