1
Blaha felakasztja (a falra) Che Guevarát (Telegram)
Megosztás
Nem volt eseménytelen a kormány első 100 napja, amit az is mutat, hogy már több mint másfél hónapja tartanak a tiltakozóakciók több szlovákiai városban. Már az indulás sem volt problémamentes, hiszen a köztársasági elnöknek kellett „kilőnie” az SNS jelöltjét a környezetvédelmi miniszteri posztra. Volt itt minden, Che Guevara-portrétól, környezetvédőnek kinevezett orvvadászon át egészen a kidöntött szemaforig. Az SaS szerint a kormánynak legalább 100 nagyon „rossz húzása” volt már az első 100 napban.
Nem volt sima menet a 4. Fico-kormány első 100 hivatalban töltött napja, de erre nem is számított másra senki a Smer-Hlas-SNS kormánykoalíció megalakulása után. Már a kormány kinevezése sem volt zökkenőmentes, hiszen Rudolf Huliak (SNS) kinevezését a környezetvédelmi posztra az államfő akadályozta meg. Huliak tervezett kinevezése ellen tiltakozott szinte a teljes környezetvédelmi közeg, a kinevezése ellen indított petíciót néhány nap alatt közel 50 ezren írták alá. Emlékezetes volt néhány kijelentése:
a barna medvét például Brüsszel „biológiai fegyverének” nevezte, amivel a szlovák vidéket akarja felszámolni, vagy az, hogy miniszterként első útja Moszkvába vezetne, ahol bocsánatot kérne az előző kormányok „oroszellenes” politikája miatt.
Már orvvadász is lehet természetvédő
A posztra végül Tomáš Tarabát jelölte a párt, de vele sem járt túl jól a környezetvédelem: az új miniszter szinte lefejezte a minisztériumot és a hozzá tartozó intézményeket. Új igazgatót kapott a legtöbb nemzeti park is. A legbotrányosabb a legnagyobb és legidősebb szlovák nemzeti park, a Tátrai Nemzet Park igazgatójának kinevezése volt: Tarabának sikerült orvvadászt „találnia” a TANAP élére. Peter Olexa védett időszakban lőtt farkast, ami miatt 300 eurós bírságra és fegyverelkobzásra ítélték. Az igazgató az ügy kirobbanása után benyújtotta lemondását, és úgy tűnt, hogy a miniszter belátja hibáját, és leváltja posztjáról.
Azóta azonban Taraba meggondolta magát, nem fogadta el az igazgató leváltását, szerinte nem lehet egy „12 évvel ezelőtti, 300 eurós bírság” alapján megítélni a munkáját.
Az Első Cseh-Szlovák Köztársaság és társai
Nem sikerült túlságosan jól a kulturális miniszter kiválasztása sem: Martina Šimkovičová már néhány nappal a kinevezése után a nemzetközi színtéren égette magát. Levelet írt ugyanis cseh kollégájának Csehszlovákia megalakulása alkalmából, de még az ország nevét sem sikerült helyesen leírni.
Csehszlovák Köztársaság helyett ugyanis szerinte az Első Cseh-Szlovák Köztársaság jött létre 1918. október 28-án.
Az ország megalakulását ráadásul „kulturális ünnepnek” nevezte, ami jóval inkább politikai vagy esetleg történelmi esemény.
Šimkovičová azóta is úgy viselkedik a minisztériumban, mint elefánt a porcelánboltban: a szaktárcához tartozó legtöbb intézménnyel harcban áll.
Nem kíméli a kisebbségeket sem, igaz, a Kisebbségi Kulturális Alap tervezett megszüntetéséről talán sikerült lebeszélni.
A törvény-előkészítési tervükben azonban még mindig szerepel a kultúra területén működő három alap, a Kisebbségi Kulturális Alap, a szlovák Művészeti Alap és az Audiovizuális Alap összevonása. A törvénymódosítás legfontosabb célja, hogy az eddig autonóm módon működő alapokat a minisztérium közvetlen irányítása alá vonják. Azt a következő hónapok mutatják meg, hogy a miniszter betartja-e a Magyar Szövetségnek és a KKA megmentéséért kihirdetett petíciók képviselőinek tett ígéretét.
Šimkovičová megítélését jól mutatja azonban a legutolsó, a lemondatására kiírt petíció, amelyet néhány nap alatt több mint 180 ezren írtak alá, ami több mint ahány voksot az SNS összesen kapott a választáson.
Ezt a tiltakozást szintén a minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények tönkretétele, összevonása, az igazgatóik kinevezésének módosítása váltotta ki. A minisztert azonban egyelőre még tartja Robert Fico kormányfő, és az őt javasló párt, az SNS is.
Danko és a szemafor
Nem javította a kormánykoalíció imázsát Andrej Danko, az SNS elnöke sem. Már novemberben feltűnést keltett azzal, hogy közelebbről meg nem határozott „nemzeti menü” bevezetését javasolta a szlovákiai vendéglőkben, ami szerinte majd a most megalakult idegenforgalmi és sportminisztérium egyik feladata lesz.
Az i-re a pontot azonban a januári autóbalesetével tette fel, amikor – feltehetően ittasan – karambolozott, tönkretett egy szamafort, majd elhajtott a helyszínről.
Amikor a belügyminiszter néhány óra alatt „lezárta” a zöldhatárt
A legkevesebb botrányos döntése talán a hlasos minisztereknek volt az első száz napban, kilóg azonban közülük Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter. Miniszterkedését azzal kezdte, hogy „megoldotta” a menekültek beáramlását, néhány nappal a kinevezése után ugyanis „lezáratta” a szlovák-magyar határt. Legalábbis ezt próbálta demonstrálni a rajkai határátkelőnél.
A lezárás olyan jól sikerült, hogy az egész éjszaka a mintegy 650 km hosszú határszakaszt őrző rendőrök egyetlen menekültet sem találtak.
A szeptemberben csúcsosodó menekülthullám októberben különben fokozatosan kisebb lett, novemberre szinte teljesen megszűnt a menekültek beáramlása, amit szakemberek a hideg idő beálltával magyaráznak.
A belügyminisztert azonban elsősorban a rendőrség „átalakítása” miatt bírálják:
gyakorlatilag kinevezése után azonnal lefejezte a rendőrséget, felfüggesztett több, politikailag érzékeny ügyben nyomozó vizsgálótisztet és saját embereivel töltötte fel a rendőrség vezetését.
A btk. módosítása = smeres emberek megmentése
A kormány legsúlyosabb politikai botránya azonban egy smeres miniszterhez, Boris Susko igazságügyi miniszterhez köthető.
Ő vállalta ugyanis a büntetőtörvénykönyv módosításának a levezénylését, amelynek a legfontosabb célja a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetése. Csaknem ilyen veszélyes azonban a büntetési tételek enyhítése és az elévülési idő enyhítése a gazdasági bűncselekmények esetében.
Ez utóbbi azt eredményezheti, hogy nem lehet majd bíróság elé állítani több smeres politikust vagy Smer-közelinek mondott oligarchát. Megmenekülhet például Peter Kažimír jegybankelnök, Tibor Gašpar korábbi országos rendőrfőkapitány vagy Robert Kaliňák jelenlegi védelmi miniszter. A lakosság felháborodását jól mutatja, hogy már második hónapja szinte hetente több tízezer ember tüntet a kormány politikája ellen.
Che Guevarát Čaputová helyére
A kormánykoalíció mentális beállítását jól tükrözik azonban Robert Fico kormányfőnek és a Smer főideológusának, Ľuboš Blahának néhány kijelentése. A koalíció már azzal vihart kavart, hogy a magát nyíltan kommunistának valló Blahát megválasztotta a parlament egyik alelnökének.
A frissen megválasztott alelnök ezt azzal „ünnepelte meg”, hogy az irodájában Zuzana Čaputová köztársasági elnök fényképét Che Guevara kommunista forradalmár és tömeggyilkos fotójára cserélte,
az uniós zászlót pedig eltávolította az irodájából. Elmondhatja magáról, hogy ő volt az az alelnök, akit már a kormányprogram elfogadása előtt le akart váltani az ellenzék.
Fico: Kijevben nincs is háború
Robert Ficóról is elmondható, hogy kormányfőként valóra váltotta szinte az összes hozzá fűződő félelmet. Pillanatnyilag a büntetőtörvénykönyv módosítása és a speciális ügyészség megszüntetése a legfontosabb célja, amit tűzön-vízen át megvalósít. Az ország külpolitikáját azonban óvatosan alakítja át: az Ukrajna-ellenessége jobbára verbális szinten marad.
Az orosz-ukrán háború kérdésében Orbán Viktor magyar kormányfőt tartja legfőbb szövetségesének, és jól megértik egymást az unióellenes témákban, mint például a migráció kérdésében is.
A legmegdöbbentőbb mondata az orosz-ukrán háborúhoz köthető: néhány nappal azelőtt, hogy találkozott volna az ukrán miniszterelnökkel, kijelentette, hogy szerinte Kijevben nincs is háború.
A politikai döntések kérdésében Fico azonban – egyelőre legalábbis – megőrizte politikai racionalitását: Ukrajnának továbbra is adunk el fegyvert, viszonylag jól sikerült az ukrán-szlovák miniszterelnöki találkozó is, és az uniós csúcstalálkozókon sem akadályozzuk a közös álláspont kialakítását.
Idén januárban volt látható a külpolitikai irányváltás első határozottabb jele: Juraj Blanár külügyminiszter – magyar külügyminiszterrel együtt – nem támogatta az EU és a NATO tagállamok nyilatkozatát, amelyben elítélték, hogy Észak-Korea rakétákat szállít Oroszországnak, amelyekkel ukrán városokat lőnek. Blanár állítólag nem talált erre bizonyítékot.
Már a kormányfőnek is van lakása
Ficónak sikerült egy pénzügyi botrányt is összehoznia az első száz napban: megvette a lakást, amelyet eddig csak „bérelt”.
Azt azonbana kormányfő nem árulta el, hogy miből vette meg, és az árat is sikerült olyan alacsonyra „lenyomnia”, hogy az eredeti tulajdonos veszített rajta.
Igaz, a tulajdonos régi harcostársa, Dušan Muňko, aki már régen „megtalálta számítását” a Smerben.
Az ellenzék szerint is rossz a kormány
A kormány első 100 napját botrányosnak tartja az ellenzék is. Az SaS szerint a Fico-kabinetnek legalább 100 rossz húzása volt. Ők a rossz lépések közé sorolják azokat is, amelyekkel a kormány általában dicsekedni szokott: a 13. nyugdíjat vagy a 300 eurós karácsonyi nyugdíjat, amelyek szerintük óriási lyukat ütöttek a költségvetésbe.
A Szlovákia párt viszont éppen azt kifogásolja, hogy a kormány becsapta az embereket: ígéreteikkel ellentétben nem adták meg tavaly a teljes 13. nyugdíjat, valamint nem csökkentették az energia- és élelmiszerárakat sem.
– lpj –