1
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció
Megosztás
Tavaly az újságíróknak Szlovákiában főként fenyegetőzésekkel, online megfélemlítésekkel, valamint személyes támadásokkal, vádaskodással és halálos fenyegetésekkel kellett szembenézniük – derül ki a Bezpečná.žurnalistika.sk platform éves jelentéséből, amely szerint 2023-ban 48 olyan támadást regisztráltak, amely újságírók ellen irányult. Minderről szerdán Lukáš Diko, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) főszerkesztője számolt be, amely alá a platform is tartozik.
A legtöbb jelentetett támadás (21) fenyegetésekkel volt kapcsolatos, legyen szó verbális, online vagy levél általiról. Három fizikai támadást, illetve az akkreditáció megtagadása vagy a sajtótájékoztatóról való kitiltás formájában történt támadást is jelentettek. Emellett feljegyeztek néhány megfélemlítési pert és két halálos fenyegetést is.
Diko felhívta rá a figyelmet, hogy egyes esetekben a politikusok kezdték el az újságírók elleni megalapozatlan támadásokat, amiket aztán a közösségi hálón vagy közvetlen üzenetek, telefonhívások formájában további emberek fenyegetőzései követtek.
„Meg vagyunk róla győződve, hogy a politikusoknak fel kellene hagyniuk az újságírók elleni támadásokkal. Fontos kimondani, hogy nem gondoljuk, hogy az újságírókat nem lehet bírálni. Lehet őket bírálni, ha elkövetnek valamilyen hibát, de ezek nem lehetnek személyes támadások, amelyek az újságírókat célpontjaivá teszik más potenciális támadók számára” – jegyezte meg Diko.
Kapcsolódó kommentár:
Hány újságírót kell még megölni, hogy észhez térjetek?
Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül szervezet tagja szerint az éves jelentés egy nagy felkiáltójelként lebeghet előttünk.
„Bizonyítja a politikusok negatív választások előtti diskurzusát, és ez a tesztoszterontól fűtött politika veszélyezteti a sajtószabadságot Szlovákiában. Fennáll annak a veszélye, hogy az újságírást érintő romlott politikai környezet rossz törvényeket, újságírók elleni fizikai támadásokat, az újságírók cenzúrázását, a médiafinanszírozás csökkenését és más olyan jelenségeket eredményez, amely veszélyezteti az emberek megbízható információhoz való hozzáférésének a jogát. Tehát nemcsak az újságírókról van szó, hanem az emberek jogairól is, hogy megbízható, minőségi információkhoz jussanak hozzá” – állapította meg Szalai.
TASR/para