Az iskolák továbbra is nyitva maradnak, a művészeti és a nyelviskolákban távoktatás lesz, a karácsonyi szünet december 18-án kezdődhet

Továbbra is ragaszkodik az oktatási miniszter ahhoz, hogy az iskolák minél tovább folytassák a jelenléti oktatást.

„A járványt nem oldja meg az iskolák bezárása, nem állíthatjuk, hogy az iskolák jelentik a gócpontot” – jelentette ki pénteken Branislav Gröhling oktatási miniszter.

Állítja, hogy rendkívül pontos adatokkal rendelkeznek a tanulók fertőzöttségi helyzetéről. „A gyerekeknek csak mindössze 1,6 százaléka fertőződött meg, 83 százalékuk továbbra is tantermi oktatásban részesül” – emelte ki Gröhling. Szerinte nem lehet azt követelni a gyerekektől, hogy a szülők felelőtlensége miatt ők szenvedjenek kárt. „Ne azzal próbáljuk csökkenteni a szülők, a felnőttek megfertőződésének veszélyét, hogy bezárjuk az iskolákat” – érvelt a miniszter.

Ezt megerősítette Alena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyerekorvos-szakértője, a járványügyi szakmai kollégium tagja.

„Ha a szülők be lennének oltva, nem fertőződnének meg a gyerekektől” – jelentette ki Prokopová.

Ő ugyan támogatta azt a javaslatot, hogy az iskolák – a felső tagozattól az egyetemekig – egy hétre térjenek át a távoktatásra, de szerinte ezt elsősorban az indokolta, hogy ez időt adott volna arra, hogy megoldják a szülők tesztelését a munkahelyeken.

Sok a fertőzött gyerek

A járványügyi szakmai konzílium a legutóbbi jelentés alapján azonban komoly veszélyforrásnak tartja az iskolákat, mivel adataik szerint nagyon magas a gyerekek aránya a fertőzöttek között.

Országos szinten a legtöbb fertőzött az elmúlt héten a 10-14 évesek közül került ki, a második és a harmadik helyen pedig az 5-9 és a 15-19 éves korosztályok végeztek. Ezzel párhuzamosan a felnőttek körében a 35-49 éves korosztályban is átlag feletti volt a fertőzöttek aránya, amit magyarázhat az, hogy a gyerekeiktől kapták el a fertőzést.

Gröhling szerint azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az iskolákból terjed a fertőzés.

Prokopová támogatja a védőoltást már 5 éves kortól, szerinte ugyanis a delta variáns veszélyesebb a gyerekekre is, mint a korábbiak voltak. „A legtöbbször már a gyerekeknek is vannak tüneteik, nem ritka a tüdőgyulladás sem, és egyre több gyereket kell kórházban kezelni” – jelentette ki a gyerekorvos szakember.

A fertőzöttségi adatok korosztályonként az elmúlt héten – november 15-21. (Forrás: egészségügyi minisztérium)

A közegészségügyi hivatalok közbeszólhatnak

A miniszter azt elismeri, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok egész körzetükben elrendelhetik a távoktatást. „Ha a hivatal a saját régiójában lezárja az iskolákat, akkor azt természetesen tiszteletben tartjuk, de alaposan meg kell ezt indokolniuk a járványügyi adatokkal” – jelentette ki Gröhling. Elismerte, hogy az iskolákra nagyobb terhet ró, hogy akár hétről-hétre változik, hogy hány osztályban van tantermi és hányban távoktatás, de szerinte ehhez a tanároknak hozzá kell szokniuk.

A téli szünet várhatóan egy héttel korábban kezdődik, de még nincs róla végleges döntés.

„Mérlegeljük, hogy december 17-e lesz az utolsó tanítási nap ebben az évben” – mondta Gröhling azzal, hogy a döntés hamarosan megszületik.

Az oktatás január 10-én kezdődik újra, vagyis a gyerekeknek három hét szünetük lenne.

A minisztérium azt is mérlegeli, hogy a lockdown idején a szülők adhatnának igazolást a gyerekeiknek, ha a járványtól tartva nem akarják őket iskolába engedni. „Ebben az esetben a tanuló csak megkapná az átvett tananyagot” – mondta a miniszter. Szerinte ugyanakkor az iskola igazgatója a fenntartóval közösen eldöntheti, hogy áttérnek a távoktatásra, ha ezt a fertőzött tanárok vagy tanulók száma indokolja.

A művészeti alapiskola és a nyelviskola már jövő héten bezár

A művészeti alapiskolákat és a nyelviskolákat azonban bezárják, vagyis jövő héttől vagy áttérnek a távoktatásra, vagy pedig szüneteltetik az oktatást, ha a távoktatás nem megoldható. Ugyanez vonatkozik az iskolai szakkörökre – beleértve a sportszakköröket is –, de csak akkor, ha a szakkört nem csak egy osztályból való gyerekek látogatják. Az iskoláknak szigorúan el kell különíteniük az osztályokat.

„Tilos a különböző osztályokból való tanulók keveredése például tornaórákon” – jelentette be a miniszter. Az iskoláknak meg kell oldaniuk az osztályok szerinti szétválasztást az ebéd során is.

Kötelező lehet a tesztelés

A kollégiumok OTP rendszerben működhetnek, a be nem oltott vagy a betegségen át nem esett gyerekeket hetente kétszer tesztelni kell. „A kollégiumokat csak azok vehetik igénybe, akik részt vesznek a jelenléti oktatásban” – tájékoztatott a miniszter.

A kötelező tesztelés bevezetését mérlegeli a miniszter, de állítása szerint ennek még meg kell teremteni a jogi alapját. Ha el is rendelik a kötelező tesztelést, az várhatóan öntesztelés lesz.

„A teszteléssel is szeretnénk elérni, hogy az iskola minél biztonságosabb hely legyen” – magyarázta Gröhling.

A kötelező tesztelést azonban jövő héten még biztosan nem vezetik be, habár a miniszter szerint elég teszt lehet az iskolákban. „Szeptembertől 9,2 millió tesztet juttattunk el az iskolákba, ehhez jött még 1,4 millió teszt ezen a héten, jövő héten pedig újra érkezik majd 1,4 millió teszt” – jelentette ki a miniszter.

4,38 millió euró plusz az iskoláknak

Az iskolák anyagi támogatást kapnak a dolgozóik tesztelésére is, minden alkalmazott után 30 eurót fizet a minisztérium. „Ezt megkapja minden oktatási intézmény, az óvodától a középiskoláig, függetlenül a fenntartótól” – tájékoztatott Gröhling. Ez 4,38 millió eurót jelent összesen.

Az iskolákra is vonatkozik az előírás, hogy az alkalmazottak, vagyis a tanárok és az egyéb személyzet csak OTP módban dolgozhat. A miniszter szerint azonban azzal, hogy minden alkalmazottra – a beoltottakra – is adnak plusztámogatást, lehetővé teszik a beoltottak tesztelését is.

A miniszter egyébként elégedett az iskolák alkalmazottainak átoltottságával, a mintegy 146 ezer alkalmazott 71 százaléka beoltott, 11 százalék pedig már felvette a 3. oltást is. A Dunaszerdahelyi járásban az átoltottsági arány 81 százalékos.

– lpj –