1
M. Lászlót bilincsben és vezetőszáron a Nagyszombati Járásbíróságon (Fotó: Paraméter)
Megosztás
A végéhez közeledik a két brutális gyilkossággal vádolt, dunaszerdahelyi M. László büntetőpere a Nagyszombati Járásbíróságon, az ősz folyamán valószínűleg megszületik az első fokú ítélet a "Szeveri Gyilkos" ügyében.
A tavaly novemberben kezdődő eljárás során a háromtagú bírósági szenátus számos tanút és szakértőt megszólaltatott, két tárgyalásról itt és itt már tudósítottunk. Az alábbiakban arról számolunk be, miként vélekedtek a két brutális gyilkossággal gyanúsított férfi elmeállapotáról a szakértő pszichológusok és pszichiáterek.
• A 34 éves, dunaszerdahelyi M. Lászlót Zsemlye Mária, és K. Ferenc meggyilkolásával vádolja a bíróság. A vádlott mindkét esetben anyagi haszonszerzés céljából végezhetett kegyetlen módon a két nyugdíjas áldozattal, akik mindketten a közelében, a dunaszerdahelyi Észak II-es lakótelepen éltek.
• Az első tárgyaláson, 2016 novemberében a vádlott beismerte, hogy ő végzett K. Ferenccel.
• M. László ugyanakkor tagadja, hogy ő volna Zsemlye Mária gyilkosa, és ebben a vádpontban megtagadta a vallomástételt. Bűnösségére azonban erősen utal, hogy az áldozat lakásában két helyen is megtalálták DNS-ét. Miután 2015. novemberében a rendőrség megkapta a DNS-teszt eredményeit, azonnal őrizetbe vette M. Lászlót, és a zsaruk indítványozták a gyanúsított előzetes letartóztatását.
• Azt, hogy M. László 2015. novemberében előzetesbe kerüljön, az illetékes ügyész akadályozta meg – úgy vélte, hogy a DNS-bizonyíték nem elegendő, és nem volt hajlandó a bíróság elé terjeszteni a rendőrség indítványát. A gyanúsított szabadlábra került, és alig egy hónappal később meggyilkolta K. Ferencet.
Az üggyel kapcsolatos összes cikkünk elolvasható itt.
M. László nem rendelkezik semmiféle pszichiátriai betegséggel, elmebajjal, és a két gyilkosságot követően sem diagnosztizáltak nála semmilyen pszichológiai zavart, amely miatt nem tudta volna felmérni tettei következményeit.
A “Szeveri Gyilkos” pszichiátriai vizsgálatát MUDr. Ľubomíra Izáková PhD. végezte el, aki orvosi körökben szakmai tekintélynek számít.
A pszichiáter megállapította, hogy M. László orvosi szempontból nem beteg.
Bár a laikusok számára ijesztően hangozhat, hogy egy idős és védekezésre képtelen személyeket különös kegyetlenséggel meggyilkoló elkövető “agyilag” egészséges, a valóságban ez teljesen normális jelenségnek számít.
A gyilkos is lehet átlagember
Jack Levin és James Alan Fox amerikai bűnügyi szakértők 2008-as tanulmányukban hosszasan fejtegették, hogy a brutális sorozatgyilkosok jelleme nem sok személyiségjegyben különbözik az átlagemberek jellemétől.
A szakirodalom szerint a brutális sorozatgyilkosok néhány olyan karakterjeggyel jellemezhetők, mint az érzéketlenség, a megbánás hiánya, és a megtévesztés képessége – ezek azok a tulajdonságok, amelyek megkülönböztetik őket a társadalom többi tagjától.
Ľubomíra Izáková pszichiáter szerint M. László pontosan ezekkel a karakterjegyekkel rendelkezik.
“A vádlott szimplex személyiséggel rendelkezik, intelligenciája nem átlagon felüli. Érzelmileg labilis, képtelen tartós társas kapcsolatokat ápolni, érzelmileg fejletlen, értékítélete elégtelen, kizárólag saját céljait tartja szem előtt, amelyeket kíméletlenül megvalósít”
– vélekedett a bíróságon M. Lászlóról a pszichiáter. Izáková kiemelte, hogy a vádlott nem szorul orvosi kezelésre, és ha nem gyanúsítanák kegyetlen gyilkosságokkal, akkor elmeorvosi szempontból nem jelentene veszélyt a társadalomra.
Ugyanakkor diszharmonikus személyisége – amely az antiszociális személyiségzavar bizonyos tüneteit mutatja – aggodalomra adhat okot, mivel a társadalomba való beilleszkedéssel problémái lehetnek. M. László mások érzelmeivel szemben közömbös, a társadalmi kötelezettségeket semmibe veheti, frusztrációtoleranciája pedig alacsony – ebből kifolyólag pedig erőszakossága könnyen megnyilvánulhat.
“Jellemét nem lehet pszichiátriai kezeléssel megváltoztatni, és bár megnyilvánulásait megváltoztathatja, ám pszichológiai prognózisa szerint erre nem lehet következtetni” – jelentette ki a pszichiáter.
A Nagyszombati Járásbíróságra M. László ügyében beidézett másik szakértő, PhDr. Robert Máthé pszichológus szintén arra jutott, hogy a vádlott jelleme egyértelműen kedvezőtlen hatással lehet a társadalomra, az őt körülvevő közösségre.
“Pszichológiai nézőpontból vizsgálva a gyilkosságok első számú motivációja az anyagi haszonszerzés, M. László pedig könnyen kapható a saját igényeit kielégítő, csalogató lehetőségekre. Feltételezhető, hogy a vádlott konfliktushelyzetben agresszívvá válik, agressziója pedig rendkívül intenzív lehet”
– jelentette ki a bíróságon Máthé.
A Zsemlye Mária ellen elkövetett gyilkosság ügyében nyomozó rendőrök előtt nem volt titok, hogy M. Lászlótól nem álltak távol a kábítószerek, és a pszichológiai vizsgálat is azt az eredményt mutatta, hogy a férfi kapható a droghasználatra. Bár a pszichológus nem állapított meg nála drogfüggőséget – a vizsgálatkor a vádlott már egy ideje absztinált – ám a szakember nem zárta ki, hogy az alkalmi droghasználat szerepet játszhatott a bűncslekmények elkövetésekor.
Nem volt társtettes?
Bár korábban több körülmény is erősen utalt arra, hogy M. Lászlónak tettestársa vagy bűnpártolója is lehetett (legalábbis Zsemlye Mária meggyilkolásakor) PhDr. Robert Máthé véleménye szerint M. László vélhetően egyedül követte el a gyilkosságokat, amelyekkel vádolják őt.
“Az átfogó pszichiátriai vizsgálat és a különböző szakértőkkel való konzultáció alapján, illetve a vádlott által korábban elkövetett bűncselekményeiből kiindulva kijelenthető, hogy M. László egyedül követte el a számlájára írt gyilkosságokat. Egy esetleges társtettes létezésének lehetősége a vádlott közösségi/társas viselkedése alapján is kizárható.”
Miután a pszichológus vallomást tett a bíróságon, maga a vádlott is tehetett fel neki kérdéseket. M. László először arra panaszkodott, hogy a pszichológus csupán egy órán keresztül vizsgálta őt, és ez rendkívül rövid idő ahhoz, hogy a szakember kellőképpen kiismerje a természetét.
Máthé ezt a panaszt azzal hárította, hogy a lipótvári (Leopoldov) börtön dokumentációja is bizonyíthatja, hogy legalább 5-6 órát töltött a vádlottal, mely során alaposan megvizsgálta, több tesztet is kitöltetett vele, ez a metódus pedig elég a vádlott jellemének megismerésére.
M. László következő kérdését nagy megrökönyödés fogadta a tárgyalóteremben. A vádlott, akit a bíróság azzal vádol, hogy 2015. január 16-án agyba-főbe verte, majd elvágta az 55 éves Zsemlye Mária torkát, majd azév decemberében 43 késszúrással végzett a 63 éves K. Ferenccel – és ezt a gyilkosságot maga is beismerte – a következő kérdést tette fel a jelenlévő pszichológusnak:
“Mi alapján állapította meg, hogy én agresszív vagyok?”
A jelenlévők kikerekedett szemekkel fogadták a vádlott kérdését, majd rövid csend után PhDr. Robert Máthé újra hangsúlyozta, hogy az említett vizsgálati metódusok elegendőek voltak M. László személyiségének feltérképezéséhez.
Azt, hogy a vádlott nincs tisztában tetteinek súlyával, tökéletesen mutatja, hogy M. László minden tárgyalás végén megkérdezi a bírósági szenátus elnökétől, hogy a bírósági eljárás végéig nem védekezhetne-e szabadlábon.
A bíró erre minden alkalommal úgy válaszolt, hogy amíg a bíróság nem hallgatott meg minden tanút, addig szó sem lehet arról, hogy M. Lászlót kiengedje az előzetesből. A bírósági gyakorlat szerint egyébként szinte elképzelhetetlen, hogy brutális gyilkosokat engedjenek szabadlábon védekezni – már csak a szökés és elrejtőzés veszélye miatt is – így a bíróság vélhetően a tanúk meghallgatása után sem fog eleget tenni M. László kérésének.
(db)