1
Fotó: Roman Mikulec belügyminiszter - TASR
Megosztás
A parlament védelmi és biztonsági bizottságának üléséig jutott Roman Mikulec belügyminiszter biztonsági átvilágításának ügye. A meghallgatás sem hozott azonban teljesen tiszta képet, ennek részben a vonatkozó törvény az oka. Az ügy még hónapokig húzódhat, de azt is eredményezheti, hogy a köztársasági elnök leváltja a Heger-kormányt, és hivatalnokkormányt nevez ki. Habár ez utóbbinak kicsi az esélye, de ha megtörténik akár magyar miniszterelnöke is lehet egy ideig az Szlovákiának. Az NBÚ azonban más ügyben is gyanúsan jár el.
Zárt ülést tartott kedden a parlament védelmi és biztonsági bizottsága, amelyet az elnök, Juraj Krúpa (SaS) hívott össze. Az ülésen meghívottként volt ott Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter, Hamran István országos rendőrfőkapitány, Ľubomír Daňko, a NAKA és Roman Konečný, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatója. A képviselők azt szerették volna tisztázni, hogy a belügyminiszter tényleg törvényt sértett-e azzal, hogy biztonsági átvilágítás, illetve biztonsági tanúsítvány nélkül nézett bele titkos iratokba.
Az ügyet – az NBÚ – jelentésére alapozva – Milan Beluský, a ĽSNS parlamenti képviselője robbantotta ki.
Az NBÚ ugyanis arról tájékoztatta a hivatal ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottságot, hogy a belügyminisztériumban végzett ellenőrzésük szerint Roman Mikulec belügyminiszter megfelelő átvilágítás nélkül 29 alkalommal nézett bele a NATO és az EU titkosított dokumentumaiba. Ez pedig az NBÚ szerint nemzetközi botrány.
Nem is kell tanúsítvány?
A bizottság ülése azonban felemás eredményt hozott. Roman Mikulec állítja, hogy neki nincs szüksége az NBÚ tanúsítványára, mert a törvény ezt nem írja elő. „A belügyminiszter, akárcsak a többi miniszter, a kormányfő, a köztársasági elnök vagy a bírók, olyan személyeknek számítanak, akiknek a törvény szerint nincs szükségük biztonsági átvilágításra” – mondta a miniszter a biztottság ülése után. Szerinte ezt az álláspontot erősíti Viliam Karas igazságügyi miniszter és Štefan Holý törvény-előkészítésért felelős miniszterelnök-helyettes írásbeli álláspontja is.
„Ez nemcsak a »nemzeti« titkosított dokumentumokra vonatkozik, hanem a külföldről érkező titkosított dokumentumokra is” – jelentette ki Mikulec.
„Nemzetközi titokhoz” kell tanúsítvány?
Az ügy lényege ugyanis éppen ez: azt az NBÚ is elismeri, hogy a törvény kivételt ad a miniszter(ek)nek – és még több más magas hivatalt betöltő személynek –, így nincs szüksége átvilágításra.
Viszont állítják, hogy a külföldről, például a NATO-ból és az Európai Unióból érkező titkos anyagokat csak külön átvilágítással, külön biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek kaphatják meg.
„Az NBÚ kitart amellett az álláspont mellett, hogy a nemzetközi irányelvek és a nemzetközi szerződések alapján a miniszternek három dologra van szüksége, hogy belenézhessen a titkos anyagokba: az első az, hogy szüksége legyen a titkos anyagban szereplő információra, a második, hogy legyen megfelelő folyamat után kiállított, a megbízhatóságát biztonsági szempontból igazoló tanúsítványra, és végül a megfelelő felvilágosításra a titkos anyagok kezelésével kapcsolatban” – jelentette ki Roman Konečný, az NBÚ igazgatója.
Szerinte az NBÚ vizsgálata azt mutatja, hogy a belügyminiszternek nem volt megfelelő tanúsítványa. Állítja, hogy 2004 óta, mióta ez a törvény létezik, ezt a feltételt minden esetben megkövetelték, és ezt megkövetelik a NATO ellenőrzései is. Az NBÚ egyben jelentette is a belügyminisztériumban végzett ellenőrzésének eredményét a nemzetközi intézményeknek.
A bizottság ülése után tehát mindkét fél maradt eredeti álláspontjánál. Konečný szerint az ügyet jogerősen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság döntheti el, ha a belügyminisztérium megtámadja a hivatal által kiadott állásfoglalást.
Krúpa: ez az egész csak koholmány?
Az ügyben nem jutott végső megállapításra Juraj Krúpa, a védelmi bizottság korábban OĽaNO-s, most már SaS-os elnöke sem.
„Elsőként azonban le kell szögeznem, hogy nem tudok megszabadulni attól a gyanútól, hogy ez az egész csak egy koholmány, egy játék” – kezdte a bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóját Krúpa.
Az elnök szerint a hiba a törvényben is lehet. „A törvényben vannak ellentmondások, sok helyen lyukas, nincs jól megírva” – jelentette ki az elnök. Szerinte ennek ellenére eddig ilyen esettel még nem találkoztak. Krúpa a miniszternek csak azt rója fel, hogy nem kapott megfelelő képzést a titkos dokumentumok használatával kapcsolatban. „Mikulec ugyan állítja, hogy kapott, de erről nincs írásos dokumentum” – jelentette ki Krúpa.
Szerinte az nem állja meg a helyét az sem, amit az NBÚ állít, hogy például a NATO követeli meg a biztonsági tanúsítványt.
„A NATO-tagoknak mintegy fele nem kér semmilyen tanúsítványt országa vezetőitől” – magyarázta az SaS politikusa.
Konečný kapcsán sokan felvetik, hogy az igazgatót még Peter Pellegrini kormánya javasolta erre a posztra. Konečný korábban az NBÚ iazgatóhelyettesi posztját töltötte be, vagyis a Smer által kinevezett Jozef Magala jobbkeze volt az előző ciklusban.
Magala előző pozíciója – ahová szintén a Smer javaslatára került – pedig 2006-tól a Szlovák Titkosszolgálat igazgatói posztja volt.
A Hlas és a Smer Mikulec fejét követeli
Az ellenzék azonban egyértelműen hibának tartja az átvilágítási tanúsítvény hiányát, mégpedig olyan súlyosnak, hogy szerintük a minisztert le kellene váltani. Ez azonban egyáltalán nem meglepő, hiszen a minisztert már nyolcszor próbálták meg leváltani még a kormány megbuktatása előtt.
„Mikulecnek nincs semmi keresnivalója a miniszteri bársonyszékben” – jelentette ki Denisa Saková (Hlas), az előző kormány belügyminisztere.
Átvilágítási tanúsítvánnyal azonban Saková sem rendelkezett a minisztersége idején. Igaz, ő állítja, hogy nem is kerültek a kezébe külföldi titkos anyagok.
A Smer is a miniszter fejét követeli, sőt azt állítja, kész lenne támogatni egy hivatalnokkormányt, de csak azzal a feltétellel, ha a választások június 30-án lennének. Ehhez azonban több törvényt is módosítani kellene. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a parlament elnökének legkésőbb 110 nappal a választás napja előtt ki kell hirdetnie a választást, ennek a határidőnek jelenleg a június 30. már nem felel meg.
Érdekesség azonban, hogy ilyen biztonsági átvilágítással Robert Kaliňák, a Smer belügyminisztere sem rendelkezett, pedig ő 10 éven át töltötte be ezt a posztot.
Čaputová most csak törvénysértés esetén lép
A Heger-kormány leváltását és egy hivatalnokkormány kinevezését Zuzana Čaputová sem tartja elképzelhetetlennek, már többször kijelentette, hogy a kabinet komoly hibája esetén hivatalnokkormányt nevez ki. A kabinet leváltását nem zárta ki teljesen Čaputová Mikulec legújabb ügye kapcsán sem.
„Ha bebizonyosodik, hogy törvényt sértettek, akkor az egyik lehetőség az, hogy hivatalnokkormányt nevezek ki – jelentette ki néhány napja Čaputová. – Nem akarok azonban semmit elsietni, át kell néznem a jegyzőkönyvet, meg kell várnom a közigazgatási eljárás eredményét.”
A hivatalnokkormány kinevezése már a választási ciklus január végén történt lerövidítésekor is felmerült. Sőt, Zuzana Čaputová azzal érte el a parlamenti választás kiírását, hogy „megfenyegette” a kormányt és a mögötte álló koalíciót, hogy hivatalnokkormányt nevez ki, ha január végéig nem rendezik a választás kérdését. Az államfő azt szerette volna, ha legkésőbb június végéig lezajlik a választás, végül beleegyezett a szeptember 30-i időpontba. A Smer már akkor a heger-kormány leváltását követelte, de ezt kérte a Hlas is a MiG-ek átadása miatt vagy Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter leváltásakor.
Ódor Lajos lehet a miniszterelnök?
Egyes háttérinformációk szerint a hivatalnokkormány kinevezése most is az asztalon van. A Denník N szerint az egyik lehetőség, hogy a miniszterelnök Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke lehet.
Ódor a kérdésben nem nyilatkozik, a Paraméter megkeresésére is csak annyit válaszolt, hogy ezt „sajnos nem kommentálhatja”.
A hivatalnokkormány kinevezésével kapcsolatban Zuzana Čaputová nagyon óvatos. A Denník N-nek adott interjújában két okot nevezett meg, ami ettől visszatartja: az egyik, hogy a jelenlegi parlamenti pártok kijelentései alapján biztosra vehető, hogy a hivatalnokkormány nem kapna bizalmat a parlamentben, vagyis a kinevezése után 30 nappal ugyanolyan korlátozott hatáskörökkel rendelkezne, mint a jelenlegi kabinet, és a parlament a beterjesztett kormányjavaslatokat sem fogadná el. A másik, hogy az új minisztereknek több hónapig tartana, amíg „betanulnának”, amíg megismerkednének az általuk irányított tárcával.
Az NBÚ a rendőrségnek is keresztbe fekszik
Az NBÚ kavarta viharnak azonban van egy másik vonulata is. Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint a hivatal a bűnüldöző szervek munkáját is akadályozni próbálja.
Hamran konkrétan egy, a katonai titkosszolgálat ellen folytatott nyomozásról beszélt, amit az NBÚ akadályozni próbál arra hivatkozva, hogy a nyomozóknak nincs joguk a titkosszolgálat által titkosított anyagokba való betekintésre.
Hamran szerint – ha ezt az állásfoglalást elfogadnák –, akkor meg lenne kötve a rendőrség keze, hiszen a titkosszolgálat – és később akár más intézmények is – bármit titkosíthatnának.
Lajos P. János