Majdnem 30 gyilkosság szárad az exmaffiózó lelkén, de már arra gyúr, hogy elvegyüljön közöttünk, ám nem miatta tüntetnének az emberek

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Csütörtökön délelőtt még az egykori maffiavezérről, Mikuláš Černákról szóltak a hírek, aki negyedszázadnyi raboskodás után végre szabadult volna a fegyházból, ám a bírósági tárgyalás még azelőtt véget ért, hogy egyáltalán elkezdődhetett volna. Állítólag az okozta a kalamajkát, hogy nem teljesültek bizonyos feltételek. Ám mindössze formális hiányosságokról van szó, így aztán egy hét múlva ismét nekigyürkőznek a feladatnak. Černákot ugyan életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, a törvény szerint viszont 25 év után kérvényezheti feltételes szabadlábra helyezését. Szlovákiában még egyik ilyen rab sem járt sikerrel hasonló indítvánnyal, tehát ha neki összejön, azzal a “párját ritkítaná”.

Černák jó útra tér

Viszont úgy tűnik, Černák mintha jó útra tért volna. Már tavaly bekapcsolódott az Esély a visszatérésre nevű programba, amelyben bizonyítania kellett, hogy képes teljesíteni a kötelességeit, konfliktusmentes, megjavult és készen áll visszailleszkedni a társadalomba. Fél éve is annyira visszafogta magát, hogy még Marian Kočnernak sem mosott be egy brutálisat, amikor a szintén lesittelt minden lében kanál “nagyvállalkozó” pampogni kezdett, hogy az exkeresztapa a fegyintézet konyháján túl vastagra sütötte a palacsintát. Inkább nyelt egyet – vagy tán huszat is -, és arra gondolhatott, a Kuciak-gyilkosságot egyelőre megúszó pókhasú pacák picsogása miatt nem kockáztatja a megítélését. A közel 30 gyilkosságot töredelmesen bevalló Černák mondhatni túlteljesített, ugyanis olyasmit sikerült elérnie, amit még egy életfogytiglanosnak sem. A szabadlábra helyezését ugyanis a börtön illetékes bizottságának igazgatója javasolta, amire korábban még nem volt példa az ilyen kaliberű rabok esetében.

Kérné a kormány a pénzünket

Az azonban nem példa nélküli, hogy egy kormány fogja magát, és igyekszik beletúrni az emberek megtakarításába. Láttunk hasonlót Magyarországon is, amikor beszántották a magánnyugdíj-pénztárakat és most Robert Fico pendített meg valami hasonlót. A szlovák kormányfő ma arról kezdett hangosan gondolkodni, hogy hogyan lehetne felhasználni a lakossági bankbetéteket és a nyugdíjakra félretett pénzeket. Mert ezek szerinte többnyire az Egyesült Államokban kötnek ki, viszont az országnak itthon van rá szüksége. Erre a felvetésre rögtön meg is szólaltak az ellenzéki pártok. Ezek legerősebbike, a Progresívne Slovensko  visszautasítja, hogy az emberek II. nyugdíjpillérben levő megtakarításait állami beruházásokra használják fel. Ha a kormány erre vetemedne, a PS országszerte tüntetéseket fog szervezni, „ha kell, minden nap”. 

Feketében a médiamunkások, a legsötétebbek miatt

De mások is mozgolódni kezdtek. Mégpedig a közmédia alkalmazottai. Ők csütörtökön fekete ruhába öltözve tiltakoztak, mert féltik a közszolgálati tévé és rádió függetlenségét a kormány által tegnap elfogadott törvényjavaslattól. Kiadtak egy közleményt is, amiben leszögezik, hogy az RTVS dolgozói nem politizálni akarnak, hanem csupán egy olyan munkahelyet, ahol legjobb tudásuk szerint, félelem, kompromisszumok és politikai nyomás nélkül dolgozhatnak a köz javára. A ficóista módosítás legfontosabb célja az RTVS vezérigazgatójának az eltávolítása, akinek a megbízatása a törvény életbe lépésével automatikusan megszűnik, utódját pedig a kormány és a koalíciós többségű parlament által kiválasztott testület nevezi ki. Mečiarista tempó ez, akárhogyan is nézzük, de hát ezen nincs mit csodálkozni, a mostani kormányfő az említett exminiszterelnöknek a szellemi utódja. De annyiban mindenképpen változott a helyzet a 90-es évekhez képest, hogy akkor még a hazai magyar pártnak volt tartása, és megvetette az erőből politizáló hatalom suttyóskodását. Most viszont már ott tartunk, hogy a Magyar Szövetség megtűri a sorai közt a koalícióhoz dörgölőző hitvány alakokat. Nem csak megtűri, még posztot is ad nekik. És talán még tapsikolnak is a pártházban, amikor ezek felöltik magukra a Zsö szvi Andrej Danko feliratú pólójukat.