Elsősorban a magyar szervezeteket sújtja a Kultminorról szóló törvény módosítása, kizárták a cégeket és a színházakat a jelölésből

2021. július 6. - 18:19 | Belföld

A kulturális minisztérium kiállt a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) igazgatóválasztási eljárása mellett, habár a győztes az egyik bizottsági tag kiugró pontozásának köszönhette. Időközben azonban a parlament módosította az alapról szóló törvényt is, így nemcsak az új igazgató személye okozhat problémát a jövő éves pályázatoknál, hanem a szakmai tanácsok tagjainak megválasztása is.

Elsősorban a magyar szervezeteket sújtja a Kultminorról szóló törvény módosítása, kizárták a cégeket és a színházakat a jelölésből
Fotó: Paraméter

Új igazgatóval és módosított törvénnyel indulhat az augusztus a Kisebbségi Kulturális Alapnál (KKA, Kultminor). Az igazgatói posztot Alena Kotvanová nyerte el a júniusban lezajlott pályázati eljárásban, közben pedig a parlament is módosított az alapra vonatkozó törvényt. A törvénytervezetet a kisebbségek képviselőivel sem egyeztették.

A cégeket, a profi színházakat kizárták a jelölésből

A módosítás regisztrációra kötelezi azokat a szervezeteket, akik bele akarnak szólni a pályázatokat értékelő szakmai tanácsok összetételébe. Egyben kizárja ebből a folyamatból a kereskedelmi társaságokat és az állami finanszírozású szervezeteket, például a színházakat.

Ez a változás elsősorban a professzionálisabb szinten működő magyar kultúrát érinti, mivel így a parlament kizárta a cégként, kft.-ként vagy részvénytársaságként működő profi könyv- és lapkiadókat, és a már említett színházakat.

Ennek megfelelően nem jelölhet és választhat sem a komáromi Jókai, sem pedig a kassai Thália színház, és a képviselők elvették ezt a lehetőséget az Ifjú Szivek Táncszínháztól is.

Ugyanez a szabály vonatkozik azonban a filmeket készítő produkciós cégekre is. Ezek a szervezetek ugyan továbbra is pályázhatnak majd, de nem jelölhetnek tagokat és nem vehetnek részt a szakmai tanácsok tagjainak megválasztásában.

A képviselők ezt a döntést azzal indokolták, hogy a cégek esetében nagyobb az összeférhetetlenség kockázata, azt azonban nem indokolták, hogy miért nagyobb, mint például a polgári társaságok esetében.

Hasonló kizárás fenyegette az egyházakat és a hitközségeket is, ami elsősorban a zsidó kisebbségnek okozott volna problémát. Ezt a hibát a képviselők a kijavították, a cégek és a színházak azonban nem kerültek vissza a törvénybe.

A Kultminor igazgatója dönthet arról, kit regisztrálnak

A korábbinál bonyolultabb lesz a szakmai tanácsok tagjainak jelölése és megválasztása is: csak azok a szervezetek kapcsolódhatnak be a folyamatba, amelyek regisztrálják magukat a „kulturális szervezetek nyilvántartásába”.

Ezt a nyilvántartást az alap titkársága fogja vezetni, első körben a „titkárság” dönt a szervezet nyilvántartásba vételéről, elutasító döntés esetén pedig az igazgatóhoz lehet fellebbezni.

A regisztráció a törvény életbe lépésével, vagyis augusztus elsejével kezdődhet, ha a KKA és annak új igazgatója megteremti ennek feltételeit.

Új igazgatót kap a Kultminor

A KKA-nak új igazgatója lesz július közepétől. A kulturális minisztérium egy hete hirdette ki a pályázati eljárás eredményét, vagyis nevezte meg az új igazgatót: Alena Kotvanovát. A pályázati bizottság nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből azonban az is kiderül, hogy Kotvanová annak köszönheti elsőségét, hogy a bizottság egyik tagja,

Jurina Rusnáková szélsőségesen alacsony pontszámot adott Petőcz Kálmánnak, miközben Kotvanovát felpontozta, 32 ponttal jobbnak találta a későbbi nyertes szereplését Petőczénél.

Kotvanová korábban a kisebbségi biztos hivatalának egyik osztályát vezette, Petőcz pedig a Helsinki Bizottság titkára volt.

Minisztérium: nem volt bunda

A kulturális minisztérium azonban nem lát bundát Rusnáková pontozásában, és kizártnak tartja, hogy a minisztérium befolyásolta volna a pályázat kimenetelét, ahogyan azt Petőcz Kálmán bejegyzése sejteni engedi.

„A közelebbi vizsgálat alapján világos, hogy a héttagú bizottságból hárman a kulturális minisztérium jelöltjei, akiknek előre meghatározott feladatuk volt” – írta bejegyzésében Petőcz,

aki a pontozás mellett kifogásolta a bonyolult, kevéssé átlátható pályázati eljárást is.

A minisztérium szerint minden rendben volt. „A pályázati bizottság a teljes pályázati eljárás alatt transzparens módon járt el” – válaszolta a Paraméter kérdéseire a kulturális minisztérium.

– A transzparens eljárás eredménye a pályázati eljárásról készült jegyzőkönyv, amelyet a pályázati bizottság minden tagja aláírt.”

Nem lesz új pályázat

A minisztérium nem tartja furcsának azt sem, hogy Jurina Rusnáková 89 ponttal jutalmazta Alena Kotvanová teljesítményét, míg Petőcz Kálmánnak csak 57 pontot adott. „A minisztérium nem avatkozik bele az egyes bizottsági tagok értékelésébe” – tiltakozott a kulturális minisztérium. Rusnáková értékelését figyelmen kívül hagyva azonban Petőcz nyerte volna a pályázatot, a bizottság egyetlen másik tagjától sem kapott 80 pontnál rosszabb értékelést.

A minisztérium nem is mérlegelte, hogy esetleg figyelmen kívül hagyták volna Rusnáková pontjait az eredmény meghatározásánál.

„Az ő véleménye és pontozása teljes mértékben megegyezik a szakmai meggyőződésével és a jó erkölccsel – állítja a minisztérium. – Éppen a független pályázati bizottság döntésének módosítása jelentené a szabályok megsértését, tenné átláthatatlanná a döntést.”

Nem mérlegelték a pályázati eljárás megismétlését sem. „A minisztérium nem kapott semmilyen hivatalos kérvényt – sem a bizottság tagjaitól, sem a pályázóktól –, amelyben fellebbeztek volna a bizottság döntése ellen” – tájékoztatott a szaktárca. – A pályázati eljárás lezárult.”

Lajos P. János