1
-illusztráció- (Fotó: TASR)
Megosztás
Nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössünk a szlovákiai lakosság egy részével, mi minden lakost képviselünk. Ezt Peter Pellegrini, a parlament és a Smer-SD alelnöke jelentette ki csütörtökön, aki hivatalos állásfoglalást vár Igor Matovič (OĽaNO) kormányfőtől ebben a kérdésben.
Szerinte arra sincs szükség, hogy az ország a szlovák-magyar kapcsolatok terén más irányba mozduljon el. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évet tekintve most a legjobb a két ország viszonya.
A Smer-SD alelnöke a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója és a magyar nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott keddi találkozóra reagált, melyen a kormányfő és néhány kormánytag mellett a szlovákiai magyar kisebbség képviselői vettek részt. A parlamenten kívüli MKP párt küldöttsége a találkozón átadta a miniszterelnöknek a magyar nemzeti közösség memorandumát, melyben többek között az autonómia megvalósítását kérik bizonyos területeken.
„A múltban sok pozitív változás történt, melyek az itt élő magyarok és az egyéb kisebbségek javát szolgálták. Nem látok semmilyen indokot arra, hogy ennél is tovább menjünk. Fölöslegesen tépnénk fel a sebeket és fölöslegesen traumatizálnánk a kapcsolatainkat”
– jelentette ki Pellegrini. Úgy véli, ahhoz, hogy egy szlovákiai kisebbség – beleértve a magyar kisebbséget is – „jól működhessen”, nincs feltétlenül szüksége arra, hogy a parlamentben egy kizárólag az adott kisebbség tagjaiból álló párt képviselje az érdekeit.
Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke elutasít bármiféle vitát, amelynek a trianoni békeszerződés megnyitása lenne a tárgya. Hozzátette: egy ilyen vitának valószínűleg súlyos következményei lennének mindkét államra nézve. Kollár szerint Szlovákia és Magyarország viszonya jelenleg átlagon felüli, ezért továbbra is a jövőbe kell tekinteni, és kölcsönösen segíteni kell egymást, például a V4 projekt megerősítése által.
Juraj Šeliga (Za ľudí), a parlament alelnöke úgy véli, Matovičnak, mint a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak joga van bármilyen rendezvényt megszervezni. Pozitívan értékeli, hogy a kormányfő efféle informális eszközökkel is igyekszik megerősíteni a szlovákok és a magyarok kapcsolatát. Információi szerint a miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy egy memorandumot fognak átadni neki, így nem is buzdított erre senkit, nem lépett fel proaktívan. Šeliga a tíz éve tartó jó szlovák-magyar viszony és együttműködés folytatását szorgalmazza. Egyben elutasítja a feszültségkeltést, valamint azt a törekvést, hogy belerángassák a kormányt „más országok játékaiba”.
A magyar nemzeti közösség memoranduma olyan követeléseket tartalmaz, mint a magyarság államalkotó nemzetként való elismerése Szlovákián belül, illetve egy „magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján”. Az MKP, amely a memorandumot átadta, a kormányfő akcióját „kedves gesztusként” értékelte.
„Először fordult elő Szlovákia újkori történetében, hogy a miniszterelnök szembenézett ezzel a magyarok számára nagyon fájdalmas eseménnyel, és jelképesen a jobbját nyújtotta a közösségünk felé, kilátásba helyezve az ígéretes közös jövőt”
– közölte Králik Róbert, az MKP sajtótitkára, hozzáfűzve: a tettek az igazán fontosak.
A parlamenten kívüli Híd párt a szóban forgó találkozóra reagálva a Szlovák Alkotmány preambulumának módosítását, a kettős állampolgárságról szóló törvény rendezését, egy átfogó kisebbségi törvény elfogadását, valamint az elmaradott, kevert lakosságú régiók fejlesztését kérte Igor Matovič (OĽaNO) kormányfőtől. Magdeme Klára, a Híd szóvivője hozzáfűzte: ami igazán számít, az az, hogy a kormányfő által kifejezett gondolatokat a kormánya hajlandó-e konkrét tettekre váltani. A preambulum módosítását szorgalmazta a parlamenten kívüli Magyar Fórum párt is. Simon Zsolt pártelnök kijelentette: a magyarok azt szeretnék, ha az alkotmány preambuluma is egyenrangú állampolgárokként határozná meg őket.
TASR