Lényeg Lengvarský béremelésről tárgyal az orvosokkal, miközben Matovič leváltaná őt, akit viszont az SaS „tenne hidegre”

2022. július 4. - 20:41 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Lengvarský béremelésről tárgyal az orvosokkal, miközben Matovič leváltaná őt, akit viszont az SaS „tenne hidegre”
Fotó: TASR - illusztrációs felvétel

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


A hétvégéig kiderülhet mennyivel nő majd az orvosok fizetése, legalábbis ezt ígérte Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter az orvosoknak. A szaktárca vezetője azonban már többször tett olyan ígéretet, amit aztán nem tudott betartani, elég, ha csak a kórházfejlesztési programra gondolunk, aminek elkészültét májustól ígérgette.

Ki bírja tovább a miniszteri székben: Lengvarský vagy Matovič?

Persze az ígéreteinek a betartása nem csak rajta múlik, ahhoz általában a koalíciós partnerek és – elsősorban – a pártfőnöke, Igor Matovič beleegyezése szükséges. Feltehetően ez utóbbit a legnehezebb megszerezni, hiszen Matovič már többször is arról beszélt, hogy keresi Lengvarský utódját a miniszteri poszton.

A szlovák politika fordulatait ismerve azonban még az is előfordulhat, hogy Matovič korábban távozik a pénzügyminiszteri posztról, mint az általa jelölt Lengvarský az egészségügyi minisztérium éléről.

Az SaS ugyanis – legalábbis sajtóhírek szerint – komolyan gondolkodik azon, hogy a négyes koalíciós megőrzésének feltételéül szabja Matovič távozását a kormányból.

Az SaS szerdán tárgyal esetleges feltételeiről, de elemzők szerint, ha Richard Sulík most nem áll sarkára, akkor ezentúl Matovič bármikor „feltörli majd vele a padlót.

Persze Matovič lemondása a pénzügyminiszteri posztról még nem jelentené Lengvarský „megmenekülését”, hiszen az OĽaNO mindenképpen marad a koalícióban, csak esetleg nem a kormányban, hanem a parlamentben nehezítené koalíciós partnerei életét.

Vadala „hazatért” Szlovákiába

Újra Szlovákiába látogatott Antonino Vadala olasz maffiózó, akinek gyanús üzleteiről Ján Kuciak oknyomozó újságíró is írni készült közvetlenül a meggyilkolása előtt. Vadala nemrég szabadult olasz börtönből, ahol drogcsempészés gyanúja miatt ült.

Habár a Kuciak-gyilkosságban való részvétele nem igazolódott be, az kiderült, hogy nagyon közeli viszonyt ápolt Robert Fico egy korábbi „asszisztensével”, Mária Troškovával.

Olasz rendőrségi források szerint Vadala azzal „dicsekedett”, hogy mintegy egymillió eurüt fordított szlovák rendőrök, vámosok és az SiS ügynökeinek lefizetésére.

Liszicsanszk már a oroszoké, Putyin egy éve már a háborúra készült

Az orosz hadsereg a hétvégén elfoglalta Liszicsanszk városát, és ezzel a teljes Luhanszk megye a megszállásuk alá került. Az oroszoknak több mint egy hónapjukba került a két város Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása, aminek során jobbára porig is rombolták a két, egyenként mintegy 100 ezer lakosú várost. Az ukránok persze ígérik, hogy visszafoglalják a várost, de elismerik, hogy ehhez most nincs elég erejük.

„Sajnos az acélakarat és a hazaszeretet nem elég a sikerhez, amihez anyagi és technikai források kellenek” – üzente az ukrán vezérkar.

Olaf Scholz német kancellár szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnöknek még jelentős tartalékai vannak, mert legalább már egy éve eldöntötte, hogy meg fogja támadni Ukrajnát, így volt ideje tartalékok felhalmozására.

„Úgy vélem, a háborúról már annak kezdete előtt egy évvel megszülethetett a döntés, talán még korábban, mert felkészült rá – mondta a német kancellár. – Ezért még nagyon hosszú ideig folytatni tudja a háborút.”

Az orosz-ukrán háború nemzetközi hatásairól beszélt a vasárnap az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg is, aki Kairóban tárgyalt Számeh Sukri egyiptomi kollégájával. Schellenberg a közös sajtótájékoztatójukon beszélt arról, hogy Egyiptomban és Észak-Afrikában az orosz narratíva vált uralkodóvá, mely szerint a Moszkva ellen elrendelt uniós büntetőintézkedések tehetők felelőssé az ottani nehéz élelmezési helyzetért.

Figyelmeztette kollégáját, hogy Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség azért, hogy az ukrán kikötőkből nem indulnak gabonaszállítmányok.

Hozzátette, hogy a háború hullámai mindenkit elérnek, így Egyiptomot is, s szerinte Putyin politikájának következményei a növekvő energiaárak, a megszakadt ellátási láncok és az élelmiszer-ellátásban jelentkező gondok. Egyiptom éves gabonaszükségletének 90 százalékát importálja, ennek nagy részét eddig Ukrajnából szerezte be.

Lajos P. János