1
A parlament előtt tiltakoztak civilek a törvényjavaslat ellen (Fotó: TASR)
Megosztás
A koalíciós többség tovább juttatta a külföldi támogatású civil szervezetek megbélyegzését szolgáló tervezetét, a parlament várhatóan a következő, júniusban kezdődő ülésén el is fogadhatja. A koalíció ugyan a transzparenciáról beszél, de azt sem titkolja, hogy a „politikailag aktív” szervezeteket akar megjelölni. A törvény azonban az érintettek szerint minden civil szervezetnek ártani fog, nemcsak azoknak, akik külföldről kapnak támogatást.
A Szlovák Nemzeti Párt mindenképpen ragaszkodik a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek megbélyegzésérőé szóló jogszabály elfogadásához, de első olvasatban a tervezetet támogatta mindhárom koalíciós párt valamennyi képviselője. Ez a törvény előírná, hogy az a civil szervezet, amely egy évben legalább 5 ezer eurós támogatást kap külföldről – mindegy, hogy egy vagy több forrásból – a neve mellé tegye, hogy „külföldről támogatott szervezet”.
Andrej Danko, az SNS elnöke azonban nyíltan beszélt arról, hogy neki jobban tetszik a „külföldi ügynök” megnevezés, ahogyan az Oroszországban is használatos.
A tervezet elfogadása ellen tiltakoztak a civil szervezetek, képviselőik szerint már a megbélyegzés is káros lehet, de ezt az SNS még azzal is megfejelte, hogy be is tilthatná azokat a szervezeteket, amelyek hibásan adják le a támogatóik listáját. A törvény csak az európai uniós támogatások esetében tesz kivételt, vagyis külföldi ügynöknek bélyegezné meg azokat a magyar szervezeteket is, amelyek Magyarországról kapnak támogatást, mint például a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A Matica megmenekülhet?
Az SNS ugyan nem zárta ki, hogy lesznek valamilyen kivételek, de egyelőre csak az egyházi szervezeteket említett. Ma az SNS által jelölt környezetvédelmi miniszter,
Tomáš Taraba arról beszélt, hogy a Matica slovenskával (MS) is kivételt tennének.
A MS ugyanis gyakran folytat gyűjtést külföldi szlovákok körében, így feltehetően ő is a „megbélyegzett” szervezetek közé kerülne. Taraba azt nem pontosította, hogyan „mentenék ki” a nekik tetsző szervezeteket, de jogászok szerint ez diszkrimináció lenne, ami már önmagában alkotmányellenes.
Taraba és Andrej Danko is elsősorban az általuk „politikai szervezetnek” tartott civilekre összpontosítanak. „Különböző alapítványok homályos körülmények között mondanak véleményt a politikáról, és így finanszírozzák pártok kampányait” – jelentette ki Danko. Majd a sajtót támadta a szerinte „homályos finanszírozása” kapcsán. „Egyes médiák főszerkesztői egyáltalán nem szégyenlik magukat azért, hogy politizálnak és bejegyzéseket írnak – mondta Danko. – Ezek nem azok a médiák, amelyeknek van áttekintésük, hanem azok, amelyeknek homályos a finanszírozásuk.” Azt is kifogásolta, hogy néhány politikus a civil szférából lépett át a politikába, közéjük sorolta például Ódor Lajos korábbi miniszterelnököt, aki most a PS listavezetője az EP-választásokon, habár ő a kormányfői poszt előtt a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke volt. Felrótta azonban azt is, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök még jóval az elnökjelöltsége előtt foglalkozott jogvédő tevékenységgel egy civil szervezet keretében.
A „politikai civil szervezeteket” támadják
A civil szervezetek szerint nemcsak a külföldről támogatott és emiatt megbélyegzett szervezeteknek ártana a koalíciós tervezet, hanem minden szervezetnek, mert olyan társadalmi közeget teremthet, amely megnehezíti a működésüket. „A törvény elfogadása egyben aránytalan bürokratikus és adminisztratív terhelést jelentene a civil szervezeteknek, amelyet nem biztos, hogy túlélnének” – mondta a TASR hírügynökségnek Rado Sloboda, az Amnesty International Slovensko szlovákiai igazgatója. –
Amelyek ezt túlélik, azoknak boszorkányüldözéssel kellene szembe nézniük, ami tovább nehezítené munkájukat.”
Az ellenzék a tervezet visszavonását követeli
Az ellenzéki pártok képviselő a tervezet visszavonására szólították fel a koalíciót, mivel az szerintük minden működési területen megnehezítené a civilek munkáját. „Negatív hatással lenne a karitatív, a szociális, a kulturális, a környezetvédelmi, a gyerek és ifjúsági, valamint sportszervezetekre is” – jelentette ki Maroš Čaučík, a KDH parlamenti képviselője. Zuzana Števulová (PS) arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály nem lenne túl hosszú életű, mert várhatóan ellentétes az Európai Unió előírásaival.
A Magyar Szövetség megosztott a kérdésben, Berényi József nem lát benne veszélyt, de Mózes Szabolcs a magyar szevezetek megbélyegzéséről beszél.
Az unió szűrőjén már a magyar törvény is fennakadt
Števulová véleményét erősítette meg Věra Jourová igazságügyért felelős uniós biztos is, aki múlt héten tárgyalt Pozsonyban Robert Ficóval. Ő a hasonló magyarországi törvényre hivatkozott, amelyet az Európai Unió Bírósága már megsemmisített. „Figyelmeztettem a miniszterelnököt, hogy a törvény a jelenlegi formájában ellentétes az Európai Unió Bírósága által már kiadott határozattal, amelyet a hasonló magyarországi törvénnyel kapcsolatban hozott” – mondta Jourová a Ficoval folytatott megbeszélés után.
A magyar törvény enyhébb volt a szlovák változatnál, ott ugyanis a határ 7,2 millió forint, vagyis mintegy 18 ezer euró volt.