Magyarok kaptak hajba a parlamentben a himnusztörvény miatt, de a megoldás körvonalazódik

Parázs vitát eredményezett az államfő által korábban megvétózott, lex DAC-nak is nevezett törvény újratárgyalása a parlamentben. Ezúttal már nem csak az SaS-es Ondrej Dostál tudta, miről szól a jogszabály, de a március végi helyzethez képest a magyar honatyák is képben voltak. Ami megnyugtató, hogy pénteken a képviselők így vagy úgy, de rendezhetik a kérdést.

Magyarok kaptak hajba a parlamentben a himnusztörvény miatt, de a megoldás körvonalazódik
Ondrej Dostál, az SaS képviselője (Fotó: TASR)

Mivel Andrej Kiska még áprilisban visszadobta a törvényhozásnak a jelképekről szóló, ellentmondásos törvényt, a képviselőknek újra át kellett magukat rágniuk rajta, hogy eldöntsék, a holnapi szavazáson az egészet elvetik, úgy, ahogy van, vagy pedig eredeti formájában elfogadják azt. Ha ez utóbbi történne meg, arra az esetre a Híd képviselői már benyújtottak egy gyorsított eljárásban megtárgyalandó javaslatot, ami egyértelművé tenné, hogy a jogszabály nem tiltja egyetlen ország himnuszának elhangzását sem.

Ez a módosító indítvány a himnusztörvény alábbi, legvitatottabb mondatát követné, ami így hangzik: 

"Az állami himnusz állami ünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős, országos vagy helyi jelleggel bíró alkalmakkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre; más állam himnusza csak akkor kerül lejátszásra vagy eléneklésre, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége.”

Ebből a meghatározásból kikerülne a kizárólagosságot jelentő "csak" szócska és leszögeznék, hogy: "az előző rendelkezés nem érinti a természetes és a jogi személyek azon jogát, hogy más ország himnuszát játsszák vagy énekeljék." 

Hogy ezt az említett tervezetet be kell-e vetniük a hidasoknak, az a pénteki szavazásánál derül ki. Mindenesetre Gál Gábor hidas igazságügyi miniszter beterjesztette ezt a gyorsítottan elfogadandó kiegészítési javaslatát, hogy ne legyenek kétségek, a Híd rendbe teszi a korábbi mulasztását.

Ez így, elsőre lehet, bonyolultnak hangzik, ezért a kialakult helyzet közérthetővé tétele miatt pontokba szedtük, hogy mi is történt ma a parlamentben:

  • Csütörtökön elkezdődött a törvényhozás májusi ülésszaka, ahol az első programpontok között hagyományosan az államfő által korábban megvétózott törvények szerepelnek. Andrej Kiska még áprilisban visszadobta a parlamentnek a himnusztörvényt, szerinte ilyenre nincs szükség. Mivel az elnök a jogszabály egészét kifogásolta, ezért a törvényhozás nem tehet mást, vagy fejet hajt az államfő előtt, és elutasítja a törvényt vagy pedig megtöri a vétót és módosítás nélkül, abszolút többséggel jóváhagyja azt.
  • Mivel feltételezhető, hogy a még március 27-én elfogadott lex-DAC-t a törvényhozás a hidas képviselők nélkül is újból jóváhagyja, ezért a Bugár Béla vezette párt egy ún. gyorsított eljárású módosítást terjesztett be a parlamentbe, a kormánykoalíciót alkotó pártok jóváhagyásával. Ez a módosítás csupán akkor kerülne terítékre, ha a Kiska-féle vétót lesöpörné a parlamenti többség, amihez ezúttal a hidas politikusok nem csapódnának hozzá.
  • A legnagyobb vita nem is az SNS és a liberálisabb honatyák között alakult ki, hanem azok között a magyar képviselők között, akik még márciusban vagy megszavazták a félreértelmezhető törvényt (a hidasok közül vagy 9-en), vagy csupán tartózkodtak a jogszabály elfogadásakor (Simon Zsolt).
  • Pénteken szavaznak a megvétózott törvényről, valamint, ha azt újból jóváhagyják, akkor a hidasok “gyorsított” módosításáról is, amit nem ellenez az SNS, sőt. 

Simon Zsolt, független képviselő a törvény vitájában elmondta, a Smer és az SNS génjeiben hordozza a gonoszságot, ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy egy ilyen törvény átmehetett a parlamentben márciusban. Azt is leszögezte a Hídból 2016-ban távozó politikus, hogy adott esetben megtámogatja a Bugár-féle párt módosító indítványát, hogy a magyar himnuszt még véletlenül se fenyegesse egy félreértelmezhető jogszabály.

Simon ennél tovább is ment, kijelentette, hogy a szlovák alkotmányban is helyére kellene tenni a szlovákság mindenhatóságát rögzítő bevezető részt.

Jakab Elemér hidas honatya Simonhoz intézett szavainak bevezetőjéből mellőzte a "kedves"  megszólítást, mert úgy érezte, a Magyar Fórum politikusa nem érdemelte ki azt.

Neki is ment "Zsoltikám"-nak, mondván, a független képviselő csak mostanra lett okos, mivel márciusban ő sem szavazott a törvény ellen, csupán tartózkodott. "Gőzöd nem volt arról, miről szavaztunk akkor" - szögezte le Jakab. 

Simon erre reagálva, a szarkazmust komoly szintre emelve, szépen artikulálva, "Kedves Elemér"-ként magyarul szólította meg Jakabot, hogy aztán leteremtse őt és párttársait a korábbi figyelmetlenségük miatt.

A szócsata visszafogottan folytatódott Simon és Jakab között a Gál Gábor által beterjesztett módosításkor is, de már mások is szóhoz jutottak. Míg Simon szerint a hidas politikusok saját hibájukat igyekeznek helyrehozni a gyorsított eljárásban tárgyalt javaslattal, Sárközy Irén úgy gondolja, a törvény pontosítására azért van szükség, hogy a gyakorlatban semmilyen módon ne korlátozza a kisebbségek jogait. Szerinte egyes képviselők politikai pontok szerzésére használják a helyzetet, de a szlovákok és magyarok közötti feszültségkeltés, illetve a nemzetiségi kérdések kiélezése nagyon komoly következményekkel járhat.

Pénteken szavaznak a képviselők a megvétózott törvényről, illetve a hidas módosításról, és minden arra vall, a himnusztörvényt ezúttal megnyugtatóan rendezni fogják. Még az SNS-es Anton Hrnko is így gondolja, aki azonban nem adott egyértelmű magyarázatot arra, minek kellett az eredeti, márciusban elfogadott törvénybe belehelyezni a minden félreértést okozó, a kizárólagosságot jelentő "csak" szócskát, amit még a jogászok egyik része is korlátozónak bélyegzett meg.

(sp)