1
Fotó: TASR
Megosztás
Alig egy héttel azt követően, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az akadályozza meg a "maffiacsomagnak" is nevezett új Büntető Törvénykönyv életbe lépését, a taláros testület villámgyorsan döntött, és felfüggesztette a Btk. szégyentelen módosításának a hatályosságát.
A bírák határozatának értelmében nem lépne hatályba
– a büntetési tételek mérséklésére,
– az elévülési idők lerövidítésére, valamint
– a bűnbánókkal kötött vádalkuk újbóli megnyitására vonatkozó rendelkezések.
Ez a döntés az elfogadásának pillanatában még nem kötelező erejű, az alkotmánybírák ebben a tekintetben a hagyományos eljárást választották, és a határozat csak a Törvénytárban való kihirdetés után válik kötelező erejűvé. Ez utóbbi aktus azonban a kormánykoalíció, azaz a szaktárca vezetőjének a kezében van.
Az alábbi cikkben pontokba szedve összegezzük, hogy a Kassán székelő testület mit állapított meg, mivel indokolták a gyors döntésüket, és milyen üzenetet hordoz ez a politikusok felé.
A vitatott módosítás számos törvényt megváltoztatott: nemcsak a Btk.-t, hanem a büntetőeljárási törvényt, illetve az ügyészségről szóló jogszabályt is. Az Alkotmánybíróság a teljes Btk.-módosítás hatályának felfüggesztése mellett döntött – amik érintik az egyes bűncselekmények elévülési idejének lerövidítését, az alacsonyabb büntetési tételeket és a bűncselekményi értékhatárok emelését. A taláros testület azonban nem tett keresztbe a Speciális Ügyészség megszüntetésének, az tehát március 20-án megszűnik.
A határozatukban az alkotmánybírák rögzítik, hogy
a kormánykoalíciós törvénymódosítások hatályossága felfüggesztésének az oka az, hogy ellenkező esetben a következmények helyreállíthatatlanok lennének. Azaz amennyiben a módosítások életbe lépnének, akkor az az alapvető szabadságjogok veszélyeztetését, valamint a jogállamiság megsértését jelentené.
Ugyanis, ha a törvénymódosítások akár egy napra is hatályosak lennének, az sok büntetőeljárás alá vont személy számára amnesztiát jelentene – amire beadványában az államfő és az ellenzék is rámutatott.
A kormánykoalíció azon törekvése, hogy meghiúsítsa a módosításról szóló alkotmánybírósági döntést, nem kerülte el a kassai testület figyelmét. Az ellentmondásos törvénycsomag a köztársasági elnök már február 16-án aláírta, de az még mindig nem jelent meg a Törvénytárban. Peter Pellegrini parlamenti elnök még mindig nem küldte el kihirdetésre az igazságügyi miniszternek. A házelnök állítólag ezt csütörtökön teszi meg.
Az Alkotmánybíróság így a Törvénytárban még nem publikált jogszabály hatályosságának felfüggesztéséről határozott. A bírák a döntésükben kifejtették, hogy ezzel reagálnak a vizsgált törvény körülményeire, illetve arra a valós veszélyre, hogy ellenkező esetben nem teljesülne az Alkotmánybíróság felfüggesztési jogköre. Ennélfogva a testület jogosult a vitatott törvény felfüggesztéséről még annak érvénybe lépése – azaz Törvénytárban való kihirdetése – előtt dönteni.
Hiszen
fennállt a veszélye, hogy a koalíció a vizsgált "reformcsomagot" a hatálybalépés időpontjában – március 15-én – tette volna közzé a Törvénytárban. Ilyen esetben az Alkotmánybíróságnak egyáltalán nem lenne lehetősége megakadályozni, hogy életbe lépjen a módosítás.
A bírák hozzáállását a parlamenti fejlemények is alátámasztották. Mert közben a kormánykoalíció nagy sietve igyekezett kijavítani az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos elévülési határidőket, amiket az eredeti módosítás húszról tíz évre csökkentett. A koalíciós képviselők éppen szerdán hagyták jóvá a Btk. újbóli módosítást – tehát az Alkotmánybíróság döntésének napján. A kormánytöbbség ezzel a változtatással sem várta meg az eredeti módosító indítvány kihirdetését.
A szerdai határozatában az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy "a büntetőjog a társadalom legfontosabb értékeit védi" és védelmet nyújt azokkal szemben, akik támadják ezeket az értékeket.
Az állam passzivitása a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben az elemi értékek védelmét illetően a polgárok önbíráskodásához és káoszhoz vezetne – vélik az alkotmánybírák. Emellett azzal is érvelnek, hogy ha nem függesztik fel a módosítás hatályosságát, fennállna a veszélye annak, hogy rövid időn belül több büntetőjogi szabályozás lett volna érvényes.
A hatályosság felfüggesztése azt jelenti, hogy az eredeti jogszabály egyelőre nem változik – az alkotmánybíróság jogerős ítéletéig a módosítás előtti szabályozás az irányadó.
Az Alkotmánybíróság Zuzana Čaputová köztársasági elnök beadványa után kilenc nappal hozott döntést. Amit azonban szintén közzé kell tenni a Törvénytárban, hogy az kötelező érvényű legyen. Az alkotmánybírák tehát nem éltek azzal a lehetőséggel, amelyre őket az államfő és az ellenzéki képviselők szólították fel – hogy a határozatuk azonnal, tehát elfogadásának napján legyen érvényes, és az ne függjön a Törvénytárban való megjelenés időpontjától.
Az alkotmánybírák azonban a határozatban emlékeztetik Boris Susko smeres igazságügyi minisztert, hogy tárcavezetőként alkotmányos kötelessége a döntés "időben történő" közzététele. A törvény értelmében a Susko vezette szaktárcának 15 napja van az állásfoglalás kihirdetésére. Ha betartja a határidőt, az alkotmánybírósági határozatot március 15-ig kell megjelentetni, tehát még mielőtt az elfuserált, menet közben is javtgatott "reformcsomag" hatályba lépne.
(A DenníkN cikke alapján)