Filip Mónika szerint iskolát nem akarnak bezárni, de motiválnák az önkéntes összeolvadást

Az iskolahálózat racionalizációját először Branislav Gröhling hozta fel a novemberben bemutatott Modern iskolaügy terv egyik elemeként. Az akkor csak néhány mondatban körvonalazott terv miatt a szlovákiai magyar pártok már tiltakoztak, mivel veszélyben látták a jobbára alacsony létszámú, ma is plusztámogatásra szoruló magyar iskolák fennmaradását.

Gröhling csak a szlovák iskolákra gondolt

A magyar iskolahálózat racionalizációja vagy optimalizációja Filip Mónika szerint még csak a kezdeti fázisban van. „Branislav Gröhling ugyan említette az iskolahálózat racionalizációját, de elsősorban a szlovák iskolák hálózatára vonatkoztatva beszélt erről a témáról” – mondta az államtitkár.

Gröhling egy novemberi sajtótájékoztatóján szólt arról, hogy 2022 szeptemberétől kezdődhet a hálózat szűkítése azzal, hogy fokozatosan csökkentik az alacsony létszámú iskoláknak járó kiegészítő támogatást.

„Természetesen ehhez pozitív motiváció társul majd az iskolák számára, az iskolák klaszterekbe való összekapcsolása, nagyobb egységek létrehozása érdekében, amelyek jobban tudnak majd működni, és lesz elég eszközük” – jelentette ki akkori sajtótájékoztatóján miniszter.

Még csak adatgyűjtés folyik

Filip szerint az optimalizáció a következő négy év feladata lesz. „Még nincs semmilyen konkrétum a nemzetiségi iskolák hálózatának optimalizációjára vonatkozóan, még csak most készülünk az adatgyűjtésre, az adatokat majd elemezni kell, és ezek alapján teszünk javaslatokat a nemzetiségi iskolák hálózatának racionalizációjára – mondta Filip. – A mi célunk elsősorban, hogy javítsuk ezeknek az iskoláknak a színvonalát, a gyerekek számára azonban elérhetőnek kell lennie az anyanyelven folyó oktatásnak.”

Egyelőre nem csökken a kompenzáció

A javaslataikat konzultálni fogják a kisebbségek oktatási szakembereivel is. Nem akarják megszüntetni teljesen a létszám alapján járó kompenzációs kiegészítést sem. „Annak megfelelően, ahogyan kialakul majd az új hálózat, ahogyan elkészül az optimalizáció, elképzelhető, hogy a kompenzációs hozzájárulás csökkenni fog, de erre még nem létezik semmilyen javaslat, nem lehet tudni, hogy melyik iskolákat fogja érinteni” – jelentette ki Filip.

A régiók igényeihez szabják a feltételeket

Üdvözli azonban, hogy ez a téma felmerült.

„Tudjuk, hogy a politikai pártok évek óta nem tudnak megoldást találni a kisiskolák kérdésére, örülök, ha ez a téma megnyílik a magyar kisebbség oktatási szakemberei és a politikai pártja számára is” – mondta az államtitkár.

Azt nem tudta megígérni, hogy minden magyar iskola megmarad. „Nagyon fontos az is, jó minőségű oktatást kapjanak a gyerekek az iskolában” – mondta Filip.

Filip Mónika szerint az iskolahálózat racionalizációjának feltételeit nem lehet majd egységesen megszabni az egész országra, minden iskolára. „Azt nem tudom elképzelni, hogy meghatározunk négy-öt kritériumot, ami Nyugat-Szlovákiától, Közép-Szlovákián át egészen Kelet-Szlovákiáig érvényes lesz. Szinte minden régió, minden iskola esetében specifikus feltételeknek kell megfelelni” – magyarázta Filip.

Motiváció: a jó példa és a pénz

Szerinte az iskolák számának csökkentését, az iskolák összevonását nem erőszakkal akarják megvalósítani, szeretnék, ha megfelelő motiváció mellett az iskolák, az iskolák fenntartói maguk oldanák meg. „Én semmiképpen nem kényszeríteném bele a racionalizációba az iskolákat. Biztosan lesz majd egy pilotprojekt, ennek az eredménye is motiváló lehet.

És lehet majd az iskolákat más módon is motiválni, nemcsak pénzzel, de pénzzel is” – mondta az államtitkár.

Elismeri azonban, hogy a legnagyobb nyomást a pénzügyi helyzet okozhatja, hiszen a legkisebb létszámú iskolák fenntartása a jelenlegi kompenzáció mellett is komoly feladat.

Törvénybe írnák a nemzetiségi oktatást

Ami a Hídnak nem sikerült egy évvel ezelőtt, az SaS-nek sikerülhet: törvényben határozná meg az oktatási államtitkár a nemzetiségi oktatást. Ennek tartalma azonban még kérdéses. „Szeretnénk, hogy ez a kifejezés bekerüljön az oktatási törvénybe, de ezt nehéz elérni” – mondta az oktatási államtitkár. –

Egyelőre csak szűkebben definiáljuk, meghatározzuk azt, hogy Szlovákiában vannak nemzetiségi iskolák, a ehhez pedig újabb paragrafusokat tudunk majd kapcsolni akár a továbbképzést, akár a tananyagot illetően.”

Szerinte 2021 első felében már a jogszabályba kerülhet a nemzetiségi oktatás meghatározása.

Lajos P. János