Nem szűnt meg a csihipuhi a költségvetésért és a városi cégekkel Nagymegyeren

Az idei évet ideiglenes költségvetéssel kezdte Nagymegyer városa, mint arról már korábban írtunk, miután a képviselők nem hagyták jóvá a városi hivatal által beterjesztett javaslatot. A március elején megtartott testületi ülésen ugyan változott a helyzet, és de itt sem a város javaslatát, hanem a képviselők által benyújtott, jelentős módosításokat tartalmazó verziót hagyták jóvá, amit végül Holényi megvétózott, április közepén viszont a képviselők megtörték ezt a vétót. A városkassza ugyanakkor nyögi a járványhelyzetet, és jóval kevesebb bevétel érkezik bele, tehát eleve szükség lesz további módosításokra. Alább kicsit bővebben minderről.

Szóval a március 4-én megtartott soros képviselő-testületi ülésen benyújtott javaslaton, a képviselők jelentős módosításokat hajtottak végre.

Ez tartalmazta többek között, hogy a város tartalékalapját 200 ezer euróval csökkentették, továbbá több tételben összesen mintegy 90 ezer euróval a városi alkalmazottak bérére és járulékaira, és 55 + 35 ezerrel a tanulmányokra, szakvéleményekre fordítható összeget, további 32 ezerrel pedig a projektdokumentációkra fordítandót. Több tételben összesen mintegy 34 ezer euróval csökkent a számítástechnikai és egyéb berendezések, gépek vásárlására fordítható pénz. A polgármesteri alap 6 ezerről 1000 euróra csökkent, a munkaviszonyon kívüli alkalmazottak jutalmazására fordítható 7 ezer eurós tételt pedig tulajdonképpen megszüntették, és ugyanezt az összeget áthelyezték a városi lap szerkesztőségi tanácsának jutalmait taglaló tételre. Több tételben csökkent a rekonstrukcióra és modernizációra fordítható pénz, összesen 412 ezer euróval, a tartalékalapból építkezésre fordított összeg 60 ezerrel. Tudni kell, hogy ezek mind általános megfogalmazások, amivel a képviselők jórészt nem értenek egyet.

Amit pedig akkor növeltek, az a sportra nyújtott dotáció, ez 10 ezerrel 120 ezerre emelkedett. 10 ezer eurót hagytak jóvá a kamerarendszer bővítésének negyedik szakaszára, 60 ezret az izsapi kerékpárútra, 13 ezret a magyar alapiskola tantermi fejlesztéseire, 29 ezret a Vasút utcai óvoda javításaira, 100 ezret a Bartók alapiskola hátsó parkolójára, 180 ezret a Corvin lakótelep parkolói beruházásának második szakaszára, 26 ezret az egyházi óvoda parkolóira, két tételben összesen 175 ezret az izsapi kanalizációra, valamint 55 ezret a Gagarin és Stadion utca járdáinak javítására, 18 ezret a Gorký utcai járdára és 15 ezret az önkéntes tűzoltók szertára rekonstrukciójának második szakaszára.

A márciusi módosításokat Holényi megvétózta, tehát továbbra sem volt rendes költségvetése a városnak, a képviselők azonban áprilisban megtörték a vétót.

Az áprilisi plénum:

Néveri Sándor (MKP) képviselő akkor azzal érvelt, hogy a jelenlegi helyzetben az a legrosszabb, ha a város nem rendelkezik, csak provizórikus költségvetéssel. Holényi ezzel nem értett egyet, szerinte a provizórium semmilyen módon nem akadályozza a város működését.

„A város minden olyan dolgot el tud látni, ami létszükséglet. (…) Nem hátrányos a jelenlegi állapot. Szeretném ezt felhasználni arra, hogy tudjunk egy olyan költségvetést kidolgozni, ami reagál a megváltozott helyzetre” – mondta akkor.

Pongrácz Kálmán (MKP) képviselő azonban erre úgy reagált, hogy semmi szükség új költségvetés kidolgozására, csak majd újra módosítani a meglévőt.

Holényi Gergő későbbi kérdésünkre, mely a képviselők javaslatainak megvétózására vonatkozott, azt válaszolta, hogy azok több szempontból is törvénytelenek, kiegészítő kérdésünkre pedig továbbította Borsányi Zsuzsanna, a városi hivatal pénzügyi osztályának munkatársa reakcióját, melyben az áll, hogy

a módosítások egy része sérti például az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló törvényt, mégpedig azzal, hogy tőkekiadásokat csak tőkebevételekkel vagy a tartalékalapból származó összegekkel lehet fedezni, míg ez esetben nem így történt.

Borsányi megjegyzi azt is, hogy a képviselők által javasolt módosítások a bérekre fordítható összegeknél elbocsátásokat eredményeznének a városi hivataltól és a városi rendőrségtől is, egyúttal bizonyos területen likvidációs hatásúak. Közli továbbá, hogy a tanulmányokra, szakvéleményekre és projektdokumentációkra fordítható tételek lenullázása azt jelenti, hogy a várost tulajdonképpen blokkolják a közbeszerzések kiírását, ingatlaneladást vagy a beruházásokat illetően, a már folyamatban lévő esetek miatt pedig ez törvénysértést jelent.

„A városi képviselők megszüntették a fejlődést Nagymegyeren, a mindennap szükséges szakvéleményekre szánt összeget is lenullázták. Mi ez, ha nem obstrukció a város lakói ellen?!” – fűzte a témához a polgármester.

Archív felvétel

Holényi érdeklődésünkre elmondta továbbá, hogy a Covid-19 járványra való tekintettel már most túlmerítettek pár költségvetési tételt, amit viszont szavai szerint a képviselőknek a vétó megtörése előtt már jeleztek. „Itt elsősorban a vedőmaszkok, fertőtlenítők megvásárlására, az intézmények fertőtlenítésére, higiéniai festésekre, munkatársaink védelmére fordított költségek azok, amelyekkel a járvány kitörése előtt nem számoltunk, viszont a módosító javaslatunkban már szerepeltek. A képviselők ezt is figyelmen kívül hagyták” – fogalmazott.

Az általa említett, újonnan kidolgozandó költségvetést illetően arról érdeklődtünk, milyen változások várhatók.

Már korábban is elmondta, hogy a városi költségvetés akár 1-1,5 millió eurós bevételkieséssel is számolhat, éppen ezért nem tartja józan döntésnek, hogy már válsághelyzetben, április közepén a képviselők megerősítették a korábban megvétózott tételeket.

A beruházások ugyanakkor szerinte nem emiatt maradnak el, hanem azért, mert a képviselők említett döntése miatt nem jut pénz projektdokumentációra és szakvéleményekre, ami kizárja a beruházások előkészítését.

„Elbocsátásokról nem beszélhetünk, mivel minden munkatársunka szükség van. Az esetleges elbocsátásoknak viszont komoly anyagi vonzata van, így ezzel még megterhelnénk városunk költségvetését” – hangsúlyozta – A törvényes lehetőségeket kihasználva, de a munkatársaink érdekeit is mindenképpen szem előtt tartva az óvoda pedagógusai otthon tartózkodnak 80%-os bérezés mellett, a többi óvodai alkalmazottat közös megegyezéssel átcsoportosítottuk más munkára, így is csökkentve a város egyéb kiadásait. Az iskola alkalmazottai munkaidejéről az iskolák igazgatói döntenek. A városháza teljes üzemmódban működik, a vírusra való tekintettel az ügyfélfogadás viszont rövidített időtartamban valósul meg."

Archív felvétel

Még szintén a márciusi plénumon került szóba a városi cégek, elsősorban a műszaki feladatokat ellátó TSM és a termálfürdő gazdálkodása, áprilisban viszont konkrét javaslatok is érkeztek. Balázs Péter független képviselő azt javasolta, hogy a bérleti díjról szóló számla lejárati idejét tolják ki egy évvel, amit a képviselők jóváhagytak.

Javaslatot nyújtottak be visszatérítendő támogatás nyújtására is, 130 ezer euró értékben a TSM és 200 ezer euró értékben a Termál Kft. esetében. A testület ezt is jóváhagyta, a polgármester azonban április végén megvétózta.

Lapos Ildikó alpolgármester már az ülésen is felhívta a figyelmet arra, hogy már a bérleti díj térítése határidejének kitolásával is közel 200 ezer euróval segítették a termálfürdőt.

„A fürdő évek óta jelentős nyereséggel dolgozik, rendelkezik rezervaalappal és nem utolsósorban hitelképes. Az alapító okiratának 27. paragrafusa kimondja, hogy a megtermelt haszon 5%-át a rezervaalapba kell átcsoportosítani, amit sem a múltbéli, sem a mostani ügyvezető nem tettek meg, a felügyelő bizottságok pedig erről senkit sem tájékoztattak” – reagált érdeklődésünkre Holényi.

Križan Tibor, a termálfürdő ügyvezető igazgatója ugyanakkor a márciusi plénumra benyújtott jelentésében (a jegyzőkönyvben 3. pontként szerepelnek a céges jelentések) már szólt arról, hogy az idei évben már létrehoztak pénzügyi tartalékot.

A TSM kapcsán azt mondta, hogy egy városi cégnek hasznot kellene termelnie a város részére, ez viszont nem történt meg. Leszögezte, vizsgálják a cég gazdálkodását.

Paxián Károly, a TSM ügyvezetője ugyanakkor már a márciusi plénumra benyújtott, a cég gazdálkodásáról szóló jelentésben (szintén a 3. pontban) kifejtette, hogy a tavalyi évben 55%-kal visszaesett a város részéről érkező megrendelések aránya (ez csaknem 600 ezer eurós kiesést jelent), noha hozzátette, a polgármester azt ígérte, az idei évre 100-120 ezer euróval több megrendeléssel számolhatnak.

Képviselői kérdésre válaszolva elárulta azt is, hogy az izsapi kanalizációval kapcsolatos beruházást nem ajánlották fel a cégnek, ugyanakkor egy 2,8 millió eurós beruházást felkínáltak számukra, amire viszont szavai szerint a cég nem rendelkezik megfelelő feltételekkel.

„Mivel a városi költségvetés idén komoly bevételkiesésre számít, e két cég támogatásához Nagymegyernek jelentős hitelt kellene felvennie. Nem tartom megalapozottnak – szerencsésnek, és nem szeretnék részt venni képviselőink felelőtlen gazdálkodásában sem” – fűzte hozzá a megvétózott javaslathoz a polgármester.

Nem tudni, mikor lesz vége a csihipuhinak a polgármester, a képviselők és a városi cégek között, májusban viszont vélhetően jön a következő forduló.

(SzT)