15
A jelenlegi, kisebb méretű sportcsarnok (Fotók: a szerző)
Megosztás
Rendszeresen találgatások merülnek fel a dunaszerdahelyi szabadidőparkban felépítendő új sportcsarnok ügyében, egyelőre azonban még a sokak nemtetszését kiváltó fakivágásokra sem került sor. A polgármester, Hájos Zoltán, illetve az építkezést levezénylő Aréna Dsz Rt. ügyvezetője, Horváth Zoltán eltérő magyarázatot ad arra, miért úszott el az állami által megítélt 2 millió eurós vissza nem térítendő támogatás, abban viszont egyetértettek, hogy a sportcsarnok megépítéséhez gyakorlatilag minden adott, csak a pénz nem.
Az építkezéssel kapcsolatban mindenesetre hosszú ideje nem tájékoztattak, noha a városi képviselő-testület 2021 januárjában határozott az új sport- és rendezvénycsarnok megépítéséről a városi szabadidőparkban meglévő jelenlegi kicsi sportcsarnok tőszomszédságában.
- 2019 őszén írtunk arról, hogy a kormány számos szlovákiai sportlétesítmény felújításáról, modernizálásáról, illetve néhány új építéséről döntött. A kormányhatározat alapján összesen 11,75 millió eurót osztottak szét, ebből Dunaszerdahely 2 millió euróban részesült egy új sportcsarnok építésére.
- Az új sportcsarnok a méretei alapján (84 x 66 méter) mintegy fél hektáron (5572 négyzetméteren) terülne el, befogadóképessége pedig a tervek szerint 3351 fő lenne, ezáltal olyan nemzetközi normáknak is megfelel, amelyek miatt eleve oda, a kicsi mellé tervezték.
- A jelenleg rendelkezésre álló, egyébként nem olyan régi sportcsarnok befogadóképessége mindössze 490 fő, ez pedig nem elegendő nemzetközi szintű sportrendezvényekhez.
- Ami miatt a projekt sokak nemtetszését váltotta ki, az az, hogy tulajdonképpen ez a városi szabadidőpark egyetlen olyan része, ahol árnyékot adó fák is vannak. Igaz, parkként, pihenőövezetként ezt a területet minimálisan veszik igénybe a lakosok.
Legutóbb már csaknem egy éve érdeklődtünk a sportcsarnok projektjének állásáról. Akkor, amikor a megyeelnök és a képviselők éppen egy, a város kézilabdasportját segítő beruházást, egy edzőközpont létesítését jelentette be a sportgimnázium területén.
Korábban:
Horváth Zoltán, aki egyúttal a HC DAC kézilabdaklub elnöke is, akkor azt mondta, hogy mivel a 2 millió eurós állami támogatás a sportalaptól nem került felhasználásra a megszabott határidőn belül, így a tervdokumentáció több százezres tételét leszámítva a fennmaradó részt visszautalták az államnak.
Arról viszont, hogy miért is nem fogott neki a város az építkezésnek a megítélt 2 millió euróból, már eltér Horváth Zoltán, illetve a polgármester véleménye. Hájos kérdésünkre azt állította, hogy ha a város felhasználja a 2 millió eurós támogatást, akkor a projekt megvalósításába más forrást nem vonhat be, csak városit, tehát saját költségvetéséből kellett volna finanszíroznia a fennmaradó részt.
„Ez lehetetlen. 2 millió euróból még a talajmunkák sincsenek elvégezve, nemhogy egy épület felhúzva. Szép volt az igyekezet, ugyanakkor ez olyan megkötés, ami leblokkolt volna bármilyen pénzügyi együttműködést. Az állami támogatást olyan szigorú feltételek mellett nyújtották, hogy sem határon átnyúló együttműködés keretén belül EU-s forrásokat, sem más tőkét nem lehetett volna bevonni. (…) Minden cent jól jön, de mögé kell látni, hogy minek mi az ára. Ha senki sem lehet partner az állami kétmillió mellé, akkor az megvalósíthatatlan” – emlékeztetett.
15
Hájos Zoltán - Fotó: Cséfalvay Á. András
Horváth Zoltán szerint ugyanakkor ez így nem pontos megfogalmazás. „Csak olyan feltételt szabtak, hogy ha az felhasználásra kerül, akkor további állami támogatás a projekthez már nem igényelhető. Időközben kérvényeztük a Sporttámogatási Alapnál, hogy a projekt – mivel hosszú évek óta nem épült ilyen volumenű multifunkcionális sportcsarnok Szlovákiában – kerüljön be a Nemzeti Infrastrukturális Alapba, ezt a kérvényünket pedig pozitívan bírálták el” – magyarázta Horváth.
Abban mindketten egyetértettek, hogy a sportcsarnok projektje hozzávetőlegesen 20 millió euróból valósítható meg. Hogy milyen konstrukcióban, az viszont kérdéses.
„A város részéről megvan a támogatás, megtettünk mindent azért, hogy az új Aréna felépüljön. Az építkezési engedélyt kiadta a hivatal, emellett a város bevitte a telket a részvénytársaság törzstőkéjébe. A finanszírozásnak hasonló képlettel kellene működnie, mint a MOL Aréna felépítésénél” – vélekedett Hájos. Leszögezte, hogy ugyanakkor az Aréna Dsz-nek kell megoldást találnia, mivel a város saját költségvetésével ebben nem tud érdemileg részt venni.
„Ha Dunaszerdahely finanszírozná ezt, akkor egyáltalán nem maradna pénz a városi intézmények és infrastruktúra korszerűsítésére. 20 milliónál kisebb összegű állami támogatás esetén viszont más forrásra is szükség lesz.” – szögezte le. Összehasonlításképp, az idei városi költségvetés pillanatnyilag 31,5 millió eurós bevétellel és kiadással számol, egy ilyen projekt tehát az éves városi költségvetés kétharmadát vinné el.
15
Horváth Zoltán (Fotó: Cséfalvay Á. András)
Horváth Zoltán érdeklődésünkre, és a HC DAC kézilabdaklub szezonnyitó sajtótájékoztatóján is említést tett róla, hogy sokat várnak az idén megalakult sportminisztériumtól, illetve az átalakuló sporttámogatási rendszertől.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mekkora esélyt lát egy újabb nagy összegű támogatásra, azt válaszolta, hogy ilyen esetekben az állami alap azt is szem előtt tartja, milyen a projekt felkészültsége. „Ez nálunk nagyon jó, mivel érvényes építkezési engedéllyel és rendezett tulajdonviszonyokkal rendelkezünk. A fakivágási engedély is meg van hosszabbítva, tehát minden kész” – jegyezte meg.
Egyetértett azzal is, hogy más lehetőség nemigen marad az állami támogatással együtt sem, mint a MOL Arénához hasonló konstrukció, tehát hogy a megvalósításba magántőkét is bevonnának. Noha úgy gondolja, a városnak adott esetben lehetősége volna felhasználni a megvalósításra akár azt a hitelkeretet, amely a műjégpálya befedésének közelmúltban meghiúsult terve után kihasználatlan maradt.
Arra vonatkozóan viszont nem tudott közelebbi információt mondani, hogy bármelyik vázolt konstrukcióban milyen távlatokban épülhet fel az új sport- és rendezvénycsarnok.
