Megosztás
A parlament keddi ülésének egyik fő témája a migráció. Az ülésen felszólalt Bugár Béla is. A Híd sajtóóosztálya elküldte a Paraméternek a beszéd teljes szövegét.
A beszéd:
Egy politikus dolga nem egyszerűen az, hogy kövesse a népet, de az is, hogy a legjobb tudása szerint, a meggyőződése alapján képviselje annak érdekeit azokban a kérdésekben, ahol a döntés nem egyértelmű. Ezeket a gondolatokat Edmund Burke konzervatív gondolkodó fogalmazta meg a 18. században, és nagyon gyakran eszembe jutnak mostanában, amikor Szlovákiában tombol a populizmus.
A pártok egymáson túllicitálva próbálják bizonyítani a választóknak, hogy az ő akaratuk szerint kormányoznak. Valóban, a választók akaratát ismerni és respektálni kell. Ezért járok én huszonöt éve minden egyes héten az állampolgárok közé, végigutaztam az egész országot és nem egyszer. De meggyőződésem hogy ennél többet kell nyújtanunk. Az én dolgom az, hogy felelősséget vállaljak azokért a döntésekért, amelyek bonyolultak, és amelyeknek komoly hatása van az állampolgárok életére. Nem magam hozom ezeket a döntéseket, szakértőkkel egyeztetek, utánaolvasok, és – igen! – meghallgatom a választókat is, majd megegyezek a kollégáimmal, hogyan tovább. Nekem ez a politika.
Ma úgy érzem, hogy felelős politikusként a felmerülő migrációs kérdésben elkerülhetetlen felelős választ adni. Az EU a kvótarendszer ötletével azért állt elő, hogy levegye a terhelést a déli országokról, de a legnagyobb tranzitországokról, például Ausztriáról is. Mit jelentene a kvótarendszer Szlovákia számára? Azt, hogy néhány száz ember itt esne át a belépési papírmunkán, itt dőlne el a sorsuk, és amíg ez a folyamat tartana, itt tartózkodnának. Kérdem én, közülük Önök szerint hányan telepednek majd le Nagytapolcsányban? Vagy Somorján? Vagy Árván? Mindannyian tudjuk, hogy erre mi a válasz.
A kvótarendszer nem megoldás, ezért mi sem támogatjuk. De partnereink a déli országokban nem tudják a helyzetet maguk megoldani. Ezért amellett érvelek, hogy legyünk velük szolidárisak. Ne csak akkor legyünk „jó” EU tagok, amikor le kell hívni a támogatásokat, de akkor is, amikor a többi országnak van segítségre szüksége. A szolidaritás Európa alapértéke. Ha hátat fordítunk a szolidaritásnak, saját magunknak fordítunk hátat. Ugyanakkor a gazdasági bevándorlókkal kapcsolatban az az elvárás is jogos, hogy elsősorban saját országukban kerüljön sor a helyzet rendezésére. Az EU tagállamainak kötelessége saját határaink védelme.
Néha nehéz döntéseket kell hozni, és pont ilyenkor van nekünk, politikusoknak a legnagyobb felelősségünk. A tét sokkal nagyobb annál, mintsemhogy előítéletek alapján döntsünk róla. Megoldást csak összeurópai szinten kereshetünk és találhatunk. A kvótarendszer nem több mint sebtapasz, de szükség van rá, hogy időt nyerjünk. Európa és benne Szlovákia akkor a legerősebb, ha nyitott és büszke, nem ha paranoid, kicsinyes és önző. A szolidaritás elveszítése európaiságunk elveszítése is, ezért találjuk meg az erőt a helyes döntés meghozására!
