11
Vlčko Pál egy korábbi tárgyalási napon (Fotó: Paraméter)
Megosztás
Már minden vádlott vallomást tett az egykor Sátor Lajos által vezetett maffia tagjai ellen folyó büntetőper során, így szeptemberben a tanúk meghallgatásával és a bizonyítékok ismertetésével folytatódhat a Specializált Büntetőbíróság által vezetett tárgyalássorozat.
Július 19-én, az utolsó nyári tárgyalási napon a Dunaszerdahelyen és a szűkebb régióban tevékenykedő bűnszervezet nagymegyeri ágának vezető személyisége, Vlčko Pál tett vallomást – aki vádlottársaihoz hasonlóan vizsgálati fogságban várja a per végét és az ítélethozatalt.
Vlčko korábban jelezte a bíróságnak, hogy az előző napokban meghallgatott tanú, O. Tamás után kíván csak vallomást tenni, mivel az egykor szintén a bandába tartozó férfi által elmondottak főként őt terhelik. A bíróság eleget tett Vlčko kérésének, így a vádlottak padján ülő személyek – Nagy Zsolt, Kádár Krisztián, Zakál Ferenc, Bugár György, Szamaránszky Roland, Márik Andor, Boris Drevenák – közül Vlčko Pál volt az utolsó, aki vallomást tett. Neki egyébként a következő vádakkal kell szembenéznie a bíróságon:
1. bűnszervezetben való részvétel,
2. az Écsi-gyilkosságban való részvétel,
3. egy stróman, R. Roman meggyilkolása.
A nagymegyeri férfi a ’90-es években saját bevallása szerint illegális, ám abban az időben mindennaposnak számító „sefteléssel” foglalkozott, később pedig ő volt az, aki gyerekkori ismerősén, a nagymegyeri adóhivatal egykori igazgatónőjén keresztül milliós ÁFA-csalásokhoz segítette a bűnszervezetet. Vlčko a Sátor Lajossal történő találkozása előtt ilyen ügyleteket bonyolított le:
„Például megtudtuk, hogy Győrben valaki márkás autórádiókat kínál, amiket az ottani Audi-gyárból loptak el. Mi vevőként jelentkeztünk, odamentünk, és a rádiókat elvettük tőlük, ők meg minden erőszak nélkül odaadták az árut. Amikor kérdezték, ki fog fizetni, azt mondtuk, hogy senki, és elmentünk. Abban az időben, a Fontána után a dunszerdahelyi rendszám látványa elég volt ahhoz, hogy a magyarországiak közül senki ne ellenkezzen.”
Mivel Vlčko a Pápay-klánnak is fizetett afféle adót kétes tevékenységei után, nem lepte őt meg, amikor 2001 környékén egy győri cukrászdában váratlanul Sátor Lajos jelent meg előtte, és követelt tőle védelmi pénzt.
„Azzal ült le mellém, hogy na, szia Pali Megyerről, te vagy az, aki megsérted a területemet?”
– idézte fel a találkozást a férfi, majd tovább részletezte az előre nem egyeztetett találkozó történéseit.
„Sátor kérdezte, tisztában vagyok-e azzal, hogy az ő területén csinálom a rosszat. Erre úgy reagáltam, hogy nem tudtam, hogy ezzel neki teszek keresztbe, és biztosan nem fogom ezt folytatni, mert nem akarok problémát. Az ő reakciója az volt, hogy csak nyugodtan folytassam, de gondoljak rá is, és valami adót vezessek el neki abból, amit megkeresek” – mondta a vádlott. Mivel Sátor tudta, hogy Vlčko jó „seftes”, rögtön alkoholüzletet ajánlott neki, a megyeri férfi pedig nem tiltakozott az anyagi haszonszerzés ellen. Az egyezség úgy hangzott, hogy valaki hamarosan átadja Vlčkónak az eladásra szánt lopott vagy hamis alkoholt.
Rövid idő után Raisz Szilárd kereste fel Vlčkót, és meg is pakolta a férfi Zsigulijának csomagtartóját néhány láda borovicskával és vodkával, amin a vádlott még aznap este túl is adott. A sikeres üzletet látva Raisz másnap hajnalban további alkoholt adott át a férfinek, aki reggel váratlan hírrel szembesült.
„Amikor reggel felkeltem, a teletexten olvastam, hogy Raisz Szilárdot és Csabát megvádolták a tízes gyilkosság ügyében. Olyan érzésem volt, hogy akkor kapták el, amikor tőlem tartott hazafelé. Az alkoholt eladtam, de nem akartam senkivel kapcsolatba lépni, mert engem ez az egész elriasztott”
– jelentette ki a vádlott, azonban ezután is eleget tett azoknak a meghívásoknak, amiket Reisz Andortól – aki annak idején a szökésben lévő Sátor jobbkeze volt – kapott, és többször találkozott bizonyos szórakozóhelyeken a nevezett társasággal.
Mivel Vlčko a hatóságok szemével nézve nem volt összeköthető Sátor személyével, a maffiafőnök alkalmasnak vélte arra, hogy segítsen neki a családjával történő kapcsolattartásban és a bújkálásban. Vlčko számos alkalommal szállította Sátorhoz a bandavezér hozzátartozóit, illetve bérelt számára ingatlanokat, ahol a nemzetközi körözés alatt álló férfi ideig-óráig meghúzta magát. Később aztán kapcsolatuk elmélyült, és volt, hogy közös családi kirándulásokat is szerveztek.
„Olyan idők járnak, amikor jó üzleteket lehet csinálni”
– vallotta Vlčko szerint Reisz Andor a kétezres évek elején, és egy beszélgetésük során felmerült, hogy a nagymegyeri hivatal igazgatónőjét Vlčko fiatalkora óta ismeri.
Vlčko nemsokára meg is kereste B. Zitát (aki egyébként 2003-ban orosz maffiózókat is több tízmillió koronás adó-visszaigényléshez segített hozzá, és más ÁFA-csalásokban is részt vett), akivel aztán megállapodást is kötött.
„Az igazgatónő azt mondta, hogy ha lesz valamilyen cég, amivel üzletelni akarok, adjam meg a nevét, ő pedig majd megmondja, hogy mit lehet vele csinálni. Megegyeztünk, hogy ha ÁFA-visszaigénylést adunk be, a hivatal nem fog ellenőrzést küldeni ránk”
– vallotta a vádlott. Ha esetleg mégis kaptak ellenőrzést, akkor sem történt semmi gond, mert előre tudtak róla, és elegendő idejük volt úgy felkészülni, hogy a hivatal ellenőrei mindent rendben találjanak.
Eleinte Vlčko a saját, vagy hozzátartozói cégeivel vitte végbe az ÁFA-csalásokat. A profitból 10 százalékot kellett betenni a maffia közös kasszájába, 10 százalékot a rendőrségi fedezésre – amit az elhangzottak alapján Reisz Andor intézett a jelenleg szintén a vádlottak padján ülő Boris Drevenákon keresztül –, 10 százalékot kapott a megyeri adóhivatal igazgatónője, a többin pedig állítólag Vlčko Kádár Krisztiánnal osztozott, aki a cég ügyleteinek lepapírozását biztosította be.
A felvázolt rendszer éveken keresztül zökkenőmentesen működött. A bűnszervezet tagjai által alapított cégek rácuppantak az adóhivatali igazgatónő által megnyitott állami pénzcsapra, és annyi pénzt vágtak zsebre a gazdasági bűncselekmények által, hogy az okozott kárt még csak megbecsülni is nehéz. A vádirat szerint az egyik ilyen cég által néhány hónap leforgása alatt 25 millió koronát vághattak zsebre, és nem kizárt, hogy a bűnszervezet tucatnyi olyan céggel bírt, amelyek fiktív tevékenység és dokumentumok alapján igényeltek ÁFA-visszatérítéseket.
Vlčko Pál a bíróságon hangsúlyozta, hogy Kádárral sosem volt céljuk, hogy meggyilkolják a cégek ügyvezetőit – a fehér lovakat –, az ő üzleti modelljük az volt, hogy amikor egy adott céggel már eleget kerestek, a gazdasági társaságot eladták vagy átíratták valaki másra.
„Ilyen módon üzleteltünk Kádárral és D. Péterrel, amíg Kádárt be nem csukták egy konstruált vád alapján 2003-ban. Én akkor nem tudtam, mihez kezdjek magammal, hogyan tovább” – jelentette ki a vádlott.
Az adócsalások modellje ekkor jelentősen megváltozott. Az ügyleteket Reisz Andor irányította, és a bűnszervezet többé nem használt olyan cégeket, melyek a bandatagok nevén voltak. Vlčko elmondása szerint ezután csak a „postás” szerepét játszotta a bűnszervezet és B. Zita között, és bár az adóhivatali igazgatónőnek szánt kenőpénzt is ő szállította, ő maga már nem kapott fix részesedét a bűnös ügyletekből.
A Besztercebányai Büntetés-végrehajtási Intézet
Aztán valamikor 2005 közepére a csalássorozat akkora méreteket öltött, hogy a rendőrségi kapcsolat már nem tudta tartani a hátát a bűnszervezetnek. Az ügyletek állítólag befejeződtek, ám a vég nem volt fájdalmas senki számára, B. Zitát sem rúgták ki azonnal, csak egy-másfél év múlva kellett távoznia a nagymegyeri adóhivatal igazgatói posztjáról.
Az új helyzet változásra kényszerítette az egész bűnszervezetet. A pénzosztás visszatért az adócsalások előtti kerékvágásba, nem volt közös kassza, mindenki saját magára keresett, és a saját profitból 10 százalékot kellett leadni Sátornak.
„Addig sokan a közös asztalról ettek. Az én tevékenységemnek köszönhetően mindenkinek volt pénze, és meg is kérdeztem tőlük, miért épp akkor változik a rendszer, amikor én befejeztem a dolgom? Az volt a válasz, hogy pechem van”
– idézi fel az új séma fogadtatását Vlčko.
„Ekkor értettem meg, hogy csak kihasználtak. Eltávolodtam a bűnszervezettől és annak tagjaitól, de nem mondtam senkinek, hogy már sajnálom, hogy ebbe belekerültem, mert ez az életembe kerülhetett volna” – festette le a vádlott az új időszak kezdetét.
Vlčko azt mondja, a változást követően a kutyatenyésztés vált fő tevékenységévé, amivel azelőtt is foglalkozott. Emberei, O. Tamás és F. István az ő farmján dolgoztak, ahol Csonti és Sátor ezután is meg-megálltak, de Vlčko szerint a látogatások célja már csak az volt, hogy ellenőrizzék őt.
„2007 vagy 2008 körül elhatárzotam, hogy így nem lehet élni, és le kell zárnom ezt az egészet. Azt akartam, hogy mindenki számára világos legyen: kilépek ebből a bűnszervezetből. (…) Sátorral nem mertem azt közölni, hogy problémám van vele, csak annyit mondtam neki, hogy nem akarok a csoportban maradni, nem akarom hogy az emberei járkáljanak utánam”
– vallotta Vlčko. Állítása szerint Sátor belement ebbe, és a maffiafőnök utasítására a döntést a bűnszervezet többi tagja is tiszteletben tartotta.
A gyilkosságokat tagadja
A bűnszervezetben való részvételen kívül a bíróság két gyilkossággal vádolja a nagymegyeri származású férfit, amiket Vlčko kategorikusan tagad. Az ügyek érdekessége, hogy mindkét esetben egyedül a vádlott egykori barátja/beosztottja, O. Tamás tett terhelő vallomást Vlčko ellen.
O. Tamást tanúként hallgatta meg a bíróság
Ahogy arról korábbi beszámolónkban már szó esett, az ügyben tanúként számontartott O. Tamás azt állítja, Vlčko annak idején maga dicsekedett azzal, hogy ő volt az, aki Écsi Béla sofőrjét lelőtte, amikor a Sátor-féle csoport 2003-ban rajtaütött a Pápay-klán egykori tagján.
„Az akció után Vlčko Pali azt mondta nekem, hogy ezek a barmok (mármint a társai) nem tudták lelőni, hogy milyen emberek ezek, hogy neki kellett lelőnie. Hogy igazat mondott-e, azt nem tudom” – jelentette ki korábban O. Tamás, akinek szavait Vlčko ezúttal is cáfolta.
„Életemben nem mondtam ilyet O. Tamásnak”
– szögezte le a vádlott, viszont azt elismerte, hogy Sátor utasítására részt vett a szóban forgó akcióban, mely során fegyver is volt nála.
„Sátor egy gépfegyvert nyomott a kezembe. A szemébe néztem, és ellenkezni akartam, de azt mondta, hogy fogjam be a számat, ne legyek beszarva, és csináljam, amit mond. Láttam, hogy mindenki hallgat rá, úgyhogy én is így tettem”
– ecsetelte az akció előkészületeit Vlčko, azt állítva, hogy a 2003-as rajtaütés során nem húzta meg a géppuska ravaszát, és annak a gödörnek a kiásásában sem vett részt, amibe végül az akció során Écsi sofőrje által lelőtt társukat, N. Frédit, valamint magát Écsi Bélát temették.
A megfojtott és elásott fehér ló
A másik ellene felhozott gyilkosság kapcsán kapcsán Vlčko azt állítja, semmi köze hozzá.
A vádirat szerint a meggyilkolt R. Roman egy fehér ló (stróman) volt, aki ügyvezetőként pár hónap alatt 25 millió koronányi ÁFA-visszatérítést vett fel a nevén futó cég számlájáról, majd miután a pénzt részletekben átadta a bűnszervezetnek, meggyilkolták. O. Tamás korábbi vallomása szerint R. Romannak ő ásott gödröt egy galántai járásbeli erdőben, az áldozatot Sátor Lajos fojtotta meg, és az esetnél végig jelen volt Vlčko Pál is.
„Az ügyiratból tudom, hogy O. Tamás szerint részt vettem a szóban forgó gyilkosságban. Én azonban R. Romant soha nem láttam, nem ismertem, és a legkisebb indítékom sem volt őt meggyilkolni. Kategorikusan tagadom, hogy részt vettem volna ebben a gyilkosságban”
– állítja Vlčko, aki O. Tamás állításait a kettejük közti viszony hirtelen megromlásával próbálja magyarázni.
„Amikor megegyeztem Sátorral a kilépésről, azt O. Tamás nevében is tettem. Ő úgy képzelte el, hogy azután csinálunk majd valamilyen üzleteket a csoporton kívül, de én egy idő után elmagyaráztam neki, hogy semmi ilyen nem lesz, és ha nem hajlandó nekem segíteni a kutyatenyésztésben, akkor mehet a maga útjára. Azt válaszolta, hogy ez neki nem gond, csak kérdezi… Viszont ezután ezt az embert 10 évig nem láttam. Az egyik napról a másikra, szó nélkül eltűnt az életemből. (…) Szerintem meg van győződve arról, hogy ha mindenfélét kitalál, akkor ő majd nem kap büntetést” – jelentette ki Vlčko Pál.
A tárgyalássorozat szeptember elején, a tanúk meghallgatásával és a bizonyítékok ismertetésével folytatódik.
Korábbi beszámolóink a maffiaperről (időrendi sorrendben):
Csonti bevallotta, hogy gyilkos
Megeredt Csonti nyelve: Sátor Kaliňák csúcsrendőrén keresztül akart visszatérni a normál életbe
Zakál mindent tagad, Csonti tovább csiripel
Névsorolvasás a bíróságon – Ők voltak a Sátor-maffia tagjai
„Öröm Dunaszerdahelyen élni, vádlott úr!“
Ő nem olyan, mint a többiek, ő nem gyilkos
Kádár tovább tagadta a gyilkosságokat, majd félbeszakadt a csallóközi maffia büntetőpere
"Sátor Lajos pisztolyt nyomott a számba"
„Csonti elásott egy kisebb falut"
Egy halálfej és kilenc koponya – Sátor Lajos magára varratta a tízes gyilkosságot
(db)
