1
Fotó: tasr
Megosztás
Nem nagyon számíthatnak azonnali, konkrét segítségre a kormánytól az önkormányzatok, a pénzügyminisztérium előbb meg akarja várni a júniusi gazdasági előrejelzéseket, majd utána tárgyalnak. Az Eduard Heger (OĽaNO) vezette szaktárca szerint május végéig nem csökkentek jelentősen a bevételeik, van azonban olyan önkormányzat is, amelynek májusban 50 százalékkal kevesebb volt a bevétele, mint egy évvel korábban. Még a Híd és az MKP vezetői is egyetértenek abban, hogy egyre nagyobb a baj.
Nyílt levélben szólította meg Igor Matovič kormányfőt Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere az egyre nagyobb gondot okozó finanszírozási problémák miatt. „Az előrejelzések azt mutatják, hogy a 2009-es év szintjén leszünk a bevételek tekintetében” – mondta a Paraméternek a polgármester, a Híd alelnöke.
A szaktárca még mindig elég pénzt lát az önkormányzatok zsebében.
„Az előzetes adatok alapján a városok és falvak bevételei a január és május közti időszakban még mindig enyhe növekedést mutatnak az előző év azonos időszakához képest –
állítja az Eduard Heger (OĽaNO) vezette minisztérium. – A tárca azonban tudatosítja, hogy ez a természetes személyek jövedelemadójából származó bevételre vonatkozik, miközben egyes önkormányzatok pénzügyi kondíciója eltérő lehet.”
50 százalékos csökkenés
Őry Péter (MKP) szerint, ha átlagolják az első öt hónap bevételeit, akkor még nem olyan nagy a csökkenés, de Csallóközcsütörtök polgármestere növekedést egyáltalán nem tapasztalt. „Januárban még megkaptuk a tervezett összeget, de májusban már csak a tervezett összeg felét, 48 ezer euró helyett csak mintegy 24 ezret kaptunk” – magyarázta az MKP Országos Tanácsának elnöke. Ez szerinte reménytelenül alacsony összeg. „Csak a bérekre havonta mintegy 30 ezer eurót kellene kifizetnünk” – mondta Őry.
Pataky szerint az előrejelzések egyáltalán nem pontosak, és ő is a béreket tartja a legnagyobb tehernek. „Tudjuk, hogy az utóbbi években milyen gyorsan nőtt a minimálbér, de természetesen nőtt a pedagógusok és a hivatalnokok bére is. Minden kiadásunk emelkedik, a lakossági bevételeink viszont csökkennek,
a kormány ugye azt mondja, hogy el lehet halasztani a bérleti díjak befizetését, a jövedelemadó befizetését is tovább lehet csúsztatni, ez mind csökkenti a bevételeinket.
Emellett a járvány miatt védekezni is kell, ami szintén kiadással jár” – magyarázza Pataky.
Tartalékból vagy hitelből
A pénzügyi tárca nem látja ilyen sötéten az önkormányzatok helyzetét. „Már korábban elfogadtunk olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy a városok és falvak meg tudjanak birkózni a járvány okozta helyzettel – tájékoztatta a Paramétert a szaktárca. – Szabadabbá tettük például az önkormányzatok számára a pénzfelhasználást, a működési költségeiket fedezhetik a tartalékalapból vagy hitelből is.”
Ez nem nagyon vigasztalja az önkormányzatokat.
„Ha tavaly sikerült megspórolni 10 ezer eurót, az nem sokat segít, ha azt vesszük, hogy csak a bérköltségünk havonta 30 ezer euró” – magyarázta Őry Péter.
Ők hitelt nem vettek fel, azzal spórolnak, hogy csökkentették a béreket. „Mindenki a fizetése 80 százalékát kapja, én polgármesterként csak az 50 százalékát” – mondta a polgármester.
Hitel az év végéig
Hosszú távú kölcsönnek Királyhelmecen sem akarják kezelni a jelenlegi pénzszűkét. „A kölcsönnek akkor van értelme, ha olyan befektetéseket valósítunk meg belőlük, amelyek a jövőben megtakarítást eredményeznek vagy valami pluszt adnak a lakosságnak – magyarázta Pataky. – Ha bérekre költjük a kölcsönt, az csak megterheli a későbbi költségvetést.”
Rövidtávú hitelre, úgynevezett számlahitelre viszont már rákényszerült Királyhelmec önkormányzata. „Az elmúlt öt évben ilyen helyzet nem volt, de most kellett a számlahitel, hogy a béreket ki tudjuk fizetni – magyarázta Pataky. – De ezt a hitelt az év végéig vissza akarjuk fizetni.” Szerinte Királyhelmec a nagyobb városokkal ellentétben a beruházásokon sem tud spórolni.
90 millió az ablakban
A polgármestereknek nem tetszik az sem, hogy több kormányzati bejelentés nem valósul meg. „Április végén például bejelentették, hogy 90 millió euróval hozzájárulnak az óvópedagógusok bérezésének kiegészítéséhez. Ennek már a múlt hónapban el kellett volna kezdődnie, de semmi nem történt – mondta Pataky. – A helyi hivatalnokok nem is hallottak erről a programról.”
Az óvodák fenntartását segítő program megvalósítását Őry is hiányolja.
„Sem pályázati kiírást nem láttunk, sem útmutatót arra, hogy ehhez hogyan lehet hozzájutni. Alanyi jogon kapjuk majd, vagy pályázni kell rá?” – tette fel a kérdést a polgármester.
Őry azt elismerte, hogy az óvodák bérköltségén kicsit tudnak spórolni. „Ha üzemegységként tekintünk az óvodára, akkor például a társadalombiztosítás befizetését elengedik arra az időszakra, amikor az óvoda zárva volt” – mondta a polgármester.
Lajos P. János