Megosztás
Putyin alig várta, hogy a szerdai, jeges hangulatú tárgyalás után Rex Tillerson amerikai külügyminiszter hazarepüljön Moszkvából. Másnap kilenc orosz ellenzékit vettek őrizetbe „Nahodkától Szamaráig”, házkutatások voltak, és elvitték a Vörös térről azt a csoportot is, amelyik, nyilvánvalóan lázító szándékkal, felolvasta – az Orosz Föderáció alkotmányát.
A jelt maga Putyin adta meg, akitől előző nap a nagyközönség nyilatkozatot hallhatott a MIR televízióban. Az elnök kifejtette, hogy „mi” – vagyis Oroszország és az ODKB, vagyis a Taskenti Paktum, a Varsói Szerződés szűkebb, posztszovjet utódszervezete – „nem engedhetjük meg a színes forradalmakat”.
Hogy miért kellett riadót fújnia? Kik fenyegetik színes forradalommal azt, ami Moszkvának megmaradt a hű Szovjetunióból?
Az orosz elnök aggodalmát indokolhatják a közelmúlt minszki és moszkvai tüntetései. Bár utóbbiakról értő elemző mutatta ki, hogy eleve nem Putyin-ellenesek, és nincs meg bennük egy színes forradalom lehetősége. Az előbbieket pedig éppen az okozta, hogy Oroszországnak már nincs elég pénze a Lukasenka-rezsim finanszírozására, és ezért a minszki kormány ott sarcol, ahol tud, a legcsekélyebb igazságérzet és társadalmi érzékenység nélkül.
De magyarázhatja az idegességet (ezenkívül) más is. Ugyanabban az interjúban, ismétlem, április 12-én Putyin a következőt mondja némiképp homályosan: „Ismerünk különböző elméleteket, amelyek a világ egyes térségeiben érvényesülnek, és ezekben a térségekben súlyos destabilizációhoz vezettek. Természetesen semmi ilyet nem szabad megengedni”. Hasonló szellemben nyilatkozott korábban a MIR-nek Lukasenka belarusz, Nazarbajev kazah és Atambajev kirgiz elnök.
Ezek a politikusok tehát valami olyan „megvalósuló elmélettől” tartanak, ami a Taskenti Paktumon kívülről fenyegeti országaik rendjét. Micsoda volna ez?
Amint a Közép-európai Egyetem becsukatásának lehetséges indokai között mondtuk, a hallgatók között sokan a posztszovjet övezetből jönnek, és oda térnek haza: „Oroszországból 52, Ukrajnából 44, Grúziából 22, Kazahsztánból 21, Kirgizisztánból 23”. Az elmélet az lehet, amit ezekben az országokban „liberalizmusnak” hisznek és hívnak – lásd Alekszandr Dugin A negyedik politikai elmélet című, némely körökben bibliaként forgatott könyvét, ahol a négy közül ez a végnapjait élő harmadik.
Hogy egy Taskenti Paktumon kívüli ország politikusát idézzem: „A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani” (Németh Szilárd Fidesz-alelnök, 2017. január 10.) A veszélyforrás tehát az Orbán- és az Atambajev-kormányzat számára egyformán a „Soros-birodalom” – mint egyszerre a „globális nagytőke” legfőbb megtestesítője és a szélsőbalos „politikai korrektség” legfőbb terjesztője –, amely „álcivileket” tart fenn színes forradalmak kirobbantása céljából.
Ez mindenesetre igazolja azt a feltevést, hogy a magyar kormányzat, ha nem is feltétlenül ukázt teljesít – ezt a feltevést már csak forrásvédelmi okokból sem lehet kimerítően bizonyítani –, legalább orosz fejjel gondolkozik.
A kormányzat híveinek ugyanis láthatóan semmiféle fejtörést nem okoz, hogy a Közép-Európai Egyetem megszűnését és a CEU elüldözését szolgáló törvényjavaslatot ugyanez a kormányzat három különböző okkal indokolja. Az egyik, hogy a CEU „nem tartja be a törvényeket”. Ez simán oroszos stílusú elbizonytalanító propaganda: nem hazugság, hanem az igazság fogalmának eltörlése, hiszen nem lehet olyan törvényt megsérteni amit eddig még nem hoztak meg, csakhogy erre a valóságos érvre a kormánypárti politikus vagy sajtómunkás egyszerűen nem reagál, megteheti.
A második: a „külpolitikai célkitűzések” és „nemzetbiztonsági szempontok” együttese, magyarán hogy a hallgatók és az oktatók ne utazgassanak csak úgy vízum nélkül ki-be. Hogy honnan, milyen országokból és hová? Lásd a fenti felsorolást.
A harmadik már az orosz mintát másoló civilellenes törvény propagandájának is része. Eszerint mivel „Soros küldte Európára a migránsokat” („a vak is látja”), a CEU képzése és az összes, Soros által támogatott civil szervezet tevékenysége „migránssimogatásban” és muszlim terroristák pátyolásában merül ki. Ami megint csak látványos nemigazság, de a hatalmon lévőknek és munkatársaiknak megint csak nem kell zavartatniuk magukat a válasszal.
Itt használom ki az alkalmat, hogy válaszoljak a Felvidék.ma újságírójának. Abban a tudósításban, amit bájosan manipuláló címkép alatt publikált Fiala-Butora Jánossal folytatott komáromi beszélgetésünkről (köszönet a vendéglátó Komáromi Szalonnak és a moderálásért Finta Márknak), a következőt is megemlíti vélt téveszméink között: „az, hogy Soros áll a migráció mögött – az csak egy orosz mítoszgyártás”. Nyilván gúnynak szánta, de a helyzet az, hogy igen. Pontosabban: orosz és oroszbérenc magyar mítoszgyártás. (Bocsánat azoktól, akik jószándékúan elhiszik. Azoktól nem, akik ezt a mítoszt gyártják és sulykolják.)
És hogy jön ide a színes forradalom? Akik egyszerre megszállott (esetleg fizetett) hívei az Orbán-kormánynak és Putyinnak, már 2014 eleje óta hajtogatják a magyar médiában, hogy az amerikaiak Magyarországon is színes forradalmat akarnak.
Legújabban egy mocskosszájú, akinek a nevét népegészségügyi okokból nem írom le, közölte, hogy itt nem lesz Majdan, hiába reménykednek a tiltakozók. Ugyanő, ugyanabban a cikkben legkésőbb kora őszre újabb „migráns”-özönt és határvédelmi problémákat jósolt. Ez az ember nagyon jólértesült, csak az a kérdés, hogy honnan kapja az értesüléseit – annak idején például meggyőződéssel hirdette, hogy Kelet-Ukrajna fölött azért lőtték le sötét nyugati erők a maláj utasszállító gépet, hogy azzal Putyinnak ártsanak. (Orosz szakadárok lőtték le orosz rakétával, mert ukrán katonai gépnek nézték, de a valóságot egyszerre többféle hamis magyarázattal elfedő orosz dezinformációs hadművelet lassan már egyetemi tananyag.)
Összefoglalva: a Taskenti Paktumon kívül jelenleg egy helyen zajlanak olyan események, amikben az oroszok egy színes forradalom kezdeményeit láthatják, ráadásul egyértelmű oroszellenes éllel, és ez Magyarország. Továbbá itt működik az az intézmény, ahol a Moszkva, Minszk, Biskek és Asztana felől nézve veszélyes, szerintük színes forradalommal fenyegető „elméleteket” tanítják. És itt dolgoznak olyan civilek, akik ezeket az elméleteket „érvényesítik”. Meg ha a valóságban nem is olyan veszélyesek politikailag Putyinra és hazai képviselőire nézve, mint ők képzelik.
De ki tudja, talán még igazuk is lehet; van olyan, hogy önbeteljesítő riadalom. Annyi biztos, hogy a magyar ellenzék szemet szúrt a Kremlnek és hírszerzésének. Fertőzésveszélyesnek számítunk, ajánlatos ennek ismeretében készülnünk a közeli napok fejleményeire.
A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.