1
Illusztráció -TASR
Megosztás
Néhány érintett azon háborgott a minap a közösségi hálón, hogy a Lényeg rovatunkban lehülyéztem a bombákkal rémísztgető pácienseket. Végkövetkeztetésként megállapítva, hogy van aki tizenöt perc hírnévért csinál magából hülyét és vannak, akik úgy születnek.
A Magyar Szövetség virtuális cilinderéből elővarázsolt Gyimesi György – nem mellesleg újdonsült pártalelnök – lehet egy olyan szerzet, akire mindkét diagnózis alkalmazható. Ami annyit tesz, lehet, hogy a fiatalúr eleve fetűnési viszketegséggel jött a világra. Elképzelhető viszont, hogy teljesen normális viselkedésű gyermek volt egy ideig, aztán szimpla exhibicionista lett belőle…
A másik lehetőség, hogy az uborkafáról lepottyanva, egyszercsak az útszélen találta magát. Amely történet akár tök egészséges halandókat is megviselhet. Hősünk ezért juthatott arra a végkövetkeztetésre, hogy rendszeresen jelképes bombafenyegetésekkel kell piszkálnia a szlovákiai magyar közvéleményt. Közösségi profiljáról ezért hol a fősodrú sajtóra, hol a liberális politikusokra köpköd nagyokat, máskor a migráció halálos veszedelméről mesél. De simán belehány akár az őt „örökbe fogadó” párt vezetőinek, azaz kollégáinak ölébe is. Legújabban pedig egészen Világi Oszkárig, a Slovanft vezéréig, a DAC tulajdonosáig jutott. Azt hirdeti, "Oszkártalanítani" akar…! Mintha Világi miatt jutott volna agyonhasznált parlamenti képviselőként az útszéli szajhák sorsára.
Pedig dehogy! Gyimesi kizárólag önmagának, felkészületlenségének, éretlenségének, öncélú ripacskodásának, a nemtelen vagdalkozásnak, vagyis a puszta butaságnak köszönheti sanyarú sorsát. Mindennapi cselekményei így semmivel nem bírnak nagyobb jelentőséggel, mint azoké a bombával fenyegetőző pácienseké, akik vagy a tizenöt perc hírnévért csinálnak magukból hülyét, avagy eleve hülyének születtek.
A jó hír annyi, hogy a Gyimesi-félék is úgy elmúlnak majd a felvidéki szlovákiai magyar közéletből, mint a heveny hányinger.