1
Kovács Zoltán illusztrációs felvétele
Tavasszal az alsóházban tanyáztak, ősszel viszont már az élboly csapatai közé kerültek a nyugat-szlovákiai V. liga déli csoportjában a tabella 5. helyén telelő nagymagyariak, akik a minimumból a maximumot produkálták.
A felső-csallóközi települést képviselő kollektíva futballistái ugyanis tizennégy őszi bajnokijukon csupán tizenötször rezegtették meg ellenfeleik hálóját, ennek ellenére huszonnégy pontot gyűjtöttek be. Eggyel többet, mint a 2015/16-os teljes idényben! Mondhatni egygólos győzelmek mesterei a nagymagyariak, ugyanis ősszel hétszer nyertek, mindannyiszor 1:0 arányban fektették két vállra riválisukat.
„Sajnos, a vágpattaiak elleni mérkőzésen megsérült Lengyel Gábor, akit megműtöttek, még tavasszal sem állhat csatasorba. Kiválása után csupán egyetlen épkézláb csatárunk, Juraj Kuba maradt. Ő nyáron került hozzánk a somorjaiaktól, s nyolc találatával csapatunk legjobb góllövője, olykor a végeredményt befolyásoló futballistája volt. Négy esetben az ő találatával győztünk, két ízben pedig döntetleneztünk. A szoros győzelmekben azonban a taktikailag fegyelmezett játékunknak is nagy szerepe volt. Ugyancsak dicséretet érdemel kapusunk, Gutléber Imre, aki gyakran bravúrok sorozatával vállalt meghatározó szerepet a győztes párharcokon” – magyarázta a felső alakulat bizonyítványát ifj. Vlahy Árpád klubelnök.
A tavaszi kudarcok idején Nagymagyaron id. Zsigmond Attila kezébe került a karmesteri pálca.
„Edzőnk jó érzékkel kezdte el a fiatalítást, bizonyítási lehetőséget kínált a saját nevelésű futballistáinknak. Örvendetes, hogy ők éltek a lehetőséggel. Három somorjait és egy csenkeit leszámítva a többi kerettag nagymagyari. Egyben marad a keret, tavasszal további győzelmekkel, látványos játékkal, az őszinél jobb gólterméssel szeretnénk megörvendeztetni drukkereinket” – bizakodott a tavaszi folytatást illetően ifj. Vlahy Árpád.
(ái)