Gyimesi lehazaárulózta a szlovák EP-képviselőket, Forró nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását

Forró és Gyimesi egyértelműen a magyar kormány álláspontját mondta fel, amikor arról beszélt, hogy Ukrajna nem elég felkészült még a tárgyalások megkezdésére sem.

„Ukrajnának teljesen jogos az az igyekezete, hogy az unió tagja legyen, de ehhez teljesítenie kell az előírt feltételeket” – mondta Forró.

A Magyar Szövetség elnöke kifogásolta a kisebbségi jogok helyzetét is Ukrajnában, habár azt elismerte, hogy az utóbbi időben pozitív módosításokat fogadott el az ukrán parlament. A pártja nevében azonban nem beszélhetett, mert annak egyetlen testülete sem vitatta meg ezt a kérdést. Ukrajna helyzetével legutóbb a párt kongresszusa foglalkozott, az általa elfogadott politikai nyilatkozat a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgette, nemzetközi részvétellel.

A kárpátaljai magyarok is kérik a gyors csatlakozást

A kisebbségi jogok terén elért változásokat az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetség is pozitívnak tartja.

„Az elmúlt esztendőben Ukrajna nagy lépéseket tett az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek jogairól szóló ajánlásai végrehajtása terén. Az ukrán parlament által elfogadott új törvénytervezet lényegében tükrözi a nemzeti kisebbségek érdekeit, és teljes támogatásunkat élvezi” – áll a szervezet elnöke Zubánics László és több ukrajnai magyar politikus által aláírt levélben.

Egyben kérték Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy támogassák a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését. „Nyomatékosan felkérjük az EU-tagállamok vezetőit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát az európai integráció útján” – írják levelükben. A levél természetesen elsősorban Orbán Viktornak szólt, aki egyedüli uniós kormányfőként nem támogatja a tárgyalások megkezdését Ukrajnával.

Forró állítja, hogy egyeztetett az ukrajnai magyarok képviselőivel, ő Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét említette.

„Én csak azt tudom ismételni, hogyha Ukrajna az unió tagjává válik úgy, hogy teljesíti a szükséges feltételeket, az a kárpátaljai magyaroknak is jó lesz, és egyébként valószínűleg az egész uniónak jó lesz” – válaszolta Forró arra a kérdésre, hogy miért nem támogatják az ukrajnai magyarok kérését.

Korrupció, háború és mezőgazdaság

Forró és Gyimesi az ukrajnai korrupció mértékét, az orosz-ukrán háborút és az ukrán mezőgazdaságot említette még, amely miatt korai megkezdeni a tárgyalásokat. Az uniós csatlakozás azonban hosszú évekig tart, Szerbiával például 2014-ben kezdődtek meg a tárgyalások, de a 35 fejezetből még csak kettőt zártak le ideiglenesen az azóta eltelt kilenc év alatt.

Gyimesi negatív példaként említette az idei ukrán gabonabehozatalt, ami a lakosságnak ugyan jó volt, mert csökkent a gabona ára, de a mezőgazdászok emiatt csak áron alul tudták eladni a termést.

Az ukrajnai gabona behozatalára, pontosabban az unión keresztül való átszállítására azonban a háború miatt volt szükség, mert az ukrán kikötőket Oroszország blokád alá vette. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozása nem hozna semmi jót az unió jelenlegi tagállami számára. A legfontosabb érv Gyimesinek, hogy Ukrajna jelenleg háborúban áll Oroszországgal, és a területének egy részét megszállta az orosz hadsereg. Szerinte Ukrajna azt a hét feltételt sem teljesítette, amit az unió szabott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ennek ellentmond az Európai Bizottság állásfoglalása.

„Az Ukrajna és Moldova által elért eredmények és a folyamatban lévő reformok fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat mindkét országgal” – áll az Európai Bizottság állásfoglalásában, amit az Európai Tanács mai ülésére terjesztettek be.

A párt nem egységes Ukrajna kérdésében

Azt Forró is elismerte, hogy az Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán nincs közös döntés.

„Amit most elmondtunk, az a mi véleményünk, nem a párt álláspontja” – mondta Forró. A párt szervei ugyanis nem is egyeztettek Ukrajna csatlakozásáról.

Más pártvezetők sokkal pozitívabban viszonyulnak Ukrajna uniós csatlakozásához. „Mindenki számára világos, hogy Ukrajna a következő 15, de inkább 20 évben aligha válik az EU tagjává, objektív okokból, egy része orosz megszállás alatt áll, a csatlakozási tárgyalások megkezdése így politikai gesztusként értékelhető – értékelte Ukrajna helyzetét Mózes Szabolcs, a párt elnökségi tagja. Úgy véli azonban, hogy Ukrajna csatlakozását segíteni kell.

„Az is evidencia, hogy nekünk szomszédos országként jobb, ha egy EU felé közelítő, újjáépülő Ukrajna a szomszédunk, nem pedig egy orosz gubernia” – véli Mózes.

Szerinte a kárpátaljai magyarokkal is szorosabb egyeztetésre lenne szükség ebben a kérdésben. „Én azt fogom kezdeményezni az elnökségben, hogy ha véleményt szeretnénk alkotni, akkor kérdezzük meg az érintetteket, a kárpátaljai magyar testvéreinket, az ottani vezetőket és képviselőket, hogy szeretnének-e uniós tagok lenni” – mondta Mózes.

Vannak fajsúlyosabb kérdések is

Ő a Magyar Szövetség és a szlovákiai magyarok szempontjából nem Ukrajna uniós csatlakozását tartja a legfontosabbnak.

„Ennél fajsúlyosabb, bennünket közvetlenül érintő aktuális kérdéseket is látok, mint pl. a maffiaállam visszatérése az ügyészségi változások apropóján, a 2%-os adójóváírások elvétele, ami tönkreteheti a magyar társadalmi szervezetek is” – mondta Mózes.

Gyimesi: Ez hazaárulás, ez disznóság

A Magyar Szövetség nem egységes a Fico-kormány által erőltetett igazságszolgáltatási reform kérdésében sem, amely a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetésével járna. Gyimesi György alelnök szerint a speciális ügyészség a múltban és ma is a politika befolyása alatt áll. Kifogásolta azt is, hogy egyes szlovák európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentben is megnyitották ezt a kérdést. Azzal vádolják a Fico kabinetet, hogy veszélybe sodorja a jogállam működését, és ez az ügy – akárcsak Magyarország esetében – az uniós támogatások egy részének zárolásával is végződhet. „Nem áll távol az igazságtól, amikor Fico hazaárulásról beszél” – mondta Gyimesi.

Az uniós támogatások esetleges lefagyasztása kapcsán viszont már nyíltan hazaárulásról beszélt.

„Bármi építésének a leállíttatása, amit az uniós alapokból finanszíroznak, csak azért, mert valakinek nem tetszik a legitim módon megválasztott kormány döntése, az hazaárulás, az disznóság” – jelentette ki Gyimesi.

Orosz Örs, a másik alelnök és Mózes Szabolcs viszont részt vett a keddi ellenzéki tüntetésen, amelynek célja a speciális ügyészség megmentése volt.

„Az elmúlt három-négy évben sikeresen léptek fel az állami korrupció ellen, úgy néz ki, hogy ez lehet most ennek az intézménynek a veszte” – mondta a speciális ügyészségről Mózes.

– lpj –