Azt ígérik, ha életbe is lép, csak pár napig marad érvényben a „himnusztörvény” (VIDEÓ)

A Híd képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy nem fogják támogatni az állami szimbólumokról szóló törvény vitatott módosítását, amikor a május 9-én kezdődő ülésszakon a parlamentben Andrej Kiska államfő vétójáról szavaznak majd.

Amennyiben a parlament megtörné Kiska vétóját, - aminek elég nagy a valószínűsége - és a törvény életbe lép, a Híd képviselői azonnal javaslatot terjesztenek a kormány elé, amellyel gyorsított eljárásban módosítanák a jogszabály vitatott rendelkezéseit.

Erről Sólymos László környezetvédelmi miniszter, Gál Gábor igazságügyi miniszter és Bastrnák Tibor, a Híd parlamenti frakcióvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. 

Mint ismeretes, Kiska a múlt héten megvétózta az állami jelképekről szóló törvényt, és a módosított jogszabályt újratárgyalásra teljes egészében visszaküldte a parlamentbe. A szabályok értelmében ilyen esetben a törvényhozás vagy elutasítja az egész jogszabályt, vagy legalább 76 szavazattal megerősíti azt. Ez utóbbi esetben a képviselők megtörik az elnöki vétót, tehát módosító javaslatokkal nem lehet feljavítani ezt a törvényt ebben a fázisban.

A hidas frakció ezúttal nem fogja támogatni, hogy ez a március 27-én elfogadott törvény változatlanul jóvá legyen hagyva.

A Híd koalíciós partnerei, a Smer és az SNS viszont valószínűleg újból megszavazzák a törvény, mert szerintük az nem korlátozza az idegen országok himnuszának elhangzását. Ugyanakkor e két párt nyitott arra, hogy az így megerősített, jóváhagyott törvényt a hidasok kapásból módosíthassák, akár gyorsított eljárásban is.

A Bugár Béla vezette tömörülés már el is készítette a javaslatát. Ennek értelmében, ha a parlament újból  meg is szavazza az elfuserált állami jelképekről szóló, és május 15-én hatályba lépő törvényt, azt a májusi ülésszakon úgy módosíthatják, hogy tisztázzák, a vitatott, és bírságot kilátásba helyező rendelkezés nem érvényes a természetes és a jogi személyekre. 

A módosító indítvány ezt a vitatott mondatot követné: "Az állami himnusz állami ünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős, országos vagy helyi jelleggel bíró alkalmakkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre; más állam himnusza csak akkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége.", azzal, hogy kikerülne belőle a kizárólagosságot jelentő "csak" szócska. Ezt követné az alábbi kitétel: "az előző rendelkezés nem érinti a természetes és a jogi személyek azon jogát, hogy más ország himnuszát játsszák vagy énekeljék." Továbbá szó van arról is, hogy a jelenleg érvényes szankciók sem maradnának érintetlenek.

(parameter)