Januártól hivatalosan is nemzetiségi iskolák lehetnek a magyar iskolák, de ezzel nem sok minden fog változni

A kormány már elfogadta, és néhány hónapon belül a parlament is rábólinthat a közoktatási törvény módosítására, amelynek segítségével az oktatási minisztérium kisebb reformot szeretne végrehajtani a közoktatásban.

„Ezek a törvények jelentik a változás alapját az oktatásban, és a változás alapját abban, hogy hogyan tekintünk a tanítók szerepére az iskolában” – jelentette ki a három törvényt magában foglaló csomagról Gröhling, miután a kormány elfogadta őket.

– A törvények másfél év alatt kétszer is tárcaközi egyeztetésen voltak, több tucat oktatásügyben dolgozó szervezettel konzultáltunk.”

A miniszter azt már nem tette hozzá, hogy azért kellett kétszer is tárcaközi egyeztetésre bocsátani, mivel első alkalommal ezernél is több módosító javaslat érkezett hozzá, és még maga a minisztérium is módosítást kért, mivel rosszul voltak előkészítve a jogszabályok. „Örülök, hogy a tervezett változások nagy részében sikerült megállapodnunk, ami ilyen nagy változások esetében viszonylag nehéz feladat” – dicsérte meg munkatársait a miniszter.

A magyar javaslatokat elutasították

A hosszú egyeztetés és a miniszter szavai ellenére a nemzetiségi iskolák kérdésében a minisztérium nem hajlott a kompromisszumra, és elutasította a kisebbségi ügyi biztos hivatalának minden alapvető módosítási javaslatát. Bukovszky László hivatala ráadásul nemcsak a saját javaslatait, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Comenius Intézetnek a javaslatait is „befogadta”, vagyis vállalta képviseletüket a tárcaközi egyeztetésben, vagyis a szaktárca a magyar pedagógusszervezet javaslatait is elutasította.

„A javaslatainkat egyeztettük az SzMPSZ-szel és a Comenius Intézettel is, de sajnos mindegyiket elutasította az oktatásügyi minisztérium” – mondta a Paraméternek Bukovszky.

Szimbolikus lépés, de kevés

Nem túlságosan bizakodó Prékop Mária (Híd), aki korábban irányította az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályát.

„Azt egy fontos, szimbolikus lépésnek tartom, hogy ez a kifejezés bekerült a törvénybe, de mindennapokban ez nem hoz semmilyen változást” – mondta a Paraméternek az oktatási szakember.

Ráadásul maga a nemzetiségi iskola definíciója sem jó. „Kimaradtak azok az iskolák, amelyekben nem a nemzetiség nyelvén zajlik az oktatás, hanem csak a nemzetiség nyelvét tanítják, mint például a német vagy a roma iskolák” – magyarázta Prékop.

Ezt kifogásolja Bukovszky László kisebbségi ügyi biztos is, aki szerint ezzel a magyaron kívül gyakorlatilag az összes többi kisebbség iskoláját kizárták ebből a definícióból.

A közös igazgatású iskola, ahol szlovák és magyar osztályok is vannak, már nem nemzetiségi?

Az sem világos, hogy mi lesz azokkal az iskolákkal, ahol például magyar és szlovák osztályok is vannak. „Az olyan iskola, ahol nem minden osztályban tanítanak minden tantárgyat a nemzetiség nyelvén, a definíció szerint nem lesz a nemzetiségi oltatás része” – vonta le a következtetést Prékop.

A javaslat szerint ugyanis az a nemzetiségi iskola, ahol „az egész nevelési-oktatási folyamat – az idegen nyelvek oktatásán kívül – a nemzeti kisebbség nyelvén folyik”. Ebbe viszont nem férnek bele azok az osztályok, amelyekben szlovákul tanítanak.

A kisebbségi biztos javaslata szerint az is nemzetiségi iskolának számított volna, ahol „az oktatási-nevelési folyamat egésze vagy csak egy része, minden osztályban vagy csak az osztályok egy részében a nemzeti kisebbség nyelvén folyik”.

Az oktatási tárca azonban ezt is elutasította.

Tartalmi változás nem lesz

A szűkre szabott definíció mellett tartalmilag sem hoz előrelépést a törvény. „Nem találtam semmilyen tartalmi változást a tervezetekben a nemzetiségi iskolákra vonatkozóan – magyarázta Prékop. – Szabályozza például alapfokú művészeti iskolákat, de semmit nem mond arról, hogy ezek hogyan működnek, ha az oktatás valamelyik nemzetiség nyelvén folyik.”

Lesz magyar iskolapszichológus?

A tervezet bőven szabályozza azt is, hogy milyen segítséget kaphatnak a pedagógusok az inkluzív oktatás során, például hogy gyógypedagógus, iskolai pszichológus segítheti a pedagógusok munkáját, de arról nem ír, hogy kell-e ezeknek a szakembereknek ismerniük a nemzetiségi oktatási intézmény tanítási nyelvét. „Az nem derül ki, hogy mi van akkor, ha az állami pedagógiai-pszichológiai központban olyan pszichológus vagy gyógypedagógus, aki a gyerekekkel az anyanyelvükön tudna foglalkozni – sorolta a kifogásait Prékop. – Nagyon átfogó, nagyon reform törvénynek mondják, és tényleg sok területet újraszabályoz, de kisebbségi szempontból azon kívül, hogy szimbolikusan meghatározza a nemzetiségi iskola fogalmát, mást nem ad. Szerintem ez nagy hiba.”

Ezt szerette volna elérni Bukovszky László is.

„Javasoltuk, hogy a törvénybe kerüljön bele, hogy azok a pedagógiai és pszichológiai tanácsadó intézmények, amelyeknek a területi hatályába nemzetiségi iskolák is tartoznak, legyenek kötelesek a szolgáltatásaikat az adott iskolák tanítási nyelván is biztosítani, sajnos ezt a javaslatunkat sem fogadták el” – tájékoztatot Bukovszky.

A földrajzi nevek maradnak szlovákul is

Nem változik a földrajzi nevek használata sem, amely korábban nagy vihart kavart: most a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a földrajzkönyvekben lehet használni bizonyos magyar kifejezéseket, de zárójelben vagy törtvonallal elválasztva szlovákul is fel kell tüntetni.

A térképeken csak szlovákul lesznek feltüntetve a földrajzi nevek. Az iskolai dokumentáció is marad kétnyelvű, ahogyan ezt eddig megszokták az iskolák.

A tartalmi változást a tantervek átalakítására bízná a jogszabály. „Ha a tantervek, a tananyag tartalma változatlan marad, akkor megint csak egy hangzatos bejelentésről beszélünk, nem reformról” – mondta Prékop.

Villámgyors változás – érettségizni másodikban?

Nagyon gyorsnak tartja a megvalósítás ütemét is Prékop, hiszen a jogszabály már januárban életbe lépne. „Ez hihetetlenül gyors változás, hiszen változik például az érettségi lebonyolítása is: egyes tantárgyakból korábban is érettségizhet majd, aki akar. Hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni, az még nincs kipróbálva – mondta Prékop. –

Képzeljünk el egy iskolát, ahol már másodikosok és harmadikosok is akarnak majd érettségizni a negyedikesek mellett.”

A korábbi érettségi vizsga lehetőségét azoknál a tantárgyaknál akarják biztosítani, amelyeknél a teljes tananyagot átveszik az első két vagy három évfolyamban. „Például ilyen a földrajz vagy a kémia, amit nem tanulnak négy éven keresztül a gimnáziumokban – magyarázta a szakember. – Ez jó ötlet, de nem tudjuk, hogy a gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani.”

Lajos P. János