1
Fotók: Cséfalvay Á. András, ill. a szerző
Megosztás
Közel a megegyezés a még nyitott négy kérdésben, szeptemberben létrejöhet a Szövetség. Az MKP szeptember 19-re hívta össze kongresszusát, amely az utolsó lehet a párt életében. Az új párt nyelve a magyar lesz, de mindenki használhatja majd anyanyelvét, nem lesz szó területi autonómiáról, de erősíteni akarják az önkormányzatiság elvét a kisebbségi jogok területén is. Most úgy tűnik, hogy az új párt létrehozásában egyetértenek a három párt vezetői, vagy legalábbis a vezetők meghatározó többsége.
Egy éve ezen a napon írta alá az MKP, a Híd és az Összefogás a Komáromi Nyilatkozatot, amelyben vállalták a három párt egyesítését. Azóta felmerült, hogy az Összefogás nélkül, csak az MKP és a Híd fog össze, de olyan helyzet is kialakult, amikor az MKP és az Összefogás került közelebb egymáshoz. A közös párt, amelynek azóta már legalább a neve megvan – Szövetség – még mindig nem jött létre, de talán most már nagyobb az esély rá, mint két hónappal ezelőtt volt, az MKP Országos Tanácsának (MKP OT) júniusi ülése után.
Az MKP OT júniusi követelései
Akkor az MKP OT váratlanul újabb követeléseket fogalmazott meg a másik két párttal szemben. Az egyik, hogy az új párt logójában meg kell jelennie a magyar trikolórnak.
„A másik hasonló kikötés, hogy az új párt tárgyalási nyelve a magyar – ismertette júniusban a követeléseiket Berényi József, az MKP alelnöke. – A szövetségi párt célkitűzései között benne kell lennie annak, hogy a tömbmagyarság számára törekedni fogunk a területi önkormányzat létrehozására, a peremvidéken élők és a szórványmagyarság esetében pedig a perszonális jellegű önkormányzatiság létrehozására fogunk törekedni.”
Vagyis azt szerették volna, hogy az új párt egyik legfontosabb célkitűzése a területi autonómia elérése legyen.
Emellett szerették volna a programba írni a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó részeinek megszüntetését. A szerkezeti kérdésekben kifogásolták az szakmai alelnök szerepét, amelyet a megállapodás szerint az Összefogás tölthetett volna be.
Már nem lesz követelés a területi autonómia
A két másik párt nem fogadta kitörő örömmel az MKP új követeléseit, szerintük a pártnak már nem volt joga újabb feltételeket támasztani, az országos tanácsa csak elfogadhatta vagy elutasíthatta volna a tárgyalódelegációk által elért kompromisszumot. A Paraméter információi szerint az újabb feltételekkel elsősorban Berényi József próbálta akadályozni a megállapodás megszületését. Az azóta eltelt két hónapban azonban sikerült megegyeznie a három pártnak, még ha ezt nyilvánosan egyik pártvezető sem jelenti ki, amíg le nem zárult a folyamat.
A Paraméter információi szerint a kompromisszumra e héten az MKP elnöksége is rábólintott.
A legnehezebb a területi autonómiára vonatkozó követelés körüli megállapodás volt, amit elsősorban Berényi József szeretett volna beleírni az új párt alaptézisei közé. Az MKP elnökségében végül azonban egyedül maradt álláspontjával, a párt vezetése elfogadta a a kompromisszumos, mindhárom párt számára elfogadható szöveget.
A lapunkhoz eljutott változat szerint az új párt
törekszik majd az uniós országok legjobb megoldásainak átvételére a kisebbségek jogállásának erősítése területén, „beleértve az önkormányzati és a részvételt biztosító mechanizmusok erősítését a területi önkormányzatokban, valamint az állami szervek és intézmények keretében”.
Rigó Konrád, a Híd elnökségi tagja és egyben a tárgyalások résztvevője megerősítette lapunknak, hogy „nem szerepel majd a területi autonómia igénye” az új párt alapdokumentumaiban. „A megállapodás szerint a területi autonómia nem lesz benne. A párt nyelve a magyar lesz, de mindenki korlátozás nélkül használhatja a saját nyelvét – tájékoztatott Rigó. – Egy olyan párt lesz amely a nevéhez híven szövetségeseket fog találni, hogy a céljait el tudja érni.”
MKP-kongresszus szeptember 19-én
Forró Krisztián a kompromisszum elfogadását hivatalosan nem erősítette meg, viszont azt ő is elismerte, hogy közel megállapodás. Ezt igazolja, hogy a párt országos tanácsa már a kongresszust is összehívta, ami a párt megszűnéséről, illetve a Szövetségbe való beolvadásról dönthet.
„Szeptember 19-én lesz az MKP Országos Kongresszusa, előtte még az országos tanács is összeül – mondta a Paraméternek Forró. – A kongresszusunk fog dönteni a tárgyalások eredményéről, és a párt jövőjéről, a Szövetséghez való csatlakozásról.”
Ezen a kongresszuson végleg eldől, hogy az MKP beszáll-e az új pártba, vagy a tavaly elindult egyesítési folyamat kudarccal végződik.
A Híd elnöksége várhatóan jövő héten ülésezik, a Szövetségbe való beolvadást náluk is a kongresszusnak kell jóváhagynia. A párt azonban csak az MKP kongresszusa után szeretné összehívni saját kongresszusát, ami kicsit tovább nyújthatja a folyamatot.
Berényi, a kerékkötő?
Az OT által szabott feltételekről való megállapodásról Forró nem nyilatkozott egyértelműen, szerinte még a másik két párt állásfoglalását várják az általuk tett javaslatokra.
„Történtek előrelépések, kompromisszumos megoldások születtek, amelyeket a pártok el tudnak fogadni, a kollektív bűnösség, a magyar nyelv párton belüli használatában, a területi autonómiában illetve az alelnök személyére vonatkozóan. Az MKP elnöksége az első három kérdésben tett javaslatot, most vártjuk, hogy a másik két partner számára ez elfogadható-e” – magyarázta a Paraméternek Forró.
Részleteket nem árult el. „Még nincs megerősítés mindhárom részről, hogy elfogadható a javasolt megoldás” – mondta Forró.
Azt azonban a paraméternek több MKP-vezető is megerősítette, hogy Berényi egyedül maradt az elnökségben álláspontjával. A területi autonómiához való ragaszkodás egyesek szerint „bosszú” a részéről azért, mert nem közvetlenül az MKP jelöli majd az európai parlamenti választások listájára az új párt listavezetőjét, hanem előválasztás alapján dönt majd erről az új párt. Forró ezt nem erősítette meg.
„Berényi József többször is kijelentette, hogy az egyesülésnek a híve” – válaszolta a Paraméternek arra kérdésére Forró, hogy valóban az alelnök lassította-e a megállapodást az előválasztás miatt.
Szerettük volna megkérdezni Berényi Józsefet is, de megkeresésünkre egyelőre nem reagált. Az MKP alelnöke egyébként többször is jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja indulását az európai parlamenti választáson. 2019-ben is indult, akkor a második helyen szerepelt Csáky Pál mögött – és a második helyen is végzett –, de akkor a párt egyetlen európai parlamenti mandátumot sem szerzett.
Az Összefogás a szakmai alelnöki posztért küzd
A Szövetség létrehozásáért technikailag az Összefogásnak kell a legtöbbet tennie, mivel a megegyezés szerint ez a párt fogadja majd be a másik kettőt. Előbb azonban alapszabályt és nevet kell változtatniuk a hárompárti megegyezésnek megfelelően. Mózes Szabolcs szerint erre készülnek.
„Már június elején megvolt a megállapodás a három párt között. Sajnálom, hogy akkor az egyik fél nem tudta a megállapodás alapján elfogadni az egyezséget, ezért nem sikerült augusztusra lezárni az egyesülési folyamatot – utalt Mózes az MKP OT júniusi döntésére. – Én optimista vagyok, bízom benne, hogy szeptemberben sikerül lezárni az új párt létrehozását.”
Azt ő is megerősítette, hogy a vitás kérdésekben előrelépések történtek, nagy vonalakban sikerült megállapodni. Szerinte a tartalmi kérdésekben, mint a Benes-dekrétumok, a területi autonómia és a párton belüli nyelvhasználat kérdésében elsősorban az MKP és a Híd között volt vita. „Beszéltünk a szakmai alelnök korábban már sikerrel lezárt hatásköreiről is. Partnereink tisztában vannak vele, hogy az Összefogás számára fontos a tartalmi és szakmai munka eredményessége” – mondta a Paraméternek az Összefogás elnöke.
Lajos P. János
