1
Fotó: tasr
Megosztás
A választásokon a legerősebb kormánypárt színeiben induló Lukáš Kyselica minapi "lebukása", amikor is kiderült, hogy miközben exrendőrként az OĽANO képviselőjelöltjeként kampányolt, a katonai titkosszolgálat alkalmazásában állt, újból ráirányította a figyelmet arra, Igor Matovič milyen embereket emelt be a politikába.
Lukáš Kyselica, aki rendőrként a Gorilla-nyomozócsoport korábbi vezetője volt, nem az egyetlen "egyszerű ember", aki reflektorfénybe került. Pár hónappal a februári választások előtt, amikor az OĽaNO még lejtmenetben volt, akkor kezdett bele Matovič az egész jelöltállítási folyamatba. Ez abban az időben történt, amikor még a Progresívne Slovensko/Spolu 10 százalék feletti népszerűségével szárnyalt, aminek hatására Matovičéktól lassan kezdtek elpártolni a választók. Hiszen
amíg 2016-ban az OĽaNO-nak a támogatottsága 9 százalék körül mozgott, három évvel később, az államfőválasztás, valamint az európai parlamenti választások idején a párt elfogadottsága a bejutási küszöb környékére olvadt.
2019 nyarán és őszén tehát az feletti 5-6 százalék körüli népszerűségnek örvendhetett, és ez volt az az időszak, amikor a pártelnök nekilátott a jelöltállításnak. Nem volt könnyű időszak, mert Egyszerű Emberek parlamenti frakciójának öt képviselője -élükön Veronika Remišovával – akkoriban jelentette be, hogy a következő parlamenti választásokon nem a Matovič-féle párt színeiben mérettetik meg magukat. Más pártokkal ellentétben Matovičéknál az sem lehetett megoldás, hogy a párt struktúráiban dolgozó személyek közül pótolta volna a kieső embereket, tekintve, hogy az OĽaNO-nak alig négy tagja volt, és jelenleg is csak 40. Ilyen körülmények között hozta tető alá a pártelnök a választási listát, amit aztán tavaly december elején mutatott be.
Egy rendkívül tarka kombinációt sikerült összeállítania Matovičnak, a listán szerepeltek ismert sportolóktól kezdve keresztény aktivistákig mindenféle hátterű személy. Itt kapott ehlyet például a humorist- műsorvezető Jozef Pročko, a teniszező Karol Kučera és Ján Krošlák, a biztonságpolitikai elemző Jaroslav Naď, vagy a katonai hírszerzés korábbi vezetője, Roman Mikulec. A jelöltek aztán a választásokat megelőzően összejöttek egy találkozón, de nem sokat tudtak egymásról. Ekkor derült ki, hogy
például a teniszező Krošlák nem csupán az OĽaNO színeiben indul a parlamenti megmérettetésen, hanem az SaS listáján is helyet kapott. A másik teniszezőről, Kučeráról azt derítette ki a sajtó, hogy nagy rajongója és terjesztője az összeesküvés-elméleteknek.
Ami azért is volt kínos Matovičék számára, mert éppen a bugyuta elméletek ellen küzdött a listán szintén helyet szerző -és azóta védelmi miniszterré választott – Jaroslav Naď vagy Juraj Smatana, aki a dezinformációs kampányok elleni küzdelemben jeleskedő aktivistaként vált ismertté. Aztán itt van még Lukáš Kyselica – aki a napokban mondott le a belügyi államtitkári posztjáról – a katonai hírszerzés titkos ügynökeként indult a parlamenti választásokon az OĽaNO színeiben.
Mivel a néhány tucat taggal rendelkező OĽaNO-ban nem működnek regionális szervezetek, amelyek besegítenének a jelöltek kiválasztásában, saját rendszert találtak ki erre a feladatra. Vagy ezer lehetséges jelöltből választották ki a megfelelő személyeket. A kiválasztásuk alapja a szabadon hozzáférhető alapinformációk és különböző ajánlások voltak, amelyeket a párttal együttműködő személyektől kaptak, magyarázta Martin Kalužák, az OĽaNO egyik sajtósa, aki szerint a jelöltlista leképezte az ország társadalmi tarkaságát: romák és magyarok, konzervatívok és liberálisok is indulhattak a párt színeiben.
A már említett
Jozef Pročko azon kevesek egyike, aki szinte összes jelölttel találkozott, mivel mindegyikükkel készített egy bemutatkozó rövid klippet. "Ezek az emberek egyszerű emberek, akiket az igazságtalanság elleni küzdelem gondolata köt össze" – magyarázza a humoristából képviselővé vált politikus.
Ő is az utolsó pillanatban határozott arról, hogy indulna a választásokon. "Szombaton délután 5-kor hoztam meg a végső döntést és vasárnap megszületett a jelöltlista. Tehát nem tudtam, ki szerepel rajta." – jegyezte meg Pročko.
Az OĽaNO-nál nem újkeletű ez a fajta "jelölttoborzás". Korábban a párt listáján került be a törvényhozásba a később a kereszténydemokraták (KDH) elnökévé választott Alojz Hlina is. Mivel ő akkoriban aránylag ismert aktivistaként mozgolódott, jó oka volt Matovičnak akkoriban megszólítania Hlinát, aki szerint "a maga módján ez jól ki van találva: összeválogatnak különböző embereket, akiknek megvan a maga támogatói bázisa, ami aztán a választásokon összeadódik."
Radoslav Štefančík politológus úgy véli, ha a legerősebb kormánypárt klasszikus párttá alakulna, akkor elébe lehetne menni a különböző meglepetéseknek, amik az OĽaNO-t kísérik a 2011-es megalakulásától kezdve.