1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Tájékoztató honlapot indítottak és kampányt kezdenek a 2021-es népszámlálás kapcsán szlovákiai magyar civilszervezetek. A cél, hogy minél több emberhez eljusson a népszámlálás híre, és minél több magyar vállalja magyarságát. A kérdőívet, amely mindössze 13 kérdést tartalmaz, ki lehet majd tölteni magyarul is.
2021. február 15. és március 31. között zajlik majd a tíz évente esedékes népszámlálás, amely ezúttal teljesen új módszerrel és csak elektronikusan zajlik majd. Sokkal kevesebb kérdésre kell válaszolni, a kérdőív kitöltése csak néhány percet vesz igénybe.
Indul a kampány
Magyar civilszervezetek elindították a népszámlálással kapcsolatos kampányukat, amelynek első eredménye egy tájékoztató weboldal, a nepszamlalas.sk. Ezen a gyakorlati tudnivalók mellett – hogyan kell kitölteni a kérdőívet, mit jelentenek az egyes kérdések stb. – a népszámlálás eredményeinek fontosságára is felhívják a figyelmet.
Tokár Géza és Kovács Balázs (Fotó: Paraméter)
Kovács Balázs szervező szerint a népszámlálás eredménye nagy részben meghatározhatja a szlovákiai magyarság következő tíz évét. „A lehető legtöbb magyarhoz, magyar származással bíró személyhez és a kultúránkhoz kötődő emberhez kell eljuttatni azt az üzenetet, hogy vállalják a nemzetiségüket és az anyanyelvüket a népszámlálás alkalmával” – jelentette ki Kovács. Szerinte az külön kihívást jelent majd, hogy ez lesz az első teljesen elektronikus népszámlálás, kérdezőbiztosok és mindenféle papírok nélkül.
Előny a sokszínűség
A kampányban egyrészt magára a népszámlálásra hívják fel a figyelmet, hiszen ez önkéntes, és tartani kell attól, hogy sokan nem is értesülnek majd róla, vagy ha tudnak is róla, nem akarnak bekapcsolódni. Kovács szerint a magyar nemzetiség vállalása már önmagában előnyt jelent. „Előny az ország sokszínűsége, de előny a magyar közösség önbecsülése szempontjából is, és a népszámlálás adatai fontosak a kulturális támogatások, valamint a nyelvi jogok használata szempontjából is” – magyarázta Kovács. 2021-től azokon a településeken lesz kötelező a kétnyelvűség, ahol legalább a lakosság 15 százaléka valamilyen nemzetiséghez tartozónak vallja magát, vagyis a jelenlegi 20 százalékos határ 15-re csökken.
A 2021-es népszámláláson két nemzetiség is megjelölhető, ami a kampány szervezői szerint külön kihívást jelent.
„A magyarság szempontjából az a legjobb megoldás, ha a magyar nemzetiséget kizárólag az első helyen és egyedül jelölik meg.
A szlovák állampolgárság, a szlovák házastárs, az elvégzett szlovák iskola nem azt jelzi, hogy szlovák a nemzetisége” – véli Kovács.
Ugyanakkor többes nemzetiség vállalása lehetőség is arra, hogy növeljék a magukat magyarnak vallók számát és arányát, és a kampány ehhez is hozzá akar járulni „Elsősorban azokra kell fókuszálni, akiknek bátorításra, megerősítésre és pozitív visszajelzésre lehet szükségük” – magyarázta Kovács.
Ez a lehetőség azonban az eredmények többféle értelmezésére is lehetőséget ad, hiszen mondhatjuk, hogy csak az a magyar, aki kizárólag az első helyen jelölte meg a magyar nemzetiséget, de azt is, hogy mindenki magyar, aki legalább az egyik kérdésre azt válaszolta, hogy magyar nemzetiségűnek (is) vallja magát.
„Befogadó magyarságképben kell gondolkoznunk, mindenki számít. Ugyanúgy a magyar közösség tagjai a magyar ajkú romák, a részben magyar felmenőkkel rendelkezők, számítanak a vegyes házasságokban élők, vagy a külföldre költözöttek is” – reagált erre a lehetőségre Kovács.
A két szélsőséges magyarázat alapján előfordulhat péládul, hogy Rozsnyón 6%, de az is, hogy 28% magyart mutat ki az eredmény.
Mikor sikeres a kampány?
Tokár Géza szerint azonban a többes nemzetiség nehezíti majd a kampány és az eredmények sikerességének a kiértékelését is. „Míg tíz éve egy konkrét számot kaptunk arra vonatkozólag, mennyi magyar nemzetiségű állampolgár él Szlovákiában, most hármat is megismerünk majd, értelmezés kérdése, hogy a pusztán magyar identitású lakosok mellett miként tekintünk a másodlagosan szlovák vagy roma, vagy csak másodlagosan magyar nemzetiségű csoportra” – fejtette ki Tokár. A 2011-es adatok megdöbbenést okoztak, hoszen 500 ezer fő alá csökkent a magyarok száma – pontosan 458 467. Ez azt jelenti, hogy az 1991-től, amikor még 567 ezer ember vallotta magyarnak magát, több mint százezerrel csökkent a magyarok száma Szlovákiában. A csökkenés azonban nem volt teljesen meglepő, hiszen már 2001-ben is 50 ezerrel kevesebben vallották magyarnak magukat – 520 528 -, mint 10 évvel korábban.
A kampányt nehezíti a koronajárvány is, amely gyakorlatilag – legalábbis most – lehetetlenné teszi a személyes kampányolást, az élő rendezvények szervezését. A szervezők a kampányt elsősorban közösségi finanszírozásból szeretnék megvalósítani, ezért várják a támogatásokat és önkéntesek jelentkezését. Az előkészítésbe bekapcsolódott, és várhatóan a megvalósításból is kiveszi majd a részét a legtöbb magyar szervezet, Tokár szerint a Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Református Egyház, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is, továbbá az összes, szlovákiai magyarokat megszólító politikai párt is. Az internetes honlap mellett Facebookon és az Instagramon is jelen van a kampány.
– lpj –