Kicsit fellélegezhet Peter Kažimír jegybankelnök, jól felkészült tanú segítette ki korrupciós ügyében

A védelem kérésére hallgatták ki ma Peter Kažimír jegybankelnök büntetőperében id. Milan Škultéty ügyvédet, aki az ügyben érintett cégek jogi képviselője volt az adóhivatal ellen indított pereikben. Kazimírt ugyanis azzal vádolják, hogy kenőpénzt adott František Imreczének, a Pénzügyi Hatóság akkori igazgatójának, hogy gyorsabban fizessék ki hat cég, a Loject 1-6. adó-visszaigénylését, amit az adóhivatal eredetileg nem is akart kifizetni. Hogy az ügy még érdekesebb legyen, a hat cég részben Škultéty fia, a szintén jogász ifjabb Milan Škultéty tulajdonában volt, a tulajdonhányad nagyobbik része azonban Ladislav Rehák nagyvállalkozóé.

A visszaigényelt áfa teljes összege több mint 3,1 millió euró, vagyis cégenként több mint 500 ezer euró.

Az ügy még valamikor a 2010-es évek elején kezdődött. Id. Škultéty szerint a cégek, amelyek fotovoltaikus erőműveket vettek kulcsra készen, ezután, valamikor 2011-ben igényelték vissza a vételi árban kifizetett áfát, de azt az adóhivatal egy pénzügyminiszteri irányelvre hivatkozva elutasította azt. A cégek – egyenként – megtámadták a hivatal döntését, a Főügyészségtől kérték a döntés megszüntetését, amely igazat is adott nekik.

Az adóhivatal azonban a főügyészségi tiltakozást is elutasította, ezért az ügyek bíróság elé kerültek, a kerületi, majd pedig fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság a cég(ek)nek adott igazat. A perek valamikor 2014-ben kezdődtek, és 2018-ban értek véget.

Id. Milan Škultéty, Peter Kažimír "tanúja" (Fotó: Paraméter)

A tanú mindenben Kažimírt igazolta

Id. Škultéty szerint az adóhivatal mindent megtett, hogy minél jobban elhúzza az áfa visszafizetését, még a jogerős bírósági döntés után sem tartották be a kötelező határidőket.

„Nem tudom, hogy mi lett volna az ügyben a pénzügyminiszter »segítsége«, amikor így is volt eset, hogy 6 hónappal a határidő után kapta meg a cég a visszaigényelt áfát” – magyarázta az ügyvéd.

Nem érti azt sem, hogy miért fizetett volna kenőpénzt bárki azért, hogy egy jogerős bírósági döntést végrehajtson az adóhivatal. „Milyen okból fizetett volna kenőpénzt a pénzügyminiszter, és honnét vette? Saját zsebéből fizetett volna?” – tette fel a kérdést Id. Škultéty. Nem érti a Peter Kažimír elleni eljárást sem, szerinte a miniszter – ha a cégek érdekében be akart volna avatkozni – a egyszerűen felhívhatta volna fel a Pénzügyi Hatóság igazgatóját, és utasíthatta volna őt.

„Mondhatta volna, hogy fiúk, ne hülyéskedjetek, itt vannak a bírósági ítéletek, mindent szépen fizessetek ki” – mondta az ügyvéd.

A cégek azonban azóta már megkapták a 3,1 millió euró áfát, hogy mikor, azt Škultéty nem tudta megmondani, mert az ügyeket csak a jogerős bírósági ítéletekig vitte. Úgy tudja, hogy a cégek jelenleg a késedelmi kamatért pereskednek az adóhivatallal.

Kažimírt is meglepte a tanúvallomás

A tanúvallomással láthatóan elégedett volt maga Kažimír is.

„Újabb tanút hallgathattak meg, aki elmondta, hogy az ellen felhozott vád csak és kizárólag egy »hivatásos vezeklő« tanúvallomásán alapszik” – mondta a tárgyalás szünetében Kažimír.

Az egyik legfontosabb információnak azt tartja, ami még őt is meglepte a tanúvallomásban, hogy a minisztersége idején a pénzügyminisztérium elutasította Loject 1-6. cégek követeléseit. „A hatáskörömbe tartozó emberek döntöttek a cégek érdekeinek ellenében, ami logikusan ellentétben áll a vád állításával” – jelentette ki a jegybankelnök. Kizártnak nevezte, hogy ő bármilyen szinten beavatkozott volna ebbe az ügybe. „Semmilyen adóügybe nem avatkoztam bele” – állítja Kažimír.

A tanúvallomással elégedett Kažimír védőügyvédje, Ondrej Mularčík is. „Még teszünk javaslatot bizonyítási eljárásra, nem volt kihallgatva minden tanú az előkészítési eljárásból sem” – magyarázta Mularčík. Még két tárgyalási napot tűzött ki Milan Cisarik, a Specializált Büntetőbíróság bírója.

Ondrej Mularčík, Peter Kažimír ügyvédje (Fotó: Paraméter)

A tanúkihallgatást követően az ügyész nem nyilatkozott, de a tanúvallomást rezzenéstelen arccal hallgatta. Kažimír ellen szól, hogy a büntetőbíróság büntetőparanccsal korrupcióért már elítélte volna, 100 ezer euró bírságot szabott ki rá tavaly tavasszal, de a büntetőparancs ellen Kažimír és az ügyész is fellebbezett, így az nem lépett hatályba. Ekkor kezdődött el a jegybankelnök büntetőpere, amelyben már több tárgyalási nap is volt, és már több tanút is meghallgattak.

48 ezer eurós kenőpénz Imreczének?

A Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze azzal vádolja a Szlovák Nemzeti Bank elnökét, hogy 2017 és 2018 fordulóján, még a Fico-kormány pénzügyminisztereként 48 ezer eurót adott František Imreczének, a Pénzügyi Hatóság akkori elnökökének, akinek a hatáskörébe az adóhivatal is tartozik. A vád szerint Kažimír ezzel akarta „felgyorsítani” a 6 „Loject-cég” jogtalan adó-visszaigénylésének kifizetését. A vád koronatanúja, vagyis a vádlott szerint a „hivatásos vezeklő” František Imrecze, maga vallott a főnökére, a pénzügyminiszterre. „Ez a tiéd azokért a Lojectekért, ne adj belőle senkinek” – mondta Imrecze szerint Kažimír, amikor átadta neki a fehér borítékot.

Egyszer már Žilinka is közbelépett Kažimír érdekében

A büntetőügy már 2022-től húzódik, a rendőrség ugyanis akkor gyanúsította meg először hivatalosan korrupcióval Kažimírt. Első körben azonban Maros Žilinka főügyész elkaszálta a a gyanúsítást, megakadályozta az ügyészség vádemelését a jól ismert 363- as paragrafus alapján. A főügyész megbízásából ugyan a helyettese, Jozef Kandera írta alá a végzést 2022 júniusában, arra hivatkozva, hogy

a meggyanúsítás csak egyetlen tanú, a váddal együttműködő gyanúsított, František Imrecze tanúvallomásán alapszik. Kandera szerint Imrecze többször is tanúvallomást tett, és ezekben a tanúvallomásokban jelentős ellentmondások találhatók.

Az újabb meggyanúsítás tavaly februárban érkezett. A korábbi korrupciós vádat azzal egészítették ki, hogy Kažimír 2016-ban érdeklődött Imreczénél több cég adó-visszaigénylésével kapcsolatban, és ezek ügyében fizetett ki 48 ezer eurót az adóhivatal igazgatójának, hogy az meggyorsítsa az adó-visszatérítést. Az ügy a Loject 1-6 cégeket érinti, akiknek a tulajdonosa Ladislav Rehák nagyvállalkozó.

Kažimír tagadja a bűnösségét

A jegybank elnöke az ügy kirobbanása óta tagadja, hogy bárkit is lefizetett volna, vallomásában azt állította, hogy nem is hallott ezekről a cégekről. Szerinte csak Imrecze bosszújáról van szó, az adóhivatal volt igazgatója állítólag azért haragszik Kažimírre, mert az megakadályozta, hogy pénzügyminiszter legyen.

Ezt a verziót Branislav Zurian, a NAKA régi és a rendőrség belső ellenőrző hivatalának (ÚIS) a Fico-kormány megalakulása után, vagyis Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter által kinevezett új igazgatója mondta el a bíróságon.

Zurian szerint ezt korábban maga Imrecze mesélte el neki. Vallomásában arról is beszélt, hogy Imrecze azon a beszélgetésen, ami valamikor 2021-ben, vagyis a Matovič-kormány idején zajlott, azt is elmondta, hogy vannak bizonyítékai az akkori belügyminiszter, Roman Mikulec korrupciós ügyére is.

Zurian egyébként a vallomásában elmondta azt is, hogy semmit nem tud Kažimír korrupciós ügyéről, meg is lepte őt, amikor behívták tanúnak. Az ügyész szerint Zurian tanúként semmit nem tett hozzá az ügyhöz egyedüli „feladata” a koronatanú Frantosek Imrecze szavahihetőségének aláásása volt. Zurianéhoz hasonló vallomást tett egyébként a korrupció miatt már elítélt Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész is, ő is Imrecze szavahihetőségét kérdőjelezte meg.

A vád nem csak Imrecze vallomásán alapszik

Ahogyan korábban a főügyészség, most Kažimír és ügyvédje Ondrej Mularčík is azt állítja, hogy a vád önkényes, csak egy „együttműködő vádlott”, vagyis František Imrecze vallomásán alapszik. Mularčík szerint a speciális ügyészség célja, hogy Kažimírt eltávolítsa a jegybank éléről.

Az ügyben azonban született egy büntetőparancs, vagyis Milan Cisarik bíró tavaly annyira megalapozottnak találta a vádat, hogy 100 ezer euró büntetésre ítélte volna a jegybank elnökét.

Imrecze vallomását ugyanis az adóhivataltól lefoglalt dokumentumokkal is alátámasztotta az ügyészség, a bíróságon ezek bemutatása is folyik. A nyomozók bizonyították például, hogy miután Imrecze megkapta az általa elismert kenőpénzt, az egyik cég olyan gyorsan megkapta a az általa követelt 400 ezer euró áfát, hogy a kifizetésről döntő közigazgatási eljárás még el sem kezdődhetett.

Kažimír szerint azonban csak őt akarják lejáratni ezzel a perrel, de kijelentette, hogy jegybankelnöki pozíciójáról nem fog lemondani.

Pedig a vádemelés idején lemondásra szólította fel őt az akkori miniszterelnök, Eduard Heger, és Zuzana Čaputová köztársasági elnök is. A leváltása csak jogerős elmarasztaló ítélet esetén lenne lehetséges, a mandátuma pedig csak jövőre jár le

Kažimír Reháknak akart segíteni?

Az ügyben maga Imrecze is vádlott, és el is ismerte a 48 ezer eurós kenőpénz átvételét. Várható azonban, hogy a büntetése enyhébb lesz, mivel együttműködött a rendőrséggel, és Kažimír ellen vallott.

A vád szerint Kažimír motivációja lehetett az is, hogy jó áron akart megvenni egy pozsonyi villát és egy másik ingatlant a Slavín alatt, amelyek Ladislav Rehák egyik cégének a tulajdonában álltak.

Az ingatlan ára az aktuality.sk portál szerint mintegy 3 millió euró, de Kažimír 2020-ban csak mintegy 2 milliót fizetett érte. A villában már korábban is Kažimír lakott, és nem piaci bérleti díjat fizetett érte.

– lpj –