Orosz Csaba: megpróbáljuk megőrizni Somorját a jelenlegi mintegy 15 ezer lakosnak – Interjú

Az interjúból megtudhatják:

hogyan birkózik meg Somorja az energiaárak emelkedésével és az inflációval,

miért kellett új szlovák alapiskolát indítani Somorján, és miért nem támogatja ezt az önkormányzat,

hogyan értékeli a polgármester a magyar nemzetiségű lakosság arányának csökkenését

miért van 17 jelöltje az MKP Platformnak a Szövetség 19 jelöltjéből?

megszólítja-e a szlovák választókat, és nem tart-e attól, hogy Kövér László beszéde elriasztotta őket

jó megoldásnak tartja-e, hogy Berényi József megyeelnök-jelöltségéről a pártelnök döntött, nem pedig az illetékes megyei tanács

A gazdasági ügyek jelentik most szinte minden önkormányzat számára a legnagyobb problémát, az infláció egyre magasabb, az energiaárak emelkednek. Ugyan a honlapjuk alapján a bevételeik is magasabbak a tavaly tervezettnél, elvárásaik szerint 17,8-ról 18,7 millióra emelkednek. Tudják kezelni a növekvő inflációt és az energiaárakat? Mennyivel fizet most többet a város az energiáért, mint mondjuk tavaly ilyenkor?

Már most is érezhető az energiaárak növekedésének hatása, a tavalyi árszint duplájáért tudjuk csak venni az energiát. Gyakorlatilag már most kimerítettük azt a keretet, amit az év elején energiavásárlásra szántunk, mivel év közben is emelkednek az ára. Most készülünk olyan költségvetés módosításokkal, hogy az év végéig tudjuk fizetni az energiát. A kétszeres ár is csak annak köszönhető, hogy viszonylag jó szerződésünk van a szolgáltatóval.

A jövő éves árakat még nem látjuk tisztán, de úgy véljük, hogy a 2021-es árak háromszorosánál nem lesz drágább az energia 2023-ban, vagyis 300 százalékos drágulásra számítunk gyakorlatilag egy év alatt.

A jelenlegi helyzetben azonban még ez is pozitív eredmény, mert nem kell ötször többet fizetni az energiáért, a gázért vagy a villanyért.

Készülnek valamilyen megszorításokkal a dráguló energia miatt?

A prioritásainkat megtartjuk, az egyik az oktatás. Hallottam olyan híreket, hogy csökkenteni kell/lehet a fűtést az iskolákban, 21 helyett elég lesz 18 fokra fűteni az osztályokat. Mi azért inkább maradunk a 21 foknál. Inkább máshol spórolunk, például a beruházásokon, nem akarjuk, hogy a gyerekek hidegben üljenek.

A jövő évi költségvetést meg lehet így tervezni?

A költségvetést mindenképpen elő fogjuk készíteni, és el is kell fogadni. Azért is – és ezt ki kell mondani, még ha a választási kampányban ez nem is lesz népszerű –, hogy várhatóan adóemelésre is szükség lesz. Ezért is kell elfogadni a költségvetést még decemberben, mert ezt a költségvetésbe bele kell tervezni.

Tavasszal, a nyár elején komoly önkormányzati tiltakozást váltottak ki a kormány tervei, amelyekkel az önkormányzatokra terhelt bizonyos szociális jellegű intézkedéseket. Például az adóbónusz emelése jó az embereknek, de ezt az önkormányzatok fizetik meg, mert az ő bevételüket csökkenti. A tervek azóta jórészt megvalósultak, béremelés az oktatásban, 500 eurós egyszeri támogatás szeptemberben a közalkalmazottaknak, amelyek egy részét az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodniuk. Sikerült?

Az idei évi költségvetés utolsó módosítása éppen erről szólt. A szeptemberi, egyszeri 500 eurós bértámogatást a közoktatásban dolgozó pedagógusoknak az állam utólag kifizette, de az óvodapedagógusoknak és a nem pedagógiai alkalmazottaknak az önkormányzatok fizették saját zsebből.

Ez Somorján 360 ezer eurós kiadást jelentett a költségvetésben.

Átcsoportosítással, a tartalékok kihasználásával tudtuk kezelni. Az idei év rettenetes volt az önkormányzatoknak, az érintett alkalmazottaknak ugyan jól jött a 10 százalékos béremelés, de éppen ebben a kritikus időszakban az önkormányzatoknak nem volt egyszerű ezt megvalósítani.

A város lakossága csak enyhén bővült, a 2011-es és a 2021-es népszámlálás közt eltelt tíz évben csak mintegy 1000 fővel nőtt, miközben a szomszédos településeken, falvakban népességrobbanás tapasztalható: sok helyen megtöbbszöröződött a lakosság. Szándékos politika eredménye, hogy nem mérnek ki telkeket, nem engedik lakások, lakóparkok építését?

Valóban, nem volt nagy lakosságnövekedés, ami szerintem teljesen rendben van. A jelenlegi városvezetés, akárcsak az előző is, látta azt a veszélyt, amit a hirtelen lakosságnövekedés jelent itt Pozsony közelében, és amivel sok helyen csak most kezdenek foglalkozni, azt mi már jóval előbb megtettük. A környékünkön egyes falvak szinte városokká nőtték ki magukat. Mi csak egyetlen eszközzel tudtuk korlátozni ezt a folyamatot: a területfejlesztési tervvel. Nem nyitottunk új építési telkeket. Ugyan most épült be az a terület, ahol még talán 2013-ban kezdődött ingatlanfejlesztés, ez egy 150 házból álló lakópark. De itt is a lakók fele somorjai gyökerekkel rendelkezik, vagyis olyan fiatalok építkeznek ott, akik itt születtek és itt maradnak a városunkban.

De ezen kívül egyetlenegy új utcát sem nyitottunk, megpróbáljuk megőrizni Somorját ennek a 15 ezer lakosnak.

Van még talán 1500-2000 lakos, akiknek nincs bejelentett lakhelyük, de mi azt akarjuk, hogy a somorjai lakosoknak a mai a komfortja megmaradjon. A legtöbb intézményünk jól működik, megfelelő kapacitással. Jelenleg nem kell új iskolát építeni, viszont szaktantermekkel akarjuk bővíteni a szlovák iskolát, az egészségügyi központunkat felújítottuk, a szociális intézményeink állapota is megfelel a jelenlegi helyzetnek. Persze lehetne több férőhely, de addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Ha lazább lenne a lakáspolitikánk, már biztosan 20 ezer fölött lenne a lakosok száma.

Tavaly elkészült az R7-es gyorsforgalmi út. Segített ez a városnak?

Óriási előnyt jelent, hiszen Somorja lakosainak a nagy része főképp Pozsonyban, Pozsony környékén dolgozik, de sokan Ausztriába járnak munkába. A gyorsforgalmi út tényleg komoly segítség, főleg a reggeli és a délutáni órákban. Korábban reggel legalább másfél óráig tartott bejutni Pozsonyba, és ugyanennyi volt az esti hazaút. Idegtépő három óra volt mindenkinek, amit az utazás elvett az életükből. Most már szinte 20 perc alatt bent lehet lenni a fővárosban.

A közlekedési minisztérium terveiben szerepel egy olyan lehetőség is, hogy Somorja újra kapcsolódhatna a Pozsony-Dunaszerdahely vasútvonalra. Lát valami esélyt arra, hogy ez a terv a közeljövőben tényleg megvalósul?

Igen, bízom benne, hogy nem csak terv marad. Ez is nagy segítség volna az embereknek, de az ipart is fellendítené, enyhítené a közúti forgalmat. És a vasúti forgalom még mindig olcsóbb, mint a közúti.

Ugyan a lakosság nem nőtt túlságosan, viszont a nemzetiségi arányok változtak az elmúlt tíz évben. A 2021-es népszámlálás szerint 53-ról 49,5 százalékra csökkent a városban a magyarok aránya, a szlovák lakosságé pedig 34-ről 41-re emelkedett. Hogyan akarják ezt kezelni? Tart attól, hogy teljesen átbillen az arány a következő tíz-tizenöt évben?

Megállítani sajnos nem tudjuk ezt a folyamatot, de lassítani igen. Egyértelmű, hogy az identitás megőrzése a legfontosabb, ezzel befolyásolható ez az arány.

Meg vagyok győződve, hogy nagyon sok olyan ember is szlováknak vallotta magát, aki valójában magyarként éli hétköznapjait. Élnek Somorján is olyanok, akiknek nem annyira fontos az identitás.

Én azonban az oktatásban is azt a nézetet támogatom, hogy az anyanyelvű oktatás a leghatékonyabb, legjobb módszer a gyerekek számára, magyar ember menjen magyar iskolába, mert ott magyarul gondolkodhat. De az igaz, hogy a nemzetiségi arány változik.

Az arány az alapiskolák létszámát tekintve viszont már megfordult, a szlovák iskolába több gyerek jár, mint a magyarba. Elemezték, hogy ennek mi lehet az oka?

Ez összefügg az előbbi kérdéssel, vagyis hogy sokan vannak, akik otthon ugyan magyarul beszélnek, de már szlováknak vallják magukat. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy jobban tud majd érvényesülni a gyerekük, ha szlovák iskolába jár, szerintem nincs igazuk. Sokan szereznek diplomát azok közül is, akik magyar alapiskolába, magyar gimnáziumba jártak. Vannak, akik ezt másképp látják. Vannak, akiknek nem a legfontosabb az identitás, talán a karriert előbbre valónak tartják.

Azonban az oktatási miniszter a megyeelnökkel augusztusban jelentette be, hogy egy új, szlovák alapiskolát nyitnak Somorján, egyelőre két osztállyal, elsővel és ötödikkel. Az alapiskola létrehozása alapvetően helyi önkormányzati feladat, miért így kellett megoldani, hogy kevés a férőhely a szlovák iskolában? A már meglévő somorjai szlovák iskolát nem lehetett bővíteni? Vagy, ha egy új iskola létrehozása a megoldás, akkor abba a város miért nem tudott bekapcsolódni?

Nem véletlenül alakult így. Az ügy kapcsán a somorjai szlovák alapiskoláról beszélünk, a magyart ez nem érintette. Az az iskola mintegy 850 fő számára lenne ideális, de most 1150 gyerek jár oda. Somorjához egy elég tág régió kapcsolódik, ami Szemettől egészen Egyházgeléig, Sárosfáig nyúlik. Fokozatosan az egész régióból ide íratták be a gyerekeket. Tudjuk, hogy vannak falvak, ahol korábban megszűntek a szlovák iskola, mert nem volt rá igény. Azt is tudjuk, hogy az a pénz, amit az államtól a gyerekek után kapunk, az távolról sem elég egy iskola fenntartására.

A somorjai önkormányzat költségvetésében arra nincs pénz, hogy egy új iskolát építsünk csak azért, hogy kiszolgáljuk a felelőtlen ingatlanfejlesztőket.

Beszélhetünk Vörösmajorról, Gútorról, Macházáról vagy több más településről is, ahol robbanásszerűen nő a lakosok száma, de a törvény nem írja elő, hogy iskolát is építsenek az ingatlanfejlesztők. Azt pedig nem tartom teljesen korrektnek, hogy a somorjai önkormányzat költségvetéséből taníttassuk a máshol lakó a gyerekeket. Ez nem lenne korrekt a somorjai lakosokkal szemben sem. Ezért elkezdtük szűkíteni az iskolakörzetet, és körülbelül két-három éve elértünk oda, hogy teljesen megszüntettük annak a lehetőségét, hogy Somorjára nem somorjai gyereket be lehessen íratni iskolába. Ezzel elértük, hogy a szlovák alapiskolában csökkenni fog a gyereklétszám, így nem lesz szükség bővítésre.

Viszont a környéken lakó gyerekek számára biztosítani kellene a szlovák iskolát is, ha erre van igényük.

Nagyszarván indult ez a történet, mintegy hat éve ott szerettek volna a szülők szlovák oktatást indítani. Óriási igényről beszéltek, de ezt akkor a falu elutasította. Körülbelül két éve merült fel az az ötlet, hogy Somorján hozzanak létre egy iskolát, megkerülve az önkormányzatot. A megyei önkormányzathoz tartozó somorjai gimnáziumban szerettek volna kéne egy első és egy ötödik osztályt nyitni. A folyamatban a megyei képviselő-testületnek csak az lett volna a szerepe, hogy az épületet bérbe adja erre a célra. Tehát nem az önkormányzat kezdeményezte, hanem a nagyszombati regionális oktatási hivatal, ők vitték ezt végig. De tavaly még a jogszabályok szerint csak a helyi önkormányzat döntése alapján lehetett alapiskolát nyitni. A somorjai önkormányzat ezt elutasította, ugyanígy döntött az iskolai tanács is.

A kormány azonban törvényt módosított, és ma már a regionális oktatási hivatal is alapíthat alapiskolát. Így meg tudták nyitni a nélkülünk is az első és ötödik osztály.

Mi kezdettől azt az álláspontot képviseltük, hogy ott kellene iskolát nyitni, ahol szükség van rá, ahol a gyerekek élnek. Miért nem épít az állam iskolát Macházán vagy Tárnok közelében, egy köztes területen. Hozzávetőlegesen öt-hat falu érintett: Bacsfa, Nagyszarva, Keszölcés, Tárnok, Macháza. A polgármesterek egyébként felmérték, hogy mennyi gyerek igényelne oktatást szlovák iskolában, és hányan vannak, akiknek ezt helyben nem tudják biztosítani, de csak néhány ilyen igénylőt találtak. Ez a viszonylag gyenge igény beigazolódott most, az iskola megnyitása után is: huszonöt gyerek jár az ötödikbe, és tizenhárom az elsőbe. Az ötödikbe beíratott a huszonötből ráadásul tizenhárom gyerek a mi somorjai iskolánkból lépett át. Tudomásom szerint a maradék 12 gyerek sem azokból a falvakból érkezik, ahonnét az iskola megnyitását igényelték, a legtöbbjük a Pozsony irányába eső falvakban él. A tizenhárom elsősből pedig többen szintén a mi somorjai iskolánkba beíratottak közül léptek át a most megnyitott iskolába.

Említette, hogy a szlovák iskola bővítése részben pénzkérdés, mert az önkormányzatnak olyan gyerekek oktatásához is hozzá kellene járulnia, akik nem Somorján laknak. Nem lehetett volna megegyezni a megyével a „társfinanszírozásban”? Például, ha bővítették volna a somorjai alapiskolát, amihez a megye is hozzáfizethetett volna.

Úgy tudom, a jelenlegi helyzetben erre nincs törvényes lehetőség. Lehet, hogy ígéretet tennének az anyagi támogatásra, de ennek nem lenne jogi ereje. Egy új iskolát, vagy a régi mellé egy új szárnyat fölépíteni, az több évbe telik. Oldja meg ezt az állam vagy a megye. Kicsit önzőnek tűnik a döntésünk, de vannak egyéb pluszköltségeink is: a délutáni foglalkozások például már teljes egészében a várost terhelik. Azok a gyerekek, akik délután valami rajzkörre vagy zeneiskolába fognak beiratkozni, azok már önkormányzati intézménybe járnak.

Mennyire lesz ön szerint stabil, hosszú távú ez a megoldás?

Amit elmondtam, ez csak a kérdés anyagi része. A másik az, hogy ezzel a gimnáziumot is korlátozzák. A Felső-Csallóközben ide jár a legtöbb gyerek. Most indul két osztály, jövőre már négy osztály lesz, aztán hat osztály, és attól tartok, hogy ezzel elkezdik felszámolni a gimnáziumot, ami szerintem azért van küldetése itt Somorján, és tényleg nemcsak a magyar gimnáziumot féltjük, előbb-utóbb a szlovák gimnáziumot is korlátozhatja.

Ezért kérdeztem, hogy mennyire hosszú távú ez a megoldás, mert két osztály még könnyen el lehet helyezni, de mi lesz, ha kiépül a kilenc évfolyam?

Ez szerintük is csak ideiglenes megoldás, csak ezt a két osztályt tudták elhelyezni. Ha tovább akarnának bővíteni, akkor már szaktantermeket kellene majd osztállyá alakítani.

Ön megyei képviselő is, tud olyan tervről, hogy hosszabb távon másik, új épületet kap ez az új alapiskola?

Ezt a kérdést mi is feltettük a megyeelnöknek. Ő csak annyit mondott, hogy két évre adtuk bérbe az iskolának ezt a két osztályt, és kizárta azt, hogy abban az épületben újabb osztályokat helyeznének el. Két éven belül valahogy megoldást kell találni. Én úgy látom, hogy a megye nem akar ezzel foglalkozni, az államnak kellene megoldania, de attól félek, hogy az oktatási minisztériumnak sincs elképzelése, terve. Mi több alternatívát is kínáltunk. A somorjai magán szakközépiskola jórészt kihasználatlan épületében akár 10 osztály is elférne

Most másodszor indul a polgármesteri posztért, négy éve még a Magyar Közösség Pártja színeiben indult, most a Szövetség színeiben. Feszültséget okozott a pártban, hogy a 19 városi képviselőjelölt közül 17-et az MKP platform adhatott, az Összefogás és a Híd pedig csak egyet-egyet. Ez az arány hogyan jött ki?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ezt az arányt néhányan nem tudták elfogadni.

Bugár Béla emiatt lépett ki a pártból?

Igen, én legalábbis így tudom, de én is csak a médiából értesültem erről. De visszatérve a jelöltekhez: tavaly októberben létrejött a Szövetség pártja. Én is támogattam azt az elképzelést, hogy fogjunk össze, próbáljuk elfelejteni a régi sérelmeket. A politika nem arról szól, hogy szeretni kell egymást, hanem arról, hogy a közösség érdekében meg kell egyezni és kompromisszumokat kötni.

A 17:2 nem túl nagy kompromisszum…

Igen, de folytatnám. Itt Somorján az MKP annyira erős volt, hogy a legrosszabb eredmény is 17 képviselő volt a 19-ből. A Híd színeiben kétszer jutott be egy-egy képviselő. És nem is volt a hidas körökben próbálkozás, hogy új embereket jelöljenek. Tehát ugyanazokat akarták volna indítani, akik már két választáson sem jutottak be helyi képviselőnek.

Én nem akartam, hogy olyan jelenlegi képviselő ne induljon, aki már több ciklusban bejutott és bizonyított, mert indítani akarjuk azt az embert, aki már kétszer nem jutott be.

De az arányokról taggyűlésen döntöttünk, erről szavaztunk, ők tehettek volna más javaslatot is.

Az igaz, hogy az önkormányzati választásokon az MKP-jelöltek általában nyerték a körzeteiket, viszont a parlamenti választásokon 2016-ban még a Híd volt az erősebb, 30:27 arányban. 2020-ban megfordult az arány, az MKP lett az első 25 százalékkal, de a Híd is kapott 15 százalékot. Ezeket az arányokat nem akarták figyelembe venni?

Én nem akarok senkit megsérteni az említett két pártból, de ilyenek az arányok. Az Összefogás gyakorlatilag nem létezett Somorján, nekik nem volt kinek fölajánlani több helyet. Ők szerintem maximálisan elégedettek ezzel az egy lehetőséggel is. A Hídban pedig ugyanazok az emberek mozogtak, akiknek már több választáson sem sikerült bejutni a város vezetésébe. Próbáltunk abból kiindulni, hogy a 19 képviselői helyből a Szövetség ténylegesen 19-et megszerezzen.

2018-ban gond nélkül, 50 százalék fölötti támogatással nyerte a polgármester-választást, és a képviselő-testületben is csak egy független képviselő van, a többi az MKP színeiben jutott be. Nem tart attól, hogy az idei választás más lesz, kiindulva abból, hogy 2020-ban ugyan megnyerte az MKP a parlamenti választás itt a városban, de második helyen már az OĽaNO végzett, és több szlovák párt is értékelhető, 5 százalék feletti eredményt ért el. Nem tart attól, hogy idén az önkormányzati választásokon is nagyobb lesz a verseny? Polgármesterjelöltként két kihívója is van, és az egyiket, a Magyar Fórum jelöltjét még három másik párt is támogatja.

Valóban vannak, akik abból űznek sportot, hogy minél több pártot fel tudjanak írni támogatóként a plakátra. Viszont az emberek a jelölt személyét nézték. Annak ellenére, hogy Somorján lakott a Híd párt elnöke, minisztere, mégis az MKP jelöltjei voltak sikeresebbek. Az alapfeltétel, hogy a jelölt somorjai legyen, a választók ismerjék, tudják róla, hogy itt, somorjai szervezetekben bizonyított. Én most is abban bízom, hogy az emberek látják, hogy mit tettünk le az asztalra az elmúlt négy évben, és az eredményeket fogják értékelni. Ki merem mondani, hogy nagyon sok munkát elvégeztünk, annak ellenére, hogy nem egyszerű négy évet tudunk magunk mögött. Úgy gondolom, hogy minden téren fejlődtünk, az a beruházások, a szociális szféra, az egészségügy, a sport és a kultúra terén is. Biztosan lesznek olyanok, akik azért fognak a szlovák jelöltre szavazni, mert nem akarnak magyar városvezetést látni Somorja élén.

Én abban is bízok, hogy lesznek olyan szlovák választók is, akiknek nem az az elsődleges, hogy most ne magyar legyen a polgármester, hanem azt fogja értékelni, hogy jól végeztük a dolgunkat, fejlődött a város.

A szlovák választókat meg tudják szólítani?

Szerintem igen. Mi sohasem hoztunk csak azért döntéseket, hogy a magyar embereket előnyben részesítsük. Próbáltunk maximálisan odafigyelni, hogy egyformán, az igényeknek megfelelően kapjon mindenki segítséget, ha erre van szükség. Szerintem van egy olyan réteg, aki ezt értékelni fogja, és nem a nemzetiség alapján fog dönteni.

Egy évvel ezelőtt kisebb botrányt okozott, amikor Kövér László, az Országgyűlés elnöke átadta a kitelepítési emlékművet. Nem tart attól, hogy ez elriaszthatta a szlovák választóit? Milyen volt ennek helyben a visszhangja?

Én nem tudok arról, hogy ez az ügy itt helyben nagy visszhangot váltott volna ki. Úgy gondolom, hogy ezt az ügyet a nagypolitika próbálta kicsit meglovagolni. Ez is egy folyamatnak a része. Maga a kitelepítési emlékmű azt mutatja, hogy nekem és a képviselő-testületnek is nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk el a múltról, a múltban történt dolgokról.

Tehát annak ellenére, hogy Somorjáról szinte teljesen eltűnt a zsidó közösség, a zsidó temetőt is rendbe hoztuk, felújítottuk a siratóházat is, idén pedig a holokauszt emlékmű is elkészült. Nem véletlen, hogy a kitelepítésről sem feledkeztünk meg, ami súlyos csapás volt Somorja és az egész régió lakossága számára.

Nagyon sok családot telepítettek ki, Magyarországra és Csehországba. Ezért támogatta a város a kezdeményezőket, egy civil szervezet, akik ezt az egészet végigmenedzselték.

Nem is a kitelepítési emlékművel volt a probléma, hanem a megnyitón Kövér László beszédével. Lehetett volna szlovák vendéget is hívni.

Igen, többen kérdezték már, ha eljött Kövér László, akkor miért nem hívtuk el Boris Kollár szlovák házelnököt is. De erre csak azt tudom mondani, hogy az átadót nem mi szerveztük. Aztán az egésznek a forgatókönyvét nem mi állítottuk össze, mi is csak meghívott vendégek voltunk.

Lehet, hogy akkor Kövér Lászlót sem kellett volna meghívni.

Ezt a kérdést tényleg nem nekem kellene feltenni.

Azt mondta, az elmúlt négy évben fejlődött a város, de mit szeretne elérni a következő négy évben?

Eddig sem az volt a célunk, hogy új épületeket, intézményeket hozzunk létre, inkább azt a vonalat képviseltük, hogy azt hozzuk rendbe, ami már megvan. Vannak óvodáink, iskoláink, de sok épület már 30-40 éves, olyan állapotba kell hozni őket, hogy megfeleljenek a jelenlegi igényeknek. Az utak, járdák felújításában is haladtunk, de még mindig sok az elmaradás. Az egészségügyi intézményeinkbe sikerült szakembereket találni, de ennek alapfeltétele volt az, hogy a városi rendelőintézetet felújítottuk, teljesen megfelel az alapkövetelményeknek. A sport és kultúra támogatását is nagyon fontosnak tartjuk, mert ezek segítenek közösségeket építeni a városban. Minden téren vannak célkitűzéseink. Sikerült teljesen új épületbe költöztetni az idősotthont, amit a jövőben bővíteni is tudunk, mert az igény nagy. De a jövőben meg kell oldanunk a nappali ellátó szolgálatot is, mert szükség van rá. A meglévő nyugdíjas klubot, ahol négy klub is működik, egy-két hónapon belül lebontjuk, és egy újat, egy komfortosabbat építünk. Gyakorlatilag minden területen vannak komoly feladataink.

A megyei választásokon is indul, és jelenleg is megyei képviselő. Hogy segítette eddig Somorját a megye, milyen a viszony a megye és a város között, ha most nem nézzük az új szlovák iskola létrehozását?

Úgy vélem, hogy a szlovák iskola kérdésétől eltekintve fontos partnere a megye a városnak. Az előző ciklusban a gimnázium tornatermét újították fel, kicserélték az ablakokat, komoly felújításon esett át az iskola. A Honismereti Ház már ebben a ciklusban lett teljesen felújítva, több százezer eurót fordított rá a megye. Sok megyei támogatást kaptak a somorjai civilszervezetek is.

A Szövetség megyei listáján a Dunaszerdahelyi járásban a lehetséges nyolc jelöltből 6 az MKP Platform tagja, ráadásul Berényi József, a platform országos elnöke a megyeelnökjelölt. Ráadásul a megyeelnökjelölt személyéről nem az kerületi tanács, hanem egy személyben a pártelnök döntött. Erről mi az ön álláspontja, hogy mennyire volt ez szerencsés ez a lépés?

Hát egyértelműen szerencsésnek tartom ezt a döntést, mert más, lehetséges és esélyes jelöltet nem át, hogy egyedül Berényi József lehetett.

Nem is konkrétan Berényi József személye a probléma, hanem az, hogy a pártelnök döntött róla, nem pedig az a testület, amelynek ez lett volna a joga és feladata.

A Dunaszerdahelyi járás nem tett javaslatot a megyeelnöki posztra, a Galántai járás pedig Berényi Józsefet javasolta. A megyei tanács végül nem volt képes dönteni a jelölt személyéről. Az utolsó lehetőség volt az országos elnök döntése. Vitatott, hogy erre volt-e joga, szerintem volt, és ő döntött. Badarság lett volna nem indítani saját elnökjelöltet, csak azért, mert a három platform nem tudott megegyezni. Ezt mondjuk ki őszintén, hogy a jelenlegi helyzetben a „magyar kapanyél” is elsülhet. Tíz szlovák jelölt van, a szavazatok meg fognak oszlani. Szerintem tényleg van esélye Berényi Józsefnek, akár elnöki pozíciót megnyerésére is.

Lajos P. János