Lampl: az a fajta értékrend, amit én „szilárd nemzeti értékrendnek” nevezek, mintha folyamatosan kopna - Interjú

Egy, a szlovákiai magyarok körében készült felmérésről beszélünk. De mit jelent az, hogy „szlovákiai magyarok körében”, tehát, kit vizsgáltak ezzel a felméréssel?

Már több felmérést készítettünk a szlovákiai magyarokról, de ez a minta eltér az eddigi mintáktól. A minta mindig annak alapján van megalkotva, hogy milyen az alapsokaság. Az alapsokaságot számunkra a szlovákiai magyarok jelentik, őket szoktuk elsődlegesen vizsgálni. A 2021-es népszámlálás során azonban bevezették az első nemzetiség és a második nemzetiség megjelölésének lehetőségét, és ezt valamilyen módon nekünk is figyelembe kellett venni.

Ezért most nem abból indultunk ki, hogy ki az elsődlegesen magyar nemzetiségű – habár végül is ez alkotja a magyar kisebbség magját –, hanem megpróbáltuk belevenni a második nemzetiséget is.

Ezt a második nemzetiséget nehéz definiálni, mert nem tudjuk, mi az első. De hát feltételezzük, hogy a szlovák, vagyis itt olyan embereket is be kellett venni a mintába, akik elsődlegesen nem magyar nemzetiségűek, de valószínűleg vagy magyar anyanyelvűek, vagy tudnak magyarul. Azért van az, hogy magyarul tudó emberek körében készült a felmérés. Ez volt az első kérdés valójában, amit a kérdezőknek föl kellett tenni, hogy tud-e magyarul olyan szinten, hogy mondjuk meg tud válaszolni egy kérdőívet. Aztán természetesen megkérdeztük azt is, hogy magyar-e az anyanyelve, magyar nemzetiségű-e, vagy mindkettő, vagy egyik sem. És így jött ki az, hogy ebben a mintában 78 százalék volt a magyar nemzetiségűek, és 87 százalék a magyar anyanyelvűek aránya. Vagyis a döntő többség magyar nemzetiségű volt.

De voltak a megkérdezettek között olyanok is, akik se nem magyar anyanyelvűek, se nem magyar nemzetiségűek, de tudnak magyarul.

Nyilván nekik is vannak valamiféle kötődéseik a magyarsághoz. Egyébként a felmérésben voltak olyan kérdések is, amelyek arra vonatkoztak, hogy milyen nemzetiségűek voltak a szüleik, a felmenőik, de ezek az adatok még nincsenek feldolgozva. Ezek alapján majd meg tudjuk nézni, hogy kik azok az emberek, akik nem vallották magukat se magyar nemzetiségűnek, se magyar anyanyelvűnek, de részt vettek a felmérésben, hogy nekik mit is jelent ez a kötődés generációs, vagyis nemzedéki szempontból.

Említette, hogy a minta az alapsokaságot akarja leképezni. Azt tudjuk, hogy ez az alapsokaság hány fő? Tehát, hogy hányan vannak azok, akiket végül is a minta segítségével vizsgáltak?

A felmérésben 18 éven felüliek vettek részt, tehát a 18 éven felüliekre vonatkozik majd, és a minta összeállítása alapján mintegy 450 ezer ember körül van, akiről a minta szól.

Tehát több emberről beszélünk, mint aki magyarnak vallja magát akár az első, akár a második nemzetiség alapján, hiszen a legutóbbi népszámlálás szerint ezek száma mintegy 456 ezer, de ez mindenkit tartalmaz, a 18 éven aluliakat is.

Természetesen több, mi számoltunk a magyar anyanyelvűekkel is, és ebből az egészből leszámítottuk a 18 éven aluliakat. Ez, ha jól tudom, olyan 15 százalék körül van, a maradék az a nagyjából 450 ezer ember, akire a kutatás vonatkozik.

Területileg a minta mit fed le? A kiadott anyagban azt írták, hogy Dél-Szlovákia. Járások alapján dolgoztak?

Az első szinten a kerületek, és a második szint pedig a járások. A korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy korábban Pozsonyt és Kassát is kérdeztük, de most ez a két város kimaradt.

Mészárosné Lampl Zsuzsanna szociológus (Forrás: Paraméter)

Az eddig publikált adatok politikai kérdésekre vonatkoztak, a parlamenti választásra, politikai pártok, politikusok népszerűségére kérdeztek rá. Milyen más témákról szól még a felmérés, milyen további adatokra számíthatunk? Mi volt a célja a felmérésnek, mit akartak megtudni rólunk, szlovákiai magyarokról?

A felmérésnek két része volt. Az egyik része az aktuális közéleti, politikai kérdéseket tartalmazta, ebbe tartoznak a választásokkal kapcsolatos kérdések is. A másik rész ennél terjedelmesebb, és az azokra a dolgokra vonatkozik, amiket már gyakorlatilag évtizedek óta kutatunk.

Ez lényegében véve az értékrendnek a kérdése, az általános értékrend, de főleg a nemzeti értékrend, valamint a politikai értékrendnek különböző vetületei.

Természetesen voltak olyan kérdések is, amelyek ezekkel a kérdésekkel nagyon szorosan összefüggenek, például a nyelvhasználat kérdése. Ez alkotta a kérdőív nagyobbik részét. Végül volt még egy harmadik része is, ami az élettel való elégedettséggel függ össze. Az élet a különböző területeire kérdeztünk rá, és ez is olyan terület, amiről már többször kérdeztünk, vagyis vannak adataink, amikkel ezeket a friss adatokat össze tudjuk majd hasonlítani.

Mikor számíthatunk újabb eredményekre?

Két héten belül szeretnénk újabb eredményeket nyilvánosságra hozni, de azok valószínűleg még azokra a kérdésekre fognak vonatkozni, amelyek az első jelentésben is benne voltak, csak egy kicsit részletesebbek lesznek. Tehát arra gondolok, hogy megmutatjuk, hogy milyen válaszokat adtak a magyar nemzetiségűek, a magyar anyanyelvűek, és a többi kategória. Én úgy gondolom, hogy biztosan lesznek eltérések akár a pártpreferenciákban, akár az egyes politikusoknak a preferenciáiban. Lesz korcsoportok és járások szerinti bontás, mert szerintem az is feltételezhető, hogy különbségek vannak ezekből a szempontopkból az egyes pártok preferenciái között.

Visszatérve még a szlovákiai magyarság értékrendjére, most még pontos eredményei ugyan nincsenek, de tudna mondani valami meglepő mutatót, ami eltér a korábbi trendektől? Látható valamilyen nagyobb változás, van valamilyen irányváltás esetleg, amit nem lehetett sejteni az előző felmérések adatai alapján?

Erre most még nem tudok válaszolni, mert ezek bonyolultabb, hosszú adatsorok. De ha azt a kérdést tesszük fel, hogy vannak-e változások mondjuk az 1990-es évekhez képest, amikor az első ilyen felmérést készítettük, akkor azt kell mondanom, hogy természetesen vannak változások. Az általános értékrendben és a nemzeti értékrendben egyaránt.

Az általános értékrendben is szerepel egy olyan érték, hogy mennyire fontos például az, hogy magyarnak mondják magukat. És látható, hogy az általános értékrendnél csökken azoknak az aránya, akik számára ez fontos.

A nemzeti értékrendre vonatkozó kérdésekre adott válaszok is azt mutatják, az a fajta értékrend, amit én „szilárd nemzeti értékrendnek” nevezek, mintha folyamatosan kopna. De ez már nem újdonság, ez már csaknem 30 éves trend. Azt azonban még nem tudom megmondani, hogy a jelenlegi felmérés adatai ezt a trendet mennyire igazolják, mert az elemzés még nem készült el.

A már elemzett és publikált, a politikai pártokra vonatkozó adatok viszont azt mutatják, hogy nagyon nagy azok aránya, 44 százalék, akik nem tudnak pártot találni maguknak. Mi okozza ezt a magas arányt?

Ez valóban magas arány, de az is tény, hogy ilyen felmérésekben, amelyek nem közvetlenül a választások előtti hetekben, hanem hónapokkal korábban készülnek, még általában magas ez az arány. A választások felé közeledve azonban általában csökkenni szokott.

Azt tudjuk, hogy kik azok, akik még nem tudják, hogy kit válasszanak?

Ezek között vannak a bizonytalanok, akik azt mondták, hogy ők még egyáltalán nem tudják, hogy kire szavaznának. Aztán vannak olyanok, akik látnak potenciális választási lehetőséget, de azt mondták, hogy nem döntötték el, kire adnák közülük a voksukat. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik nem válaszoltak, vagyis szándékosan nem adtak választ a kérdésre. És végül vannak azok, akik megerősítették, hogy nem mennének el szavazni.

A választ megtagadók sem teljesen homogén csapat. Én azt gondolom, hogy biztos vannak köztük olyanok, akik azért nem akartak válaszolni, mert még nem tudják, még nem döntötték el, kire voksolnának, de olyanok is, akik nem akarják megmondani, hogy kit akarnak választani.

A rejtőzködő szavazó nem új jelenség. Ezt azóta lehet nagyon erősen tapasztalni, amióta az MKP fölbomlott, majd megalakult a Híd.

Attól kezdve ez a rejtőzködő magatartás eléggé erőteljesen megnyilvánul a felméréseinkben.

A rejtőzködés azzal magyarázható, hogy azért nem akarja elmondani, hogy kire voksolna, mert nem magyar pártot akar választani, és ezt inkább titkolni akarja? Tehát a szlovák pártok választói a rejtőzködőbbek, vagy a magyar pártoké?

Mind a kettő rejtőzködhet, de elképzelhetőbbnek tartom, hogy a szlovák pártokra szavazók közül többen titkolhatják véleményüket. Azonban ez csak egy feltevés részemről, amit nem tudok jelenleg bizonyítani.

Azt gondolom, hogy akik erre a kérdésre nem válaszoltak, azok elsődlegesen nem azért nem adtak választ, mert nem akarták elárulni, hogy a Szövetségre vagy a Magyar Fórumra szavaznának, hanem inkább azt nem akarták bevallani, hogy szlovák pártokra szavaznának.

Vagy esetleg azt, hogy milyen szlovák pártra voksolnának. De mondom, hogy ez csak egy feltevés.

Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet

A válaszadók 66 százaléka azt mondta, hogy részt venne a választáson. Ezt jó aránynak tartja?

Ez megfelel annak, amit egy 2019-ben készített felmérésünk mutatott, amikor a 2020-as választás előtt kérdeztük ezt. Akkor is hasonló volt azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy elmennének szavazni.

A felmérés alapján a szlovákiai magyarok között magasan a Szövetség vezet 58,3%-kal, második a Magyar Fórum 15,6-tal. Ez az 58,3 százalék soknak számít? Lebontható ez a választók feltételezhető számára, jó eredmény ez a Szövetségnek?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hogyha azt nézzük, hogy ez az arány azokra vonatkozik csak, akik válaszoltak erre a kérdésre. Tehát van az a 44 százalék, akik nem tudtak pártot választani, és azt nem tudjuk, hogy ők hogyan fognak viselkedni.

Úgyhogy számomra ezeknek az adatoknak, hogy 58,3 és 15,6 százalék, ebben a pillanatban nincs nagyobb jelentőségük, mint az, amit mutatnak. Egyrészt azért, mert ahogy mondtuk, nagy az aránya azoknak, akik nem válaszoltak erre a kérdésre, másik szempont pedig az, hogy tudjuk, ezek az adatok a választásokig még változhatnak, és biztos, hogy változni is fognak.

Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet

Tehát akkor inkább a pártok egymáshoz való arányát kell nézni, nem pedig azt, hogy ez az 58,3 százalék, ha leszámítjuk a 44 százaléknyi bizonytalant, akkor akár 140-150 ezer választót is jelenthet?

Ha abból indulunk ki, hogy nagyjából 450 ezer az alapsokaság, és hát abból leszámítjuk a 44 százalékot, akik nem válaszoltak, akkor marad valamennyi, és annak valamennyinek az 58,3 százaléka az, akik most a Szövetségre szavaznának.

Amit ebből ki lehet venni, az az, hogy ezek az emberek elsődlegesen a Szövetségre szavaznának, de itt megint csak fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor korábban csak a magyar nemzetiségűeket néztük.

Úgyhogy meg kell nézni más bontásban is, és akkor lehet, hogy megint egy kicsit más arányokat kapunk.

A felmérés azt is mutatja, hogy a szlovákiai magyarok 58,4%-a szeretné azt, ha a Szövetség és a Magyar Fórum együtt indulna. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarok ennyire szeretnék az egységet, vagy félnek attól, hogy megint egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, ha külön indulnak?

Ez egy olyan kérdés, ami már hosszú ideje próbálunk megválaszolni. Ha meg akarnánk nézni ennek az eredetét, akkor valójában vissza kell menni 1989-90-be. Már ott volt az az igény, hogy az akkori három magyar párt együtt induljon.

A választók nagy része folyamatosan azt akarta, hogy a magyar pártok együtt induljanak. Ennek biztos, hogy az is volt az egyik oka, hogy az emberek úgy gondolták, ha egy párt lesz, akkor az könnyebben bekerül a parlamentbe.

Persze ez nem mindig bizonyosodott be, de most, amikor már egyik párt sem jutott be a parlamentbe, akkor azt hiszem, hogy ez az igény még praktikusabb vetületet mutat. Az emberek nagy része, a magyar pártra szavazók nagy része szeretné, hogy a magyar párt bekerüljön a parlamentbe. És ezt valószínűbbnek tartják akkor, ha egy párt indul, mintha több. Úgyhogy szerintem erről van szó. De hát 58 százalékról beszélünk, és itt is van egyharmad, tehát minden harmadik megkérdezett, aki nem tudott ebben a kérdésben véleményt mondani.

Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet

Vizsgálták a szlovákiai magyar politikusok ismertségét és népszerűségét is. Mondhatjuk úgy, hogy ez a potenciális választottság, ahogy a felmérésben szerepel, az a népszerűséget takarja? Ebben a legmagasabb százalékot Berényi József, a Szövetség MKP-jának az elnöke kapta. Mondhatjuk 49 százalékkal ő a legnépszerűbb szlovákiai magyar politikus?

Végső soron, igen. Ha én ezt módszertani szempontból közelítem meg, akkor természetesen itt arról van szó, hogy választaná-e vagy nem választaná az adott politikust a válaszadó. De nyilván az is igaz, hogy ha valakit választanék, akkor az számomra elfogadott, vagyis hát népszerű. De mi szándékosan nem úgy tettük fel a kérdést, mert valójában nem az a lényeg, hogy valaki népszerű-e, hanem az, hogy megválasztják-e vagy sem.

A politikusok népszerűségi listáján szinte csak a Szövetség és a Magyar Fórum képviselői vannak, kivétel Grendel Gábor (NOVA) és Gyimesi György (OĽaNO), illetve Bugár Béla, aki már nem aktív politikus. Mondanak valamit ezek az adatok arról, hogy ezek a politikusok mennyire kompatibilisek egymással. Aki mondjuk Berényi Józsefet választaná, azt nem zavarja a listán Sólymos László? Vagy aki Grendel Gábort választaná, az esetleg a Szövetség listáját is megnézné?

Csak szlovákiai magyar politikusok népszerűségét vizsgáltuk, a Szövetség és a Magyar Fórum vezetőinek listáját egészítettük ki a két szlovák pártban dolgozó magyar politikussal. Feltételezem, hogy ezek az eredmények tükröznek egyfajta értékrendet is. Tehát, ha konkrétan éppen Berényit és Sólymost nézzük, én azt gondolom, hogy aki a Berényit választaná, az nem fogja másodikként Sólymost karikázni, inkább értékrendben olyan politikust választ, aki Berényi platformjához tartozik. És ugyanez szerintem érvényes azokra is, akik mondjuk éppen a Sólymost választanák. De ezt természetesen meg tudjuk majd nézni, mivel kérdeztük azt is, hogy a Szövetség mely platformjait támogatják a választók. Ezek az adatok még most állnak feldolgozás alatt, de hamarosan ezeket is nyilvánosságra tudjuk hozni.

Szlovákiai magyar politikusok ismertsége és népszerűsége:

A neveket az ismertség szerint állították sorrendbe (Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet)

Lajos P. János