1
-illusztráció- (Cséfalvay Á. András)
Megosztás
Szabad lesz a tankönyvválasztás szeptembertől az alapiskolák első öt évfolyamában, az iskolák maguk választhatják ki, milyen tankönyvet használnak a minisztérium által jóváhagyottak közül. A magyar alapiskolákban azonban nem sok minden fog változni: nincs miből választani. Az iskolák számlájára már ebben a hónapban, legkésőbb júliusban megérkezik a pénz a minisztérium ígérete szerint, ha nem költik el, decemberig vissza kell fizetniük.
Az oktatásügyi minisztérium 11,4 millió eurós támogatást ad az alapiskoláknak, amiből a tankönyvpiac liberalizációját szeretné beindítani. Gyerekenként 32-104 euró támogatást kapnak könyvvásárlásra az alsó tagozatos és az 5. évfolyamos gyerekek után, az iskola típusa szerint a 2020/21-es tanévre. Az egészségkárosult gyerekek után nagyobb összeg jár, de a szlovák iskolákhoz képest jóval magasabb összeget kapnak a magyar tannyelvű alapiskolák is: az elsőben 66 euró jár gyerekenként, míg a szlovák iskolában 44 euró, a többi évfolyamban 48 eurót kapnak a magyarok, a szlovák iskolák 32-t.
Vagyis a magyar iskolák is több százezer eurót kapnak majd, de ennek az összegnek csak töredékét tudják majd felhasználni.
Az 1-4. évfolyamban bármilyen jóváhagyott tankönyvre költhető a támogatás, az 5. évfolyamban csak idegennyelv-tankönyvre. Ez utóbbival várhatóan nem lesz gond, idegennyelv-tankönyvből rengeteg van a piacon, viszont a magyar iskolák alsó tagozatos diákjainak nem nagyon lesz miből válogatni: a minisztérium által kiadott listán jobbára egy-egy tankönyv szerepel minden tantárgy mellett. A fel nem használt összeget másra nem költhetik el az iskolák, decemberig vissza kell utalniuk a minisztériumnak.
Prékop: magyar csak egy van, a szlovákok öt közül választhatnak
Prékop Mária (Híd), az oktatási minisztérium korábbi főosztályvezetője szerint a tankönyvpiac liberalizációja jó dolog, de a magyar iskolák szempontjából van vele egy elég nagy probléma. „Az idegennyelv-tankönyvekkel nem lesz gond, azt eddig is úgy vették az iskolák, de az alsó tagozat esetében nem lesz hatása a liberalizációnak – véli az oktatáspolitikai szakember. –
Míg a szlovák iskolák 131 könyv közül választhatnak, addig a magyar iskolák csak 65-ből. Már ebből is látszik a probléma.
Ugyanaz a 16 könyv van elsőben, ugyanaz a 21 másodikban vagy ugyanaz a 14 harmadikban-negyedikben, amit eddig is megrendelhettek. Iskolaigazgatóként felesleges közbeszerzést kiírni arra a tankönyvre, amit így is, úgy is megkaphatnak a minisztériumtól egy kérdőív alapján.”
Példának vette a negyedikes magyar matematika könyvet. „A magyar iskoláknak csak a Černek-féle matematika tankönyv magyar fordítása áll a rendelkezésére, a szlovák iskolák 5 könyv közül választhatnak, esetükben van értelme a liberalizációnak” – mondta a Paraméternek adott rövid interjújában Prékop.
Kiss Beáta: Nesze semmi, fogd meg jól
Hasonlóan vélekedik Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi szakértője is. „A tankönyvpiac liberalizációját elég régóta szorgalmazzuk, az oktatásügyi szakemberek azt mondják, hogy szükség lenne egy szabadabb mozgástérre – mondta a Paraméternek Kiss. –
Viszont ami a magyar iskolákat illeti, nagyon gyér a kínálat. Ez egy kicsit a nesze semmi fogd meg jól esete.”
A jelenlegi helyzetet, vagyis a magyar tankönyvkínálat szűkösségét szerinte az okozza, hogy a korábbi időszakokban nagyon körülményes volt a pályáztatási rendszer a tankönyvek írására. „Nagyon kevés felvidéki magyar pedagógus kapcsolódott be, a tankönyvírásba, és ugyan vannak magyar szakemberek, akik írtak jó tankönyveket, de nem elégséges a kínálat” – magyarázta az MKP szakértője. Hibának tartja azt is, hogy eddig elsősorban szlovák tankönyveket fordítottak magyarra.
Hazai és magyarországi
Kiss szerint jó lenne, ha hazai magyar tankönyvek is születnének, de megfelelő megoldásnak tartja azt is, hogy magyarországi tankönyveket használjanak a szlovákiai iskolákban.
„Magyarországon nagyon sok kiváló tankönyv van, nem hiszem, hogy gondot okozna, ha bizonyos tárgyakból, például anyanyelv, matematika esetében magyarországi tankönyveket használhatnánk alap- és középiskolában egyaránt” – véli Kiss Beáta.
Szerinte már ma is sok helyen használnak segédkönyvként magyarországi tankönyveket. „Emellett szorgalmaznám, hogy egyszerűsítsék a pályázatokat tankönyvek írására, mert a jelenlegi gyakorlat elveszi a szerzők kedvét a munkától” – mondta Kiss.
Mészáros Péter: A szándékot értjük
Mészáros Péter, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatója szerint a magyar iskolák szempontjából sok értelme nincs a liberalizációnak.
„A szándékot értjük, de akkor lenne sokkal jobb, hatékonyabb, ha valódi választási lehetőséget is kapnánk – mondta a Paraméternek az igazgató.
– Ennek csak akkor van értelme, ha legalább két tankönyvből lehet választani. Az sem jó – ezt a magyarországi példa bizonyította – ha százféle könyvből lehet választani.” Szerinte születtek jó szlovákiai magyar tankönyvek is, de az oktatási minisztérium valamilyen okból megvonta tőlük az engedélyt, nyilatkozta a Paraméternek az igazgató.
Az oktatási minisztérium nem foglalkozik külön a magyar iskolákkal
A minisztérium egyelőre nem nagyon foglalkozik azzal, hogy van-e választási lehetőségük a magyar iskoláknak. A Paraméter kérdéseire válaszolva elküldték a már korábban kiadott sajtóhíreket. A magyar iskolák szűk választási lehetőségeire annyit reagáltak, hogy „a minisztérium felszólította a kiadókat illetve a szerzőket új tankönyvek megírására, tekintet nélkül a tanítási nyelvre”. A magyarországi tankönyvek szlovákiai használatával kapcsolatban semmit nem válaszoltak, hacsak azt nem vesszük válasznak, hogy kiemelték, hogy
csak azok a tankönyvek vásárolhatóak meg a minisztérium hozzájárulásából, amelyek rendelkeznek engedéllyel, ami igazolja, hogy összhangban vannak az állami tantervvel.
Ilyen engedéllyel a magyarországi tankönyvek (még?) nem rendelkeznek.
Lajos P. János