1
Fotó: Twitter
Megosztás
A vártnál gyorsabban egyeztek meg az unió energiaügyi miniszterei Brüsszelben az energiárak csökkentéséről.
3 intézkedést fogadtak el, amelyeket a HVG szedett pontokba:
- A kereslet csökkentése. Azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, egy legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban. A tagállamoknak meg kell majd határozniuk az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet.
- Az „inframarginális” villamosenergia-termelők, nevezetesen az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozása. Idetartoznak például a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energiát és a lignitet használó termelők.180 euró/MWh felső határ lép életbe, a bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnak, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatják.
- Ideiglenes szolidaritási hozzájárulás is az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát. A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg. A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.
Egyébként az intézkedések megegyeznek az Európai Bizottság álltal javasoltakkal, azonban a tanácskozásnak még nincs teljesen vége, hiszen a tágállomok több mint fele ragaszkodik az energiahordozókra vonatkozó ársapka megállapításához.
A 2. és 3. intézkedés révén az EU 140 milliárd eurós pótlólagos forráshoz jut majd.
(HVG)