Šebej: Fico paranoid ámokfutása pszichológiai problémákra utal – senki sem akar harcoló alakulatokat küldeni Ukrajnában

Sűrű programja volt Robert Fico miniszterelnöknek a hét első két napján, ráadásul az előtte lévő hétvégén sem pihent. Szombaton a szlovák rádióban szerepelt, vasárnap pedig videóüzenetben jelentette be, hogy „a miniszterelnöki pozícióját is feláldozná” azért, hogy a szlovák katonáknak ne kelljen Ukrajnában harcolniuk.

Arról beszélt, hogy a Nyugat „hamisan démonizálja Putyint”, és az Európai Unió egyetlen terve, hogy támogassa a szlávok kölcsönös legyilkolását.

A kormányfő hétfőn délelőtt a biztonsági tanács, majd a kormány ülésén vett részt, egyeztetett koalíciós partnereivel, majd elutazott Párizsba, ahol az Ukrajnát támogat országok találkozóján vett részt Emmanuel Macron francia államfő meghívására. Mielőtt azonban felszállt Párizs felé a kormánygép, Fico még egy sajtónyilatkozatot adott, amelyben újra csak arról beszélt, hogy egy „haditanácsra” utazik a francia fővárosba, ahol arról is vitatkoznak majd, hogy NATO-tagállamok katonákat küldenének Ukrajnába.

Šebej: Fico ámokfutása pszichológiai problémákra utal

František Šebej külpolitikai elemző szerint Fico hétvégi „ámokfutása” nem méltó egy politikushoz.

„Én úgy figyeltem a hétvégi nyilatkozatait, mintha egy pszichológiai esetről lenne szó, mintha a miniszterelnöknek pszichológiai problémái lennének – mondta a Paraméternek Šebej, aki a végzettségét tekintve maga pszichológus. – Amit elmondott az egy rakás paranoid, semmivel alá nem támasztott képzelgés volt.”

Šebej szerint ezt az is bizonyítja, hogy a párizsi találkozón szó sem volt arról, hogy bárki bárhová katonákat küldene. „Arról végképp szó sem esett, hogy Szlovákia küldjön katonát Ukrajnába” – magyarázta Šebej. – Nemcsak a mi katonáinkat, a NATO-katonákat sem akarja senki Ukrajnába küldeni harcolni.”

A szlovák katonák külföldi bevetését a szlovák parlamentnek kellene jóváhagynia

Úgy véli, hogy Fico egyszerűen gyáva, ezért viselkedik így. „Azzal a kijelentésével, hogy mi a szlovák katonákat sehová nem fogjuk küldeni, egyben azt akarja üzenni, hogy van »valaki«, aki azonban szeretné, ha valahová elküldenénk, valahol bevetnénk a katonákat” – mondta Šebej. A szakértő szerint azonban Fico már azzal is csúsztat, hogy úgy állítja be, mintha rajta múlna a szlovák katonák külföldi bevetése.

„A szlovák katonák külföldi bevetését a parlamentnek kell jóváhagynia az alkotmányunknak és a törvényeknek megfelelően” – magyarázta Šebej.

A NATO keretében történő bevetés sem történhet az ország belelegyezése nélkül. „A NATO politikai bizottságának kell jóváhagynia, ráadásul konszenzussal, és emellett aktiválni kell az 5. cikkelyt, aminek jelenleg semmilyen alapja nincs” – mondta az elemző. Ez a cikkely szól arról, hogy az egyik tagállam megtámadása esetén a többi katonai segítséget nyújt a megtámadottnak.

„Amellett, hogy politikai pontokat akar szerezni, Fico kijelentései teljesen zavart valóságérzékelést mutatnak – mondta Šebej. – Rettenetesen gyáva, ezért a félelmét át akarja vinni a társadalom egy részére is, és ezzel akar pontokat szerezni magának.”

Ki küldene katonákat Ukrajnába?

Fico a párizsi találkozó után arról beszélt, hogy igenis szóba került nyugati katonák „Ukrajnába való küldése”.

Emmanuel Macron francia elnök azonban mindössze annyit mondott, hogy a jövőre vonatkozóan nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy nyugati országok katonái is megjelenjenek Ukrajnában. Szerinte ugyanis a jövő dinamikáját tekintve „semmit sem lehet kizárni”.

Azt is hozzátette azonban, hogy a katonák kiküldéséről minden állam önállóan fog dönteni, tehát semmilyen közös, például NATO-döntést, nem helyezett kilátásba. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonnal ki is zárta, hogy a NATO valaha beavatkozna az orosz-ukrán háborúba.

Macron ezt az álláspontját azzal magyarázta, hogy „voltak idők, amikor úgy gondoltuk, hogy az ukránoknak elég lesz hálózsákot és sisakokat küldeni”.

„Nem zárom ki, hogy beszélgettek arról, hogy nyugati katonák mehetnek Ukrajnába, de kérdés, hogy harci egységekről beszéltek vagy katonai instruktorokról, kiképzőkről beszéltek-e. Arról viszont egészen biztosan nem esett szó, hogy Szlovákiának katonákat kellene küldenie Ukrajnába” – magyarázta Šebej.

Az európai hadsereg ma még egy délibáb

Macronnak azonban Šebej szerint volt egy másik oka is a hétfői találkozó megszervezésére.

„Ez egy tipikus francia reakció volt arra, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt azzal kezdett fenyegetőzni, hogy az USA az ő vezetése alatt nem segít annak az európai NATO-tagnak, aki nem költ eleget a védelmére” – magyarázta Šebej.

Szerinte Macron erre építve próbál kikerülni az USA árnyékából. „Élére akart állni az európai biztonsági politikának, ami kicsit komikus számomra” – jelentette ki az elemző. Szerinte egyébként az Európa védelmi kapacitása nem alacsony, csak az irányítással vannak gondok.

„Az Európai Uniónak viszonylag erős védelmi struktúrái vannak, ha az egyes tagállamok képességeit összeadjuk – állítja Šebej. – Viszont nem képes arra a védelmi reakcióra, amit a NATO tud: megvan a szervezeti felépítése a katonai és védelmi struktúrák megfelelő koordinációjához, tud közös reakciót adni bármilyen fenyegetésre. Az olyan intézmények, mint az Európai Unió közös hadserege ma még kiméra, egy délibáb.”

Az uniós tagállamoknak az is problémát jelent, hogy az európai hadiiparnak adjanak rendeléseket, hogy az bővíteni tudja kapacitásait. „Egyelőre nem látszik, hogy uniós hadiipari cégek jelentősen növelnék gyártási kapacitásaikat” – mondta az elemző. Negatív példának tartja Olaf Scholz német kancellárt, aki már régóta ígérgeti a német, nagy hatótávolságú rakétákat, a Taurusokat Ukrajnának, de még mindig nem érte el, hogy a német parlament engedélyezze ezek leszállítását. „Én az elszántságot elsősorban azokban az országokban látom, amelyek Oroszország közelében fekszenek, mint Svédország, Finnország, a balti államok vagy Lengyelország, sajnos ezt nem látom Szlovákia és Magyarország részéről sem” – magyarázta Šebej. Minél távolabb fekszik egy ország, annál kevésbé aktív Ukrajna támogatásában.

Ukrajnának nyugati fegyver kell, nem nyugati katona

Šebej szerint téves Robert Ficónak az a meglátása is, hogy Macron által szervezett találkozón azért merült fel a nyugati katonák Ukrajnába küldése, mert Ukrajna egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a fronton. „Nem az látszik, hogy Ukrajna nem lenne képes a hatékonyan folytatni a háborút, ha megkapná azt a segítséget, amit a Nyugat megígért neki. Sok mindent azért nem értek el, mert a terveikben számoltak olyan segítséggel, amit végül nem vagy csak később kaptak meg – magyarázta Šebej. –

Nem kell komolyan venni Fico szövegelését arról, hogy mit tud és mit nem tud elérni Ukrajna. Ezek butaságok, általában csak ismétli Putyin propagandáját.”

Šebej nem tartja reálisnak, hogy (nyugat-)európai államok katonái valaha is bekapcsolódjanak a harcokba. „Ennek nagyon kicsi a valószínűsége, úgy vélem azonban, hogy Ukrajna hamarosan tényleg megkapja azt a felszerelést, amire szüksége van. Ők maguk fognak harcolni, ha megkapják például a harci repülőket, a robotrepülőgépeket és a szükséges tüzérségi lőszert, amire valóban szükségük van” – mondta a külpolitikai elemző.

Nyugati katonák, harcoló alakulatok Ukrajnába való küldését, vagy akár csak ennek a mérlegelését is, fokozatosan cáfolják a NATO-tagállamai. A keddi visegrádi találkozón a cseh és a lengyel miniszterelnök is kijelentette, hogy fel sem merült, hogy katonákat küldjenek az orosz-ukrán frontra.

Csehország koordinálná a lőszerbeszerzést

Šebej szerint szerint a párizsi találkozó legfontosabb eredménye, hogy felgyorsulhat a lőszervásárlás és szállítás Ukrajnának. „Valóban gyorsan kezelni kell azt a helyzetet, hogy az unió és az uniós tagállamok olyan ígéreteket tettek, amiket nem teljesítenek. Muníciót, nagy hatótávolságú rakétákat ígértek. A Nyugatnak – és Nyugat-Európának különösen – sokkal többet kellene segítenie” – mondta Šebej. Úgy véli, hogy a segítség egyrészt az európai vezetők gyávasága miatt késik, másrészt viszont hiányoznak a szükséges eszközök, például a tüzérségi lőszer, amire Ukrajnának rendkívül nagy szüksége van.

„ A Nyugat két év alatt sem tudta beindítani a hadiiparát olyan mértékben, hogy segíteni tudjon” – magyarázta Šebej.

A lőszerbeszerzés azonban a következő hetekben felpöröghet. Ezt segíti az a cseh kezdeményezés, amelyről Párizsban is szó volt. A tervet Petr Pavel cseh köztársasági elnök ismertette a müncheni biztonsági konferencián, és a lényege, hogy mintegy 800 ezer tüzérségi lőszer megvásárlása és leszállítása Ukrajnának a következő hetekben. A lőszert harmadik országokban, feltehetően Európán kívül akarják beszerezni a csehek. A pontos részletek nem ismertek, de egyes források Törökországot, a Dél-Afrikai Köztársaságot és Dél-Koreát említik. A beszerzési ár sem nyilvános, az információk 1,4 milliárd euró minimális összegről szólnak, de a teljes költség ennél várhatóan sokkal magasabb lesz. Az összeget uniós tagállamoktól szeretné megkapni Csehország,

Petr Fiala miniszterelnök a párizsi találkozón legalább 15 résztvevő állam támogatását megszerezte. A 800 ezer lőszer szakértők szerint legalább negyed évre fedezné az ukrán hadsereg teljes igényét.

A jelenlegi ukrán visszaszorulás egyik fő oka éppen a lőszerhiány, a gyakorlatilag 2014 óta ostromlott Avgyijivkát is részben azért kellett feladniuk, mert nem tudták megfelelően viszonozni az orosz tüzérségi tüzet.

Fiala: a békéért harcolni kell

Robert Fico párizsi „szereplését” a Smer megpróbálja hatalmas diplomáciai győzelemként beállítani.

Ľuboš Blaha, a párt kommunista főideológusa szerint „Szlovákia a világesemények középpontjában van”. Blaha a „Szlovákia, mint az európai béke úttörője – fantasztikus érzés” címet adta bejegyzésének.

Ebben annak örül, hogy egy francia újságíró egyik kérdése Ficónak a nyugati katonák Ukrajnába való kiküldésére vonatkozott, majd a „liberális médiát” szidja, amely nem hitt a szlovák kormányfőnek. Ezt az olvasatot terjeszti azóta is a Smer „propagandaosztálya”.

Petr Fiala cseh kormányfő egyébként alaposan helyre tette Robert Ficót a prágai V4-es találkozón. A szlovák miniszterelnök Prágában is „haditanácsnak” nevezte a párizsi találkozót, és kifogásolta, hogy „egy szó sem esett a békéről”.

Fiala szerint azonban csak a békéről, a béke biztosításának lehetőségeiről volt szó Párizsban is. „Az volt a fő téma, hogy hogyan biztosítsuk a békét. Az országok többsége azon a véleményen van, hogy Oroszország agressziója nem lehet sikeres.

Nem hiszek a pacifista megoldásokban, nem hiszem, hogy a békét engedményekkel tudjuk elérni. A békéért harcolni kell” – jelentette ki a cseh miniszterelnök.

Lajos P. János