1
Közel-keleti menekültek Érsekújvárban (Fotó: TASR)
Több olyan intézkedést is elfogadott ma a kormány, amely csökkentené a Magyarország felől érkező menekülthullámot. Megszüntetnék a „szlovák papírt”, a „Szlovákiai tartózkodási igazolás” nevű űrlap kiállítását, amelyet a menekültek egyfajta tartózkodási engedélyként kezelnek. Emellett 500 katona is erősítheti majd a szlovák-magyar határ őrzését. A magyar határon nem akarnak állandó ellenőrzést bevezetni, de szúrópróbaszerűen lesznek igazoltatások.
Ódor Lajos miniszterelnök szerint három célt akarnak elérni azokkal az intézkedésekkel, amelyeket ma fogadott el a kormány a menekültválság kezelése érdekében. „A legfontosabb cél az emberek biztonsága, ebben a kérdésben nem akarunk semmilyen kompromisszumot kötni” – jelentette ki a kormányfő a kabinet ülése után. A tényleges biztonság mellett az emberek szubjektív biztonságát is erősíteni akarják.
„Azt akarjuk, hogy ne csak biztonságban legyenek, hanem biztonságban is érezzék magukat” – mondta Ódor.
A kormányfő megérti, ha egyesekben félemet vált ki, ha nagyobb csoport idegen embert lát a környezetében, de hangsúlyozta, hogy eddig menekültek nem követtek el semmilyen bűncselekményt.
A kormány harmadik célja a lakosság tájékoztatása.
„Ha hiányzik az alapos tájékoztatás, akkor könnyebben terjednek az álhírek, folyik az ijesztgetés, és az egyes pártok könnyebben kihasználhatják a szerencsétlen emberek helyzetét a politikai harcban” – mondta Ódor.
Katonák is segítik a rendőröket
A kormány döntött arról, hogy az igényeknek megfelelően akár 500 katona is segítheti majd a rendőrség munkáját.
„A nyár elején még hetente csak néhány száz menekült érkezett, akkor még elég volt a rendőrség kapacitása, most viszont már hetente néhány ezer ember érkezik” – indokolta a kormány döntését Ódor.
Ezzel szerinte rendőri kapacitás is szabadulhat fel, ami felgyorsíthatja a menekültek ügyintézését is. „A menekültek nem akarnak nálunk letelepedni, tovább akarnak menni nyugati országokba” – magyarázta Ódor.
Megszűnik a „szlovák papír”
A másik intézkedéshez törvényt kell módosítani: a kormány megszüntetné a „Szlovákiai tartózkodási igazolás” kötelező kiállítását, csak lehetőségként hagyná ezt meg a törvényben. A szükséges törvénymódosítást elfogadták, javasolják a gyorsított eljárásban való tárgyalását is, a tervezet a parlament holnap kezdődő rendkívüli ülésére kerül majd.
Ódor szerint ez a „papír” egyfajta vonzóerőt jelentett a menekültek számára.
„Úgy értelmezik, hogy valamiféle hivatalos iratuk van, amely felhatalmazza őket a schengeni térségben való maradásra” – indokolta a kormányfő, hogy miért kell ennek a dokumentumnak a kiállítását megszüntetni.
Szerinte ezt az embercsempészek is így magyarázták. „Nem csempészeknek csak egyfajta »utasszállítóknak« tekintik magukat, ha ilyen menekülteket visznek” – mondta Ódor. A rendőrséget jelenleg törvény kötelezi a dokumentum kiállítására, a jogszabályt még az előző kormányok fogadták el.
A kormány javítja a rendőri munka logisztikáját is. Az egy helyen gyülekező menekülteket több központba szállítják, hogy gyorsabb legyen az adminisztráció, és a kisebb csoportokban lévő menekülteket jobban tudják kezelni. „Napi háromszori étkezést és ivóvizet kapnak, biztosítjuk a higiéniai igényeiket és szálláslehetőséget is kapnak” – mondta Ódor. Fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását is. „Intenzívebb lesz a tájékoztatás a belügyminisztérium részéről is, hogy mindenki tudja, mit teszünk és miért tesszük” – mondta Ódor.
Mi okozza a „menekültválságot”
Ódor elismerte, hogy valóban megnőtt a Szlovákiába érkező menekültek száma, de szerinte nem kell ettől kétségbe esni.
„Nem Szlovákia a menekültek uticélja, nálunk gyakorlatilag nulla a menedékkérők száma, szemben például Ausztriával vagy Németországgal” – magyarázta Ódor.
Arrók nem akart „spekulálni”, hogy mi okozza hirtelen megugrott számokat. „A menekültek nem a Marsról jönnek, Magyarországon keresztül érkeznek, de ugyanilyen vagy talán még nagyobb számban Magyarországról Ausztriába is megpróbálnak bejutni” – mondta a kormányfő. Szerinte a „szlovák útvonal” megerősödésében szerepet játszhat az is, hogy az osztrákok erősítették a határellenőrzést a magyar határon.
Arról sem akart elméleteket gyártani, hogy hatással lehet-e a Szlovákiába érkező menekültek számára, hogy a magyar kormány szabadon engedte a már elítélt, külföldi embercsempészeket, és ugyan kiutasította őket Magyarországról, de azt már nem ellenőrizte, hogy elhagyják-e az országot.
Egyes pártok nem zárták ki azt sem, hogy a magyar kormány szándékosan Szlovákia felé „tereli” a menekülteket, hogy ezzel is befolyásolja a szeptember végi parlamenti választás kimenetelét. A menekült válságot elsősorban a szélsőséges pártok és a Szövetség tette kampányának részévé.
Ódor egyébként fontosnak nevezte az együttműködést a magyar szervekkel, elsősorban a rendőrséggel.
„Fontos a schengeni határ védelme, és fontos a közös járőrözés a szlovák-magyar határ magyarországi oldalán” – mondta a kormányfő.
Szerinte Szlovákiára mindkét területen számíthat Magyarország. A szlovák-magyar határ magyarországi oldalán azért is fontos a közös ellenőrzés, mert a Magyarországon feltartóztatott menekülteket visszatoloncolják Szerbiába.
Lesz határzár?
Ódor a közeljövőben nem tart attól, hogy Csehország vagy Ausztria visszaállítaná az ellenőrzést a határátkelőkön, ahogyan ezt tavaly tették.
„Csehország és Németország is érti a kialakult helyzetet, tudják, hogy ha a menekültek Schengenen belül vannak, akkor nem kellene egymásnak »dobálni őket«, mint a forró krumplit” – mondta Ódor.
Tavaly ősszel mindkét ország ellenőrzéseket vezetett be a határokon, ami komoly torlódásokat eredményezett, elsősorban a cseh-szlovák határon. Kútyban ideiglenes tábort is fel kellett állítani a menekülteknek.
A szlovák kormány sem akarja bevezetni a határellenőrzést a szlovák-magyar határon.
„Nem állhatunk minden fa mögött, de biztosan nagyobb lesz a rendőri és katonai jelenlét – mondta Ódor. – Lehet, hogy egyes átkelőknél lesznek ellenőrzések is, nem egységesen, de ha például zárt kisteherautó érkezik, akkor azt ellenőrizhetik.”
Ódor szerint a menekülthelyzetre közös uniós megoldást kell találni, sajnálja, hogy a legutóbbi csúcstalálkozón nem sikerült megszerezni minden állam támogatását a közös javaslathoz. Akkor éppen Magyarország utasította el a javaslatot, amely szolidaritásra kötelezte volna a tagállamokat: mindenkinek ki kellett volna vennie részét a menekültválság kezeléséből, azoknak is, akiket ez kevésbé érint.
– lpj –