1
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció
Megosztás
Igor Matovič váratlan becsúszásával véglegesült a jelöltek listája: szerdára kiderült, hogy kik azok a személyek, akik megmérettetik magukat a márciusban esedékes államfőválasztáson. Az összesen 11 jelölt között felül vannak reprezentálva a pártelnökök, de rajtuk kívül a posztért megmérkőzik még három exminiszter és két "civil" is. Lássuk, kikről is van szó.
A szlovák parlament elnöke január 8-án hirdette ki a köztársaságielnök-választás időpontját, eszerint annak első fordulójára március 23-án kerül sor. Azóta eltelt három hét, és a rajtvonalra felállt 11 jelölt. Ha az első fordulóban egyikük sem kap 50 százalékot, akkor a második fordulón – ami április 6-ra esik – már csak az első két helyezett vesz részt. Úgy néz ki, erre jelenleg a kormánypárti Peter Pellegrini házelnöknek, illetve Ivan Korčoknak, az OĽaNO-kormányok volt külügyminiszterének van a legnagyobb esélye.
A három pártból álló kormánykoalíció – a barátságtalan belviszonyaira jellemző módon – két aspiránst is küld a kampányba. Kettőjük közül a komolyabbik a szeptemberi választásokon majdnem 15 százalékot szerzett Hlasnak az elnöke. Peter Pellegrini néhány hónapig lebegtette az indulási szándékát, aztán pár napja felvállalta a kihívást és arról beszélt, hogy mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy sikere esetén a koalíció stabil maradjon. És míg a legerősebb kormánypárt, a Smer teljes vállszélességgel kiáll mellette, a kisebbik szövetségesük, az SNS annyira nem, hogy inkább saját jelöltet állított. Mégpedig az utóbbi időben hibát hibára halmozó Andrej Dankót. A nemzetiek vezetője állítólag azért döntött az indulás mellett, mert sajnálatára Robert Fico nem akar megküzdeni az elnöki posztért, és szerinte olyan embert kell megválasztani államfőnek, aki nem lesz áruló. Márpedig meggyőződése, hogy ha Pellegrini újra megerősödik, akkor elárulja a kabinetet adó pártokat. A kampányt majd bizonyára szaftosabbá teszi, hogy a nemzetiek zászlóvivője elég gyakran rugózik a hlasos pártelnök szexuális irányultságán is, mondván, ha valaki jelölteti magát, akkor azt az újságírók úgyis meztelenre vetkőztetik, és firtatni fogják, ki lenne a szlovák first lady.
A január második felében az Ipsos által végzett felmérés szerint Peter Pellegrini a szavazók 40,7%-ának voksára számíthat, míg a második helyre Ivan Korčok volt külügyminiszter a befutó, 38,2% százalékos eredménnyel. Ez utóbbi, a párton kívüli diplomata még tavaly augusztus végén jelentette be, hogy indul az államfői tisztségért, és azt vallja, hogy
nem lehet a hatalmat egyetlen garnitúra kezébe adni, kiegyensúlyozottságra van szükség. A demokratikus, atlantista irányultságú ellenzéki erőkre támaszkodó exkülügyér úgy véli, a jelenlegi kormánykoalíció beavatkozik az igazságszolgáltatásba, és aggasztónak találja, hogy Ficóék furcsa szövetségeket kötve fordulatot hajtottak végre a külpolitikában.
Az Ipsosnál és a Focus ügynökségnél is a maga 10 százalék körüli népszerűségével a mečiarista időket idéző Štefan Harabin áll a harmadik helyen. A Fico hírhedten magyarellenesre hangolt, első kormányában igazságügyi miniszterként tevékenykedő, rendszerint dezinformációkat terjesztő személy 2019-ben is kampányolt az elnöki pozícióért. Aztán az elismerésre méltó 14 százalékos teljesítményével lemaradt a második fordulóról, bár – egyfajta trumpi megközelítést alkalmazva – ő ennek ellenére a választások győzteseként tekintett magára.
Harabin kollégájaként szintén 2006 és 2009 között miniszterkedett az akkor külügyeket irányító Ján Kubiš, aki jószándékúan viszonyul egykori "kenyéradójához", Ficóhoz. A kampányát saját pénzéből fedező exdiplomata, – akinek a Focus szerint január közepén 5 százalékos volt az elfogadottsága – még nem állt elő a programjával, ám úgy véli, Szlovákia nem azt érdemli, hogy a mostanság tapasztalt megosztottság elmélyüljön, hogy az ország polarizálódjon, meg hogy a pártpolitika beférkőzzön az államfői hivatalba.
A "kampánygulyásba" bevallottan ízt csempészni kívánó Igor Matovič az utolsó pillanatban jelentkezett be a versenybe. A 2020-as parlamenti választáson még 25 százalékos népszerűségű, de 2023 végére 9 százalék alá ereszkedett párt elnökét – államfői babérokra pályázóként – eddig egyik közvélemény-kutató cég sem mérte, ezért csupán tippelni lehet, hogy feltehetőleg csak az OLaNO-ból Slovensková lett mozgalma támogatottságát szerezheti meg – ami meg 6-8 százalék között mozog. Ám, ismerve a korábbi kormányfő habitusát, a mostani
reklámhadjárat dinamikáját simán befolyásolhatja. Az ellenzéki kollégái által is éppen csak megtűrt Matovič az indulásával az igazság kereséséhez akar hozzájárulni, és megadni az embereknek a lehetőséget, hogy az első fordulóban a lelkiismeretük szerint szavazhassanak.
A két százaléknál nagyobb népszerűségű parlamenten kívüli pártok jelöltjei között ott találjuk Forró Krisztiánt is, aki a Magyar Szövetség színeiben vág neki a megmérettetésnek. A pártelnök arra törekszik, hogy megmutassa közösségünknek az erejét, meg azt, hogy nem lehet bennünket félreállítani, ugyanakkor elégedett lenne 4 százalékos eredménnyel. Forró valószínűleg azért sem számíthat a legerősebb elődpárt 2014-es relatív sikerére, – amikor az MKP jelöltjeként Bárdos Gyula 5,1 százalékot ért el, – mert a Magyar Szövetség vezetőjének a lelkén szárad, hogy beszabadította a pártba a hazai magyar összefogás legaktívabb szétverőjét. Aki meg ott tart, hogy az alelnöki pozíciójából nyíltan hirdeti az Andrej Danko világlátásával teljesen kompatibilis igéjét, amibe belefér az is, hogy állandóan bevédi a "progresszív dzsihád" által "fenyegetett" SNS-es minisztereket.
(sárp)